Tóth Zoltán: nincsenek tisztességes választási kampányszabályok

Több mint 36 millió szavazólapot készít az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak június 9-i választására. A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el. De képesek lesznek a választók megkülönböztetni a sokféle szavazólapot, vagy garantált a fiaskó?

Országos szinten tízezer szavazólap készül, mert minimum három, maximum hat szavazólapot kap egy ember. A legkevesebbet, hármat a kis községekben, feltéve, hogy ott nincs nemzetiségi választás, a legtöbbet, hatot a fővárosban. Aki hat szavazólapot kap, az biztos, hogy sok időt eltölt a szavazófülkében. Én azt szeretném kérni mindenkitől, hogy ne hagyja magát sürgetni, mert az időbe telik, amíg valaki a fővárosban áttanulmányoz hat szavazólapot, de őszintén szólva, a vidéki három sem semmi. Idő kell hozzá. A szavazatszámláló bizottságokat ki kellene oktatni arra, hogy ne kezdjék el sürgetni az embereket, azzal, hogy hosszú sor áll a szavazásra várva. Igen, ehhez a szavazáshoz idő kell mindenkinek, és nem szabad hagyni, hogy befolyásolják abban, mennyi időt tölt el a szavazófülkében. 

Egyáltalán van időhatár abban, hogy meddig lehet leadni a szavazatokat? 

Nincs. Ez a lényeg, nincs időhatár. 

Akkor sincs, ha 19 óráig, amíg nyitva vannak a szavazóhelyiségek, nem tudják befejezni a szavazást, és még mindig áll a sor?

Akkor nem fejezik be a szavazást. Aki a szavazóhelyiségben, vagy annak az előterében tartózkodik 19:00 órakor, azt engedni kell szavazni. 

Az EP- és az önkormányzati választásokon egyébként van érvényességi küszöb?

Nincs érvényességi küszöb, ad absurdum, aki egy szavazatot kap, az meg van választva. Van egy csomó község, ahol csak egy polgármester-jelölt van. Ha ő egy szavazatot kap, akkor ő a polgármester. Még akkor is, ha ő szavazott magára, és még a felesége sem szavazott rá. 

Ezeken a választásokon olyan szabály sincs, hogy a szavazáson a választópolgárok legalább 25 százalékának részt kell venniük ahhoz, hogy érvényesek legyenek?

Nincs. 

Érdekes mozgások is indultak az országban. Például, hogy 800 magyar származású venezuelait jelentettek be egy egyébként 77 férőhelyes idősotthonba az I. kerületben, ami egy 3000 fős körzet – írta meg a Magyar Hang. Ezek az emberek menekültek, akiket a Máltai Szeretetszolgálat hozott ki az országból, és ha akarnak, szavazhatnak is, sőt, akár a szavazás menetét is eldönthetik, ha hálából oda teszik az X-et amellé a megfelelő név mellé, amire kérik őket. De mit tehet ott a jegyző?

Egyrészt én nem gondolnám, hogy 800 menekült lakik egy 77 férőhelyes házban. De a legutóbbi Alaptörvény-módosítás szerint a menekültek, és a folyamatos tartózkodási engedéllyel rendelkezők szavazhatnak az önkormányzati választáson. Szó szerint azt mondja a törvény: „Magyarországon menekültként elismert, vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.”  A jegyzőnek pedig, mivel az Alaptörvény szerint van választójoguk, föl kell vennie őket a névjegyzékbe. Ám mivel ilyen sokan vannak, a jegyző nyilván egy önálló szavazókört hoz létre. A jegyző egyet tehet, megvizsgálja a dokumentumokat: mit jelent az, hogy menekültként elismert, vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, nagykorú személy.

Egyébként miféle választási csalásokra készülhetünk föl a június 9-i választásokon?

A krumpliosztástól a legbonyolultabb választási csalásokig mindent meg lehet csinálni. Ezért kellene, hogy minden szavazókörben legyen az ellenzéknek szavazatszámláló-bizottsági tagja, ahogy az is, hogy a helyi választási bizottság mindenhol álljon a helyzet magaslatán, és őrködjön azon, hogy csak azok szerepeljenek a választói névjegyzékben, akiknek van választójoguk. 

Ráadásul, ahogy ön a Hírklikknek elmondta, nemzetközi megfigyelők sem érkeznek az EP-, és az önkormányzati választásokra, ahhoz ugyanis meghívást kell küldenie az adott tagállam kormányának. A magyar kormány pedig ilyen meghívást nem adott ki. Viszont indulnak a választásokon kamupártok, nem biztosított az információhoz való egyenlő hozzáférés, bármi előfordulhat. Mit lehet ezzel az egésszel így kezdeni, mit tehetünk? 

Egyet lehet tenni, hogy az, aki konkrétan csalást tapasztal, tegyen kifogást a helyi választási bizottságnál, adja elő a bizonyítékait, és bízzunk benne, hogy végső soron a bíróság megfelelő döntéseket hoz majd. 

A Fidesz úgy döntött, hogy aktivistáik a következő napokban kiviszik több millió háztartásba a miniszterelnök levelét, és személyesen adják át. „Mindenki megkapja, aki erre korábban felhatalmazott bennünket”. Ahogy Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a közösségi oldalára feltöltött videójában mondta: „mindenkinek el fogjuk mondani, hogy létfontosságú választás előtt állunk, a tét háború vagy béke”. Ez nem a választók megtévesztése? 

Az a baj, hogy nincsenek tisztességes választási kampányszabályok. Egy normális választási rendszerben vagy egyenlő feltételeket biztosítanak a jelöltek kampányához, vagy tilalomfákat állítanak, hogy mi tilos. Az állam pénzéből választási kampányt folytatni tilos, de ez hiányzik a magyar választási törvényből. 

És akkor mit lehet csinálni? Semmit?

De igen. Olyan jelölteket kell keresni, akik győznek, és megváltoztatják ezeket a szabályokat.