Újabb, társadalmilag igazságtalan lépésre készül a kormány

Ahogy arról Hírklikk is beszámolt, Orbán Viktor – mindenről IS szóló – tusványosi beszédében a 2026-os hazai országgyűlési választás jegyében némi osztogatást is belengetett, nem is csak a hazai választópolgároknak, hanem a külhoni szavazóknak is. Egyrészt közölte, hogy jövőre megduplázzák a családi adókedvezményt. Azt nem részletezte, hogy milyen ütemezésben, milyen feltételekkel stb., csak annyit jelzett, hogy valószínűleg két lépésben hajtják majd végre az emelést, ami mindenképpen egy év alatt fog megtörténni. Ez amúgy mintegy 320 milliárd forintos pluszkiadást jelent az amúgy is katasztrofális helyzetben lévő, az idén jelentős megszorításokra szorult és még talán szoruló költségvetés számára.  

Mint ismert, az adókedvezmény összege a gyerekek számától függ: egy gyerek esetén havonta 10 ezer forint; két gyereknél havi 40 ezer forint; három gyerek esetén havi 99 ezer forint; háromnál több gyereknél gyerekenként 33 ezer forint és az anyának teljes adómentesség. A mérték 2016 óta alig változott. 

Az Orbán által belengetett másik választási üveggyöngy címzettjei a határon túl élők. Erről még annál is kevesebbet mondott, mint a hazai választási osztogatásról. Csupán annyit lehet most róla tudni, hogy az elképzelés szerint egyszer majd kiterjesztik a határon túlra is a családi kedvezményeket. Mint Orbán fogalmazott: „.. most nem merek mondani évszámot, mert azt be kell tartani, de belátható időn belül az összes olyan támogatást, ami a magyar társadalom stabilitását és rugalmasságát szolgálja, például a családtámogatási rendszert ki kell terjeszteni teljes egészében a magyarok lakta területekre, az országhatárokon kívül is. Az irány nem rossz, mert ha visszabontom 2010-ig az ezekre a területekre elköltött összegeket, amit a magyar állam erre fordított, akkor azt mondhatom, hogy évente átlagban 100 milliárd forintot költöttünk erre.”

„Véletlen egybeesésként” valahogyan éppen a 2026-os parlamenti választás előtti évre fog jutni az emberek egy részének a zsebét gazdagító intézkedés, a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékének a megduplázása. Kérdés, valóban előrelépést eredményez-e társadalmi szinten, ahogy arra Orbán hivatkozik? S mennyi köze van az igazságossághoz? Merthogy a leginkább rászorulók nem tudják azt igénybe venni. Katona Tamást kérdeztük. 

„Azt gondolom, hogy ez klasszikus választási intézkedés Orbántól, ami ráadásul egyértelműen igazságtalan elképzelést jelent” – szögezte le a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Arról nem szólva, hogy a hatékonyságuk is több, mint kérdéses, amit már tényadatok is egyértelműen bizonyítanak. Látjuk, hogy ma már ott tartunk: ilyen kevés gyermek még nem született, mint tavaly, ráadásul ez tendencia, hiszen az idén láthatóan még rosszabbak a számok, mint tavaly ilyenkor voltak. De nem csak a születésszám katasztrofális, hanem a teljes termékenységi szám is (az, hogy egy nő hány gyermeket vállal életében) is lesüllyedt a 2009-es szintre. „Ma már ott tartunk, hogy a Fidesz családbarátnak nevezett politikája totális kudarcba fulladt, ami nem véletlen, hiszen nonszensz, hogy azzal próbálkoznak, ami soha sehol nem vált még be a világon: a középosztályt és az afeletti köröket támogatják, akik pedig nincsenek erre rászorulva” – szögezte le. 

Katona Tamás szerint, ha valóban támogatást akarnának adni, akkor első lépésben fel kellene emelni a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot, ami azóta értékének jóval több mint a felét elveszítette. Ugyanakkor a lakhatást kellene támogatni, nem pedig csak azoknak a tulajdonhoz jutását, akiknek amúgy is megvan az anyagi lehetőségük erre. Mint megjegyezte: már a CSOK-ot vissza is fogták, nincs ugyanis keret a finanszírozására, ráadásul ők is látják már, hogy mennyire eredménytelen. Nem véletlen, hogy az idén váltott a rogáni kommunikáció – hívta fel a figyelmet: eddig azt harsogták, hogy Európához képest mennyivel több a gyermek, mennyivel jobb a termékenységi szám nálunk, de ma már arról beszélnek, hogy mennyivel több gyerek született, mint ahány született volna, ha nem lennének támogatások. „Ez nem más, mint fikció, olyan, mintha én azt mondanám a diákjaimnak, hogy az ő tanításukba őszültem bele, de statisztikusként nem mondhatom, hiszen nem tudhatom, hogy megőszültem volna-e vagy sem, ha nem tanítanám őket” – mutatott rá.

Mibe fog ez kerülni a költségvetésnek? – kérdeztük. Katona emlékeztetett rá, hogy nem ismertek a konkrét intézkedések. Orbán szavaiból azt lehet kiolvasni, hogy több lépcsőben léptetik majd életbe az intézkedést, s valószínűleg 2025 őszén – a választáshoz közel – lesz jelentősebb lépés, akkor fogják majd a zömét adni. Bár – tette hozzá a szakember – megtanultuk már, hogy Orbán szavait soha nem kell szó szerint venni. Azt sem tudni, hogy kiterjeszthető lesz-e az emelés a járulékokra, ha ugyanis nem, akkor nem biztos, hogy mindenki, aki dolgozik, ténylegesen igénybe tudja majd venni a kedvezményt. Azt azért meg lehet saccolni, hogy a költségvetésre több százmilliárd forintos kiadástöbbletet ró majd az intézkedés. 

Hogyan lehetséges ezt vállalni pont most, amikor eleve nagyon rossz helyzetben van a büdzsé, s állandóan azt mantrázza a kormány, hogy a cél az államháztartási hiány mérséklése? – vetettük fel, emlékeztetve arra, hogy Orbán az idézett tusványosi beszédében azt is mondta, hogy „a szuverenitásnak a gazdasági alapját jelenti az is, hogy a pénzügyi függetlenségünket erősíteni kell, az adósságunkat nem az 50 meg a 60, hanem a 30 százalék közelébe kell levinni”. Katona szerint látszik, hogy nem kell szó szerint venni az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó orbáni és kormányzati kijelentéseiket. „Ha pedig bejön az, amit hallani, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Pénzügyminisztériumot is átveszi, akkor teljesen el fog szállni a költségvetés.”  Nem is látszik már most sem törekvés arra, hogy 3 százalék alá nyomják le a deficitet. De hát miért is tennék, hiszen már el is indult a Magyarországgal szembeni túlzott deficit-eljárás – vetettük közbe. Katona szerint ez tény, de azért azt nem szabad elfelejteni, hogy egy idő után jön majd a büntetés is, igaz, majd azt sem akarják megfizetni, ahogy a 240 millió eurós menekültügyi bírságot sem.

Ami a magyarlakta területeken, más országokban élők zsebének a további tömködését illeti: azt hogyan képzeli el a szuverenitásvédelmet a zászlajára tűző Orbán? – vetettük fel, megemlítve, hogy az adórendszeren keresztül persze nem tudnak „adni”, a lakásépítési támogatásokat nehéz külföldre folyósítani. Egyáltalán, van olyan családi kedvezmény, ami anélkül adható határon túliaknak, hogy azzal ne avatkoznánk be mások belügyeibe, ne sértenénk más országok szuverenitását? – kérdeztük. Katona Tamás szerint borítékolni lehet, hogy ez újabb konfliktusokat szülhet. „A szuverenitás védelmét Orbán egyoldalúan értelemezi: senki ne avatkozzon be a ő dolgaiba, viszont ő szabadon beavatkozhat bárkiébe, ahogy például még az Egyesült Államokéba is” – állapította meg, megjegyezve: Orbán lassan eljátssza azt, amit Horthy Miklós, aki hadat üzent Amerikának. Egyébként – emlékeztetett – most is kapnak családi támogatást a határon túliak, például 100 ezer forintot akkor, ha magyar óvodába és/vagy iskolába íratják be a gyerekeiket. Lehet, valami mást is be akarnak majd vezetni a magyarságukat igazolók számára, bizonyos feltételekkel, „mondjuk azzal, hogy Orbánra és a Fideszre szavaznak”.  

Milyen költségvetési hatásai lennének kiadási és bevételi oldalon, ha tényleg megvalósítanák ezeket a terveket? – ezt is megkérdeztük.  Miután nem tudni, hogy pontosan mit akarnak és hogyan, ezt nem lehet megmondani – vélte Katona, aki szerint akár elérheti az 500-600 milliárd forintot is ezeknek a választásokra kikacsingató juttatásoknak a költségvetési hatása. De meg kell várni a normaszöveget ahhoz, hogy lehessen becsülni – tette hozzá. A plusz támogatásra fordított összegnek egy része akár vissza is csoroghat az államkasszába, például az általános forgalmi adó révén – vetettük közbe. Nem feltétlenül – mondta a szakértő, azt fejtegetve, hogy ennek összege attól függ, mire költik majd a pénzt a kedvezményezettek. Ahhoz, hogy az államnak visszajusson belőle, az kell, hogy Magyarországon költsék el a pluszpénzt, illetve az, hogy azt ténylegesen el is költsék. De ha például az adósságuk törlesztésére fordítják, akkor a szaldó nem fog javulni tőle. Mindenesetre most azt látjuk, hogy az idén sem mozdultak meg az áfabevételek, bár egy picit javult a szaldó, de csak azért, mert az áfavisszatérítés nagyobb mértékben csökkent, mint az áfabevétel. „Ez azt mutatja, hogy enyhén szólva nem pörög a gazdaság, Nagy Márton pörög csak a saját tengelye körül, nem a gazdaság” – vonta le a következtetést.