Tóth Zoltán: körbebástyázta magát a Fidesz, hogy sehonnan se lehessen megtámadni a választási csalásaikat
HELYREIGAZÍTÁS:
A 2022. január 22-én megjelent: »Tóth Zoltán: körbebástyázta magát a Fidesz, hogy sehonnan se lehessen megtámadni a választási csalásaikat« című közleményünkben valótlanul állítottuk, hogy 2022. március 1-jétől a Fővárosi Ítélőtábla jár el másodfokon a választási ügyekben, továbbá valótlanul állítottuk azt is, hogy az új szervezeti egység a
Fővárosi Ítélőtábla Közigazítási Kollégiuma dönt első, másod-és végső fokon a választási ügyekben. Ezzel szemben a valós tény az, hogy az országgyűlési választási ügyekben a bírósági jogorvoslatot továbbra is kizárólag a Kúria gyakorolja.
Valótlanul állítottuk továbbá, hogy az eddig a Kúriához tartozó választási ügyek hirtelen »leszállnak« a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumába, mint ahogy azt is, hogy a kollégium gyakorlatilag a Fidesz által kinevezett bírókkal lesz feltöltve. Ezzel szemben a valós tény az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Közigazítási Kollégiumába beosztott bírók országgyűlési választási ügyekben egyáltalán nem járnak el.
A Fidesz eddig 300-szor változtatta meg az általa 2012-ben elfogadott választási törvényt úgy, hogy neki „lejtsen a pálya”. Csakhogy most már nem a választási törvényt magát módosítja, hanem salátatörvényben úgy alakítja a jogszabályokat, hogy azok gyakorlatilag a választást is befolyásolják. Volt már hasonlóra példa, amikor tavaly novemberben elfogadták a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvényt. Most újabb ilyen „akcióra” derült fény. Alig egy hónappal később egy újabb salátatörvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosították. Tóth Zoltán választási szakértő szerint ezzel a Fidesz feltette a pontot a választási törvénnyel elkövetett csalásokra, körbebástyázta magát, hogy sehonnan se lehessen megtámadni az ő csalásaikat.
Varga Judit igazságügyi miniszter 2021 november 2-án nyújtotta be egy salátatörvényben azt a módosító javaslatot, amely az egyes büntetőjogi tárgyú, és az ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szól. Ebben a választási ügyek elbírálásának a jogát kizárólagos jogkörrel a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe sorolják. Azon belül lesz első- és másodfokú szervezet.
A parlamentben a törvényjavaslat miniszteri indoklását Völner Pál terjesztette elő, hiszen akkor – november 10-én – még az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Az indoklás szóbeli előterjesztésekor azonban egyetlen szót sem szólt a bírósági szervezet átalakításáról, ahogy arról sem, hogy az egyes büntető ügyekről szóló törvényben a bírósági szervezeti törvényt is módosítják.
December 9-én Hende Csaba, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke összegző módosító javaslatot terjesztett be, amely több pontban a bírósági szervezetről és igazgatásról szóló, 2011. évi CLXI-es törvény módosítására irányult. Az új szabályozás értelmében 2022. március 1-jétől ezekben az ügyekben a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumában működő törvényszékek járnak el első fokon, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla. A parlament a salátatörvényt 2021. december 14-én fogadta el.
Az új szervezeti egységben való részvételre – amely kizárólagosan dönt első-, másod-, és végső fokon a választási ügyekben – a bíróknak december 17-től december 27-éig volt joguk pályázatot benyújtani az Országos Bírósági Hivatalhoz. Miután azonban a köztársasági elnök csak december 17-én írta alá a törvényt, a dátum változott, a bírók január 10-éig kérhették át magukat az újonnan alakuló, és közigazgatási ügyekben kizárólagosan illetékes Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumába. A betöltetlen álláshelyekre az Országos Bírósági Hivatal elnökének január 15-éig kellett kiírnia a pályázatot. Valószínűleg azonban már minden állást betöltöttek, mert nincs kiírva egyetlen pályázat sem.
Az új hatásköri eljárást március elsejétől kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a választási kampány közepén az eddig a Kúriához tartozó ügyek hirtelen „leszállnak” a Fővárosi Törvényszékre, pontosabban a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumába. Ezzel alacsonyabb szintre vitték le az ítélkezést, a kollégium pedig humán erőforrás szempontjából gyakorlatilag a Fidesz által kinézett bírókkal lesz feltöltve.
Tóth Zoltán választási szakértő szerint az eljárás tragikus lesz, benyújtanak majd egy csomó kifogást, amire azt mondják majd, hogy illetékességből nem ide, hanem oda kell beadni, nincs kijelölve bíró, tologatják majd az ügyeket. Azt mondja, ezzel a Fidesz feltette a pontot a választási törvénnyel elkövetett csalásokra, körbebástyázta magát, hogy sehonnan se lehessen megtámadni az ő csalásaikat.
Ennek érdekében már módosították a választójogot, a választási kerületek kialakítását, a névjegyzéket. Elfoglalták a Nemzeti Választási Irodát, a Nemzeti Választási Bizottságot, a Területi Választási Bizottságokat, és most az ellenük irányuló jogorvoslatot elbíráló szervezetet is centralizálták, pártkiválasztás alá helyezték az ítélkező bírókat. Mert ugyan ki más olvasgatná karácsonykor a Magyar Közlönyt, amiből kiderül, hogy január 10-éig lehet kérni az átcsoportosítását ebbe a közigazgatási és választási ügyeket elbíráló ítélőtáblába, mint az, akit fölkértek rá. Akinek megmondják, hogy itt egy jó lehetőség, több fizetés, magasabb beosztás.
A kérdés az, hogy mit fognak szólni ehhez az ellenzéki pártok.
A lehetséges választási csalásokról a Hírklikk Tóth Zoltán segítségével már többször beszámolt. Erről szóló írásainkat itt, itt és itt olvashatják.)
