Uniós biztos: a magyar törvénytervezet aggályos, mert korlátozást vezetne be a támogatni tervezett szervezetekkel szemben

HírKlikk 2025. május 22. 09:40 2025. máj. 22. 09:40

Vannak a közélet átláthatóságáról szóló magyar törvénytervezetben bizonyos rendelkezések, amelyek aggályokra adnak okot, mivel korlátozást vezetnének be olyan szervezetekkel szemben, amelyek a jövőben támogatást kaphatnának – jelentette ki Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos Brüsszelben szerdán.

Az Európai Parlament kétnapos brüsszeli plenáris ülésének első munkanapján vitát tűzött napirendjére A magyar kormány sodródása az orosz típusú elnyomás irányába: a szólásszabadságot és a demokratikus részvételt fenyegető magyar jogalkotási kezdeményezések címmel a közélet átláthatóságáról szóló magyar törvényjavaslattal összefüggésben.

A vitán során Michael McGrath azt mondta, az átláthatóság nagyon fontos érték a demokráciában. Az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal azonban nem lehet visszaélni a civil társadalom tere szűkítésének érdekében, vagy azért, hogy korlátozzák az alapvető szabadságjogokat, a szólásszabadságot vagy a gyülekezési jogot – emelte ki.

A civil társadalmi szervezetek, a független sajtó fontos szerepet játszanak a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerében. Fontosak ahhoz, hogy el lehessen számoltatni azokat, akik hatalmon vannak – emelte ki.

„Garantálom, hogy teljes mértékben nyomon követjük a fejleményeket, és nem fogunk habozni lépéseket tenni, hogy szavatoljuk az uniós jog érvényesülését, védelmezzük az alapvető jogokat és szabadságjogokat, amelyeket az uniós szerződések és charták rögzítenek" – tette hozzá az uniós biztos.

Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar törvényjavaslat előzménye, hogy az elmúlt években az Egyesült Államok fejlesztési ügynökségének (USAID) mintájára pénzelosztási rendszert alakított ki az Európai Bizottság. Liberális, baloldali aktivista csoportokat pénzel, amelyek politikai tevékenységet végeznek, főleg választások idején – emelte ki.

Szavai szerint olyan szervezetekről van szó, amelyek perlik a határaikat védő kormányokat, az uniós bizottság nevében lobbiznak a gazdák ellenében, vagy lejárató anyagokat készítenek Magyarországról, hogy aztán erre hivatkozással visszatartsák a neki járó uniós forrásokat.

A „nagy kasszákból" tényellenőrnek mondott cenzorokat és médiumokat is pénzelnek, de csak baloldaliakat és liberálisokat – emelte ki a fideszes politikus, majd hozzátette: ezek a külső beavatkozás eszközei.

A magyar törvényjavaslat célja, hogy átláthatóságot teremtsen. Átláthatóságot nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben is – tette hozzá Dömötör Csaba.

László András, a Fidesz EP-képviselője kijelentette: 2017-ben az EU vonatta vissza az átláthatósági törvényt, ami lehetővé tette a 2022-es külföldi beavatkozást a magyar választásokba. A 2022-es külföldi beavatkozás tagadhatatlan.

Emlékeztetett: Soros György köreitől nyolcmillió dollár érkezett a baloldali politikai szereplőkhöz. Egy svájci számláról további kétmillió dollár. A Biden-kormányzat 35 millió dolláros USAID-programot hirdetett 2022-ben, aminek kifejezetten a politikai befolyásolás volt a célja Közép-Európában. Ezen projektek politikai, korrupt és ideológiailag baloldali jellegét az új amerikai kormányzat nyilvánosan elismerte – hívta fel a figyelmet.

„A magyar embereknek elegük van a külföldi beavatkozásból, és teljesen jogos elvárásuk, hogy ennek vessünk véget" – tette hozzá a fideszes politikus.

Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője felszólalásában azt mondta, az átláthatósági törvény egy bukásra ítélt rezsim kapaszkodását jelenti a hatalomba.

„A transzparenciatörvénynek csúfolt törvénytervezet nem más, mint egy újabb putyini eszköz arra, hogy a Fidesz-csatlósok önkényesen, megalapozott gyanú nélkül, idegen ügynöknek bélyegezzenek bárkit, újságírókat, civileket, politikusokat" – fogalmazott.

Az új jogszabálytervezet célja a kritikus hangok elhallgattatása és a megfélemlítés, amely, ha sikerrel jár, súlyosan veszélyezteti a választások szabadságát és tisztaságát is – mondta.

„Nem elég az elítélő szó vagy a morális felháborodás, mert Orbán ebből él. Akciókra, konkrét lépésekre van szükség" – tette hozzá a Tisza Párt politikusa.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője beszédében azt mondta: „putyini" cenzúratörvényhez hasonlót akarnak elfogadtatni Magyarországon a sajtó, a civilek és az ellenzék elhallgattatására. A törvény szerint bárki ellen eljárás indulhat, aki vitatja a Fidesz öt pontból álló szélsőjobboldali populista ideológiáját.

„Ha nem vagy Putyin-párti, indul az eljárás ellened. Ha nem gondolod, hogy a vallás az állam dolga lenne, jön a tiltás. Ha elismernéd az LMBTQ-közösség jogait, nyakadon a hatóság. Ha szerinted baj az, hogy olyan határon túliak is szavazhatnak, akik soha nem éltek az országban, akkor bűnösnek mondanak. Ha azt gondolod, hogy Magyarország nem demokratikus jogállam, akkor jön a bírság. Ha mindezt meg lehet tenni, ha be lehet tiltani a szabad sajtót, és minden ellenvéleményt egy uniós tagállamban, akkor bármit meg lehet tenni az uniós polgárokkal szemben" – emelte ki a DK politikusa.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője „tipikus kettős mércének" nevezte az EP reakcióját arra, hogy – mint mondta – egy tagállam meg kívánja valósítani a politikai területén működő közéleti szereplők és szervezetek átláthatóságát, vagyis megakadályozza a külföldi befolyást.

„Ha egy szuverén tagállam, a globalista fősodor hálózatát akarja láthatóvá tenni, diktatúrát kiáltanak. Elvitatják egy nemzetállam önvédelemhez való jogát" – fogalmazott.

A törvény indokoltságát bizonyítja a globalista erők felfokozott tiltakozása – emelte ki az EP-képviselő.

MTI