Totyik Tamás: ha nincs tanárhiány, akkor a kormány miért számít a nyugdíjas pedagógusokra?
A kormány csak a saját maga által létrehozott szervezettel, a Nemzeti Pedagóguskarral akar tárgyalni, és ott megvan a jogszabályban előírt létszám is, hiszen kötelező a tagság – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki emlékeztetett, a közalkalmazotti törvény bevezetésével jött az a reprezentativitás, hogy csak tíz százalékos szervezettségű érdekképviselettel tárgyalnak. (A Központi Statisztikai Hivatal tavaszi, a 2022/2023-as tanévre vonatkozó adatai szerint 147 ezer főállású pedagógus van Magyarországon. Ha ezt vennék figyelembe, legalább 14,7 ezres tagsággal kellene rendelkeznie a PSZ-nek és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is, hogy a státusztörvény bevezetése után az oktatásirányításnak kötelező legyen tárgyalni, konzultálni velük – szerk.)
Totyik Tamás elmondta, hogy a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter bizonyos kérdésekben, mint például az óraszám kialakításában, a tanszabadság kérdésében vagy a pedagógiai programról azonos módon gondolkodott velük.
Új ellenállás
A szakember szerint azért nem lett tüntetés a státusztörvény elfogadásának napján, mert belefásultak az emberek, célba ért a kormány, és akik Budapesten keresettek a munkaerőpiacon, azok már elmentek, így más tiltakozási módszer kell. „Szent Péter is a kormány mellett állt, hiszen elmosta az eső a pedagógustüntetést aznap, amikor elfogadta a parlament a státusztörvényt.” Hozzátette, más tiltakozási módszer kell, mert előbb-utóbb meglátják a tanárok, hogy a kisiskolákat bezárják és napi 12 órát bent kell lenni az iskolában, annyi plusz feladatot fognak kapni, és amikor ezzel szembesülnek, akkor lépnek majd arra az útra, hogy komolyabb ellenállás legyen, de a kormány erre számít – hívta fel a figyelmet az érdekvédelmi vezető.
Szerinte új fajta ellenállásra van szükség, ha nem sikerül a népszavazás. „A kollégákat felkészítjük, hogy az új jogszabályokkal hogyan tudnak élni, hogy ne legyen feladat a wc takarítása, vagy ha úszásoktatásra kötelezik, akkor az ne abból álljon, hogy a lányok haját kell szárítani.”
Totyik Tamás szerint meg lehet bénítani a közoktatást azzal, ha minden szabályt betartanak, a pedagógushiány komoly feszültségeket fog okozni. „5000 pedagógus megy nyugdíjba és ebben nincsenek benne azok, aki a „nők 40”-nel mennek el, a fiatalok pedig nem akarnak tanárokká válni.”
Szerinte titkolja a kormány a felmondásokat, a közszolgálati álláshelyek hirdetéseinek száma 1500-2000 fővel megugrott, és közben nem tudjuk, hogy mit nem engedtek meghirdetni, miközben az intézményvezetők vészforgatókönyvekkel készültek. „Például az idegen nyelvoktatást, ahol eddig két nívócsoportban volt, megszüntették és összevonták, ahol egész napos iskolák voltak alsóban, ehelyett délelőtt lesz egy tanító néni, délután pedig a két osztályt összeteszik egy napközis csoportnak.”
Emlékeztetett, Maruzsa Zoltán államtitkár azt mondta, a kormány a nyugdíjas pedagógusokra számít, de „ha nincs tanárhiány, miért számít rájuk?”
Az 1 milliós fizetés népmesei kategória
Amikor a diplomás átlagkeresetek 58 százalékán állunk, 18 százalékos infláció van, valaki elhiszi, hogy egymillió forintos fizetés lesz, miközben az átlagfizetés 390 ezer forint? – tette fel a kérdést Totyik Tamás a kormány által hangoztatott pedagógusi béremelésekről.
Mint mondta, hisz abban, hogy a szakszervezettel még lehet eredményeket elérni, és el lehet érni egy európai normák között működő közoktatási rendszert. „Meg lehet változtatni ezt a mentalitást, de ezért tenni, harcolni kell.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
