Új terveket akar Lázár János tárcája a Fertő-tavi óriásberuházáshoz

A Népszava érdeklődésére a tárca, illetve a beruházást menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. is pontosan ugyanazt a választ küldte el, miszerint „Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a rezsicsökkentés megvédése (a válasz még a rezsiemelés előtt futott be – a szerk.) és a honvédelmi célok teljesítése érdekben, a még el nem kezdődött kivitelezésű állami beruházások felfüggesztésre kerülnek.” Megerősítették, a Fertő Part magasépítészeti munkálatai ebbe a körbe tartoznak, „amíg a jelenleg is kivitelezés alatt álló mélyépítési munkák befejeződnek, úgy a beruházás további részei, részben a tervek felülvizsgálata miatt is, határozatlan időre, felfüggesztésre, majd felülvizsgálatra kerülnek.”

Akárhogy is, a Fertő tavi beruházás az egykor beharangozott turisztikai sikertörténet helyett inkább a hivatalból nagyot álmodni merő NER állatorvosi lova lett. Helyi legendák szerint a Fertő tóban rejlő turisztikai potenciált a miniszterelnök egyik rokona látta meg egy vitorlás kiránduláson. Ezt követően 2015-ben Orbán Viktor és a soproni polgármester együtt jelentette be az akkor még csak pár milliárdosra tervezett fertőrákosi beruházást. Rövidesen beindult az ötletelés és lavinaszerűen dagadni kezdett az állami beruházás. Végül az egykori, ütött-kopottas kis strand, pici hajó- és vitorláskikötő helyére óriás turisztikai monstrumot álmodott az Orbán-kormány, száz fős, négycsillagos szállodákkal, uszodákkal, bungalókkal, óriásparkolókkal nyolcszáz hajót befogadni képes óriáskikötőkkel és persze temérdek betonnal és térkővel.

A környezetvédők, az EU és az UNESCO is tiltakozott a világörökségi és nemzeti parki területre tervezett, a környezetre – például az óriási autósforgalom miatt – súlyos terhet jelentő, túlméretezett beruházással szemben. Azonban az Orbán-kormányt sem ez, sem az nem hozta zavarba, hogy az egyre aszályosabb nyarak miatt közben tempósan apadt a Fertő tó vízszintje.

Sőt, ahogy csökkent a vízszint – mostanra a Fertőrákosi mérőponton immáron két centis víz lötyög a mederben szeles időben – úgy nőtt az állami pénzégetési kedv: az év elejére a projekt már 45 milliárdosra hízott.

Ebből a mélyépítési munkálatokra az állam már elhasznált 9,3 milliárd forintot – természetesen a Mészáros Lőrinchez kötődő építőcég kapta a megbízást. Ezt követte volna a magasépítés – a tervbe vett szállodák, apartmanok és sportcentrumok felhúzása, amit 35,7 milliárd forintra taksált még az év elején a kormány, ám nemrégiben pénzhiányra hivatkozva felfüggesztette a közbeszerzést.

Egyelőre nem tudni, hogy a turistaparadicsom tervének jegelése után mi lesz a sorsa a Mosoni Duna megcsapolását célzó csatornaépítésnek, amelyet a változatosság kedvéért Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása nyert el 3,8 milliárd forintért. (Mészáros Lőrinc egyébként a térségben gazdálkodó Lajta-Hanság Zrt. tulajdonosa, így közvetlen érdeke a terület öntözése.)

A csatornaépítés egyik célja, hogy a Duna vizével emeljék a Fertő tó vízszintjét részint közvetlenül, részint pedig úgy, hogy ebből a vízből juttatnának a burgenlandi osztrák gazdáknak, akik így nem a tó vizéből locsolnák a földjüket. Környezetvédői aggályok szerint ez agyrém, mivel a Duna vizének összetétele tökéletesen eltérő a 80 százalékban lágy, csapadékvízből álló Fertő tóétól, azaz hamar még nagyobb ökológiai katasztrófa lenne abból, ha a Mosoni Duna vizét juttatnák a tóba. Ráadásul közben a Duna vízszintje is vészesen alacsony, ami a szigetközi ártéri erdő-rengeteget is veszélyezteti.

Bár a munkagépek egyelőre elcsendesedtek a Fertő parton, ám a mostanra a Mészáros-cég óriási, mintegy 60 hektárnyi területen feltöltötte az egykori vizes élőhelyeket, illetve letarolta a nádast. Az állami beruházó pedig papíron jogszerűen, ám súlyosan sérelmes módon kiszorította a Fertő tó partjáról a hatvanas években épült, ikonikus cölöpházak tulajdonosait, a házakat pedig a zömében osztrák tulajok költségén elbontották. Farkas Ciprián levele is tükrözi, hogy Sopronban még a fideszesek között is komoly megütközést keltett nagyberuházás mégsem jön létre.

Annál is inkább, mivel a mostani kormánydöntéssel csak az tűnik biztosnak, hogy a soproniak újabb hosszú évekig nem fürödhetnek a tavukban. A tó egyetlen, magyar oldalán lévő strandját immáron 2019 eleje óta zárva tartják az építkezés miatt és úgy fest, hogy még jó darabig Ausztriába kell átmenni a soproniaknak, ha fürödni szeretnének a tavukban – persze euróért.

A Fertő tó ügyében rendszeresen akciózó és pereskedő Greenpeace szakértője, Rodics Katalin szerint a leghelyesebb és a leginkább fenntartható ebben a helyzetben az lenne, ha az eredeti, 2015-ös elképzelések szellemében korszerűsítenék a régi, kis kikötő területét, illetve a területen valamiféle „szelíd ökoturizmus” is elképzelhető. Egy, a terület lehetőségeihez szabott, szerényebb beruházás win-win szituáció lehetne, mivel a helyiek is végre újra fürödhetnének a tavukban, a környékbeli turisztikai vállalkozások sem mennének tönkre, ahogy a tópartra, a nemzeti parki nádas közepébe megálmodott négycsillagos óriásszálloda garantáltan lenullázta volna a környék életét és persze az állam is pénzt spórolhatna. Az egyetlen fontos szempont, hogy valamilyen módon helyreállítsák az elpusztított területen a természetes állapotokat.