Ungváry Krisztián biztatja Bayer Zsoltot, nézzen szembe nyilas nagyapja múltjával

„A múlt mindig a máról szól, a múlt ismerete azonban segít abban, hogy megértsük azt, hogy ma valami miért történik úgy, ahogy. Ez a történet Bayer Zsoltról szól, Bayer Zsolt élethazugságairól, de hogy konstruktív legyek, inkább arról, hogy megértsük Bayer Zsoltot” – mondja Ungváry Krisztián történész a videójában.

A történész levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le, hogy Bayer nagyapja már a II. világháború előtt aktív tagja és szervezője volt a nyilas pártnak Kiskőrösön, a holokauszt idején gettóorvosként testüregi motozásra tanította be a kiskőrösi gettó személyzetét. A testüregi motozás egyébként a holokauszt történetében hungarikum, Magyarországon kívül sehol máshol nem volt példa arra, hogy minden áldozatot testüregi motozásnak vetettek volna alá. Az eljárás embertelen és rendkívül durva volt, a kesztyűket nem fertőtlenítették, senkivel nem tettek kivételt, és ami Gyimesre nézve a legsúlyosabb, hogy Ungváry szerint „az elkövetők oldaláról a részvétel ebben nem volt kötelező”.

Ungváry arról is beszélt, az '50-es években Bayer nagyapja önként jelentkezett az ÁVH-nál besúgónak. Évi negyven találkozóról van adat, ami a történész szerint elég sok. Igaz, ezek piszlicsáré ügyek voltak, de teljesen nyilvánvaló, nem arról van szó, hogy „itt valakit besúgásra kényszerítettek volna”. Gyimes karrierjének még az sem ártott, hogy 1960-ban egy bűnügybe keveredett, kétrendbeli magzatelhajtás miatt elítélték, és egy év felfüggesztett börtönt, valamint ötezer forint pénzbírságot kapott. Ungváry szerint erre figyelemmel, „Bayer Zsolt kicsit megértőbb lehetne abban a diskurzusban, amit jelenleg az abortusz kapcsán folytat, hogyha a saját nagypapája tevékenységére gondol” – írta meg a Telex.

Ungváry szerint Bayer arról is hazudott, hol nőtt fel. A Táltos utca 7–9. egy nagy társasház Budapesten. Bayer egy novellájában arról ír, hogy a szovjet megszálláskor itt tömeges gyilkosság történt, tíz férfit megöltek. Ennek azonban semmi nyoma, holott általában ezeket feltüntették. A Táltos utca 7–9. egy nyilas ház volt, egy „nyilas keltető”. Például a Maros utcai tömeggyilkosok egy jelentős része ebben a házban lakott. Tizenegy olyan személy élt itt, aki 1944-ben nyilasként vett részt az eseményekben, és további tizenegy személyről tudjuk, hogy nyilas volt. Ungváry szerint „ennek a háznak lehetett egy szellemisége, és ez magyarázza azt a sok élethazugságot is, amelyet Bayer Zsolt saját magáról elkövet”.

Ungváry szerint Bayer családi múltjának feltárására azért van szükség, mert sokat megérthetünk ezzel abból, miért viselkedik ma Bayer Zsolt úgy, ahogy. „Magam is azt gondolom, hogy az embert mégiscsak determinálja a történelmi környezete” – mondja a történész. Ahogy fölteszi azt a kérdést is, „miért van, az, amit olyan sokszor látunk nála és eszmetársainál, hogy most mi jövünk, és nekünk dolgok járnak, budai ingatlan, ez az, amaz (…). Ez az elementáris belső sértettség magyarázható ezekkel a társadalmi traumákkal, amelyeken ezek a családok tettesként korábban keresztülmentek, és a lelkiismeretük valahogy nem adott nekik soha feloldozást.”

Ungváry szerint a nagypapa életeseményeinek feltárásával Bayer óriási lehetőséget kapott, hogy szembenézzen a múlttal. „Ha szembenéz, talán képes lesz arra is, hogy ezt az állandó sértettségérzését megszüntesse. (…) De ha csak annyit tesz, hogy nem hazudik saját nagyapjáról, hanem hallgat róla, akkor is egy centivel előre tudtunk lépni.”

Ungváry Krisztián nagy cikkét Bayer Zsolt nagyapjáról és a publicista hiányos múltfeldolgozásáról hétfő reggel közli a Telex.

Ungváry videója itt látható.