Tóth Zoltán: a Fidesz privát közigazgatást akar, és a bíróságok privatizálására készül
„Iszonyú következményei lesznek a fiktív lakcímek létesítését legalizáló törvénynek” – mondja Tóth Zoltán. A választási szakértő szerint aki ért a közigazgatáshoz, rögtön átlátja, hogy ezzel a népességnyilvántartás lerombolására készültek fel. „Csakhogy túllőttek a célon, és nemcsak a választásokra tették tönkre a lakcímnyilvántartást, hanem az egész közigazgatás számára. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a közigazgatás egésze számára borzalmas hatásokkal jár majd, ugyanakkor totális káoszt idéz elő az állami szervek és az állampolgárok kapcsolatában” – tette hozzá. Tóth Zoltán szerint azonban a Fidesz célja ennél is több. Ha totális káosz van, akkor új állami megrendelések kellenek a klientúrának, hogy milyen új módszereket kell kifejleszteni a megszüntetésére. Ezzel pedig a Fidesz megcsinálja saját privát közigazgatását. A törvénynek nem is a voksturizmus a legnagyobb veszélye, hanem ez. A Hírklikknek arról is beszélt, hogy a Fidesz a bíróságok privatizálására is készül.
– Mi a legnagyobb veszélye annak a – kedden egy salátatörvényben elfogadott – jogszabálynak, hogy büntetőjogi felelősség nélkül, ezentúl bárki bejelenthet bármilyen lakcímet?
– Elég „egyszerű” következményei vannak. Az első, hogy mérhetetlenül megnehezíti a magyar bíróságok, ügyészségek, a rendőrség és a közigazgatási szervezeti rendszer tevékenységét. A második viszont a Fidesz-klientúrának jó hír, mert hatalmas állami beruházások fognak indulni azért, hogy a megszűnő kötelező lakcím helyett valamilyen más ellenőrzési módszerek alakuljanak ki.
– Ez a törvénymódosítás milyen hatással lehet a választásokra?
– Nagyon rossz. Ugyanakkor borzalmas hatásokkal jár az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a közigazgatás egészére nézve. Az állampolgárokat pedig azért érinti rosszul, mert az eddig lakóhelyhez kötött szolgáltatások – mint például az óvoda, az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás – most mind feloldódnak, és bárki, bárhol, bármit érvényesíthet. Még külföldiek is.
– Ez azt jelenti, hogy például az én lakásomba is bárki bejelentkezhet a tudtom nélkül?
– Igen.
– Azért ez egy kicsit erős! Valóban lehet ilyen veszélye is?
– Persze! Az emberek azért szoktak egyes körzetekbe bejelentkezni, mert ott jó az orvosi ellátás. Más körzetekből azért fognak „elköltözni”, mert ott rossz. Iszonyú következményei lesznek ennek a törvénynek. Csak ezt még nem tudja senki. A választás ebből a szempontból még a „legkönnyebb” dolog. A TASZ ugyan kiszúrta, hogy a törvény gyakorlatilag kiüresíti a lakóhely fogalmát, legalizálja a voksturizmust, amivel veszélyeztetheti a jövő évi választások tisztaságát, de a civilszervezet figyelme nem terjed ki a magyar közigazgatás és az igazságszolgáltatás egészére. Egyébként csak tegyük fel magunknak a kérdést, eddig hol kereste a rendőrség először a körözött embert? Természetesen a bejelentett lakóhelyén. Vagy hová küldik ki a bírósági idézéseket, a banki tartozást, egyéb hivatalos papírt? Természetesen a bejelentett lakcímre. Ez az elfogadott törvény átláthatatlanul és beláthatatlanul nagy kárt okoz a magyar igazságszolgáltatásnak és a közigazgatásnak.
– És mi a célja?
– Az, hogy az üzleti szféra úri megrendeléseket kaphasson, hogy miként lehet ellenőrizni, ki hol lakik. Új számítógépes rendszerek, új biztonsági szervek kellenek.
– És ki lehet a legnagyobb vesztes?
– Az emberek.
– Azért, mert ezzel a jogbiztonság is megszűnik a fejük fölött?
– Igen, mert a rendőrségnek sokkal nehezebb lesz üldözni a bűnt, a bíróságnak nehezebb lesz beidézni az embereket a tárgyalásra. Nyitott útja lesz annak, aki el akar tűnni…
– Akkor megszűnik a jogállam Magyarországon?
– A jogállam már megszűnt, most a racionalitás utolsó bástyái vannak ostrom alatt.
– Ennyi „jó hír” után térjünk vissza a választásokra. A magyar választásokon volt már arra példa, hogy egy adott helyen több száz ember bejelentkezett egy viskóba. Csak azért, hogy az adott településen szavazzanak. A fiktív lakhelyek létesítését kinek kell ellenőriznie?
– A jegyzőnek. Eddig is kellett volna, de a központi igazgatás arra ösztönözte őket, hogy ennek az ellenőrzési kötelezettségüknek ne tegyenek eleget. Csak példának hozom fel Makkoshotykát. Ez egy 2000 lakosú falu. Itt egy nap általában egy ember jelentkezik be a lakcímnyilvántartásba. Egyszer csak váratlanul megjelenik 500 ember, hogy be akarnak jelentkezni. Nem igaz, hogy a jegyző nem veszi észre, hogy eddig naponta egy ügyfele volt, és hirtelen 500-an akarnak lakcímet bejelenteni…
– Mit tehetett?
– A jegyzőnek volt hatásköre a fiktív lakcímellenőrzésre. Ha megállapította, hogy az illető nem lakik ott életvitel-szerűen, akkor a fiktív lakcímet törölte a népesség-nyilvántartásból. Ez egyben azt is jelentette, hogy az illető automatikusan törlődött a választásra jogosultak névjegyzékéből. Most viszont az lesz, ha bárki bejelentkezik bárhova, a népesség-nyilvántartásból automatikusan bekerül a választók névjegyzékébe. Csak annyi kell, hogy magyar állampolgár legyen.
– A fiktív helyre való bejelentkezés eddig törvénysértő volt, de most már nem lesz az…
– Ugyan valóban törvénysértő volt, de a központi szervek megakadályozták a jegyzőket abban, hogy az állam ellenőrzési funkcióit érvényesítsék. A törvény elfogadásával azonban most már törvényes lesz, hogy bárki bejelentkezhet bárhová.
– Ezzel kvázi módosították a választási törvényt?
– Ezzel a Fidesz gyakorlatilag nem csak módosította a választási törvényt, hanem messze túl is lőtt a célon. Nemcsak a választásokra tették tönkre a lakcímnyilvántartást, hanem az egész közigazgatás számára. Ugyanilyen salátatörvénnyel egyébként még bármit módosíthatnak a választási rendszeren. Ahogy az ellenzék ereje növekszik majd a választások előtt, úgy növekszik annak az esélye, hogy a Fidesz rátér az arányos választási rendszerre. Azért, hogy az ellenzék nehogy ki tudja használni a törvényben most lévő aránytalanságokat. Persze hivatkozni fognak arra, hogy a magyar ellenzék régi vágyát teljesítik, miszerint legyen arányosabb a választási rendszer. Pedig nem azért fogják módosítani, hanem azért, hogy egy esetleges enyhe ellenzéki győzelem esetén ők legyenek a második számú, megkerülhetetlen ellenzéki párt.
– Mit tehet az ellenzék? Elég lesz, ha minden szavazókörzetbe küld két, független szavazatszámlálót?
– Nem lesz elég. Az ellenzéknek a választás napja előtti hatodik hónaptól naponta ellenőriznie kell, hogy hányan jelentkeznek be egy nap a helyi népesség-nyilvántartásba. Ehhez egyébként joguk van, követelhetik a jegyzőtől a statisztikát arról, hogy mekkora a népesség-nyilvántartás forgalma. Mivel ebből automatikusan készül a névjegyzék, azt is lehet tudni, hogy mennyivel nőtt a választásra jogosultak száma. Persze, ehhez olyan ellenzék kell, amelyik nemcsak a szavazás napján képes két szavazatszámlálót küldeni a szavazókörbe, hanem arra is felkészül, hogy már a választások előtt hat hónappal rendszeresen kapcsolatba lépjen a helyi jegyzővel. Akkor viszont a 11 ezer szavazókörbe máris nem csak 22 ezer szavazatszámláló kell, hanem kell még 11 ezer ember, aki a helyi jegyzőtől rendszeresen kiköveteli statisztikai adatokat.
– Már amit eddig elmondott, az sem kevés. Mindezen túl, van még olyan, amit a Fidesz privatizálni akar?
– A bíróságokat. Saját bíróságokat akarnak. Ki akarják vonni a gazdasági életet az állami bíróságok alól, és a választott bírósági hatásköröket akarják növelni. Ennek érdekében, egyébként már tettek is igen komoly lépéseket. A választott bíróság ugyanis nem más, mint privát bíróság egy kevés állami felügyelettel, ahol azok a bírók, akikben a pereskedő gazdasági felek megegyeznek. A Fidesz gyakorlatilag gyarmatosította Magyarországot, ők a gyarmattartók, a többiek a szolgahad.
