Utoljára a Bokros-csomag idején volt ilyen magas az infláció
Ahogy az várható volt, októberben tovább gyorsult az infláció Magyarországon. A fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Az uniós összehasonlításra alkalmas harmonizált index 21,9 százalékos volt, a külső hatásoktól megtisztított maginfláció pedig 22,3 százalékra rúgott. Az általános inflációnál ismét gyorsabb ütemben nőtt a nyugdíjas infláció, aminek dinamikája 23,6 százalék volt. A legbrutálisabban a háztartási energia és az élelmiszerek ára nőtt: 64,4, illetve 40 százalékkal. A Hírklikk élelmiszerekből álló – nem reprezentatív – kosarának októberi drágulási üteme ugyanakkor még ennél is durvább, 50 százalékos volt.
Huszonhét éve nem látott ütemben emelkedtek az árak az idén októberben, Magyarországon. Utoljára 1995-ben mértek ennél gyorsabb dinamikát amikor – mint emlékezhetünk rá – csődközelből mentett a Horn Gyula vezette kormány két gazdasági szakembere, az akkori pénzügyminiszter Bokros Lajos és a jegybankelnök, Surányi György (lásd még Bokros-csomag).
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorstájékoztatójából kristálytisztán látszik, hogy a nyugdíjasok helyzete tovább romlik: az úgynevezett nyugdíjaskosár alapján mért, az ő fogyasztási szokásaikat jobban (bár sokak szerint nem jól) tükröző úgynevezett nyugdíjasinfláció szeptember után ismét gyorsuló dinamikát mutatott.
Forrás: KSH
A hivatalos adatok igencsak mellbe vágóak – kiváltképpen annak fényében, hogy az általános szakértői előrejelzés szerint még nincs itt vége az áremelkedés gyorsulásának – , de még inkább az, ha a részletekbe menően nézzük a számokat. Igaz, ez elvi megdöbbenés csak, hiszen nap, mint nap a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a statisztika által most rögzítetteket, sőt, esetenként annál is brutálisabbnak érezzük és tapasztaljuk meg az árak alakulását.
Éppen ezért nem meglepetés sem a háztartási energiaárak (+64,4 százalék), sem az élelmiszerek (+40 százalék) árának elszabadulása.
Ugyanakkor más tészta, amikor ki kell nyögni a vezetékes gáz 121 százalékos, a tűzifa 57,7, a palackos gáz 51,1 és az elektromos energia 28,6 százalékos drágulását. Nem mondunk vele újdonságot, ha rögzítjük: egyre többen képtelenek fizetni az energiaszámláikat, vagy ha igen, akkor is csak elképesztő családi megszorítások árán. Nem a fantázia szülötte az az aggodalom, hogy az idén télen sokan képtelenek lesznek fűteni, s lesz, aki a saját otthonában meg fog fagyni.
Forrás: KSH
Persze enni is kell(ene) – az alapvető élelmiszerek azonban egyre kevésbé megfizethetők. Képzeljék el egy átlagnyugdíjból (nem egészen 170 ezer forint) vagy akár egy minimálbérből embert/családot (bruttó 200 ezer forint) ellátó háztartás hányszor tud – a rezsi és olyan elengedhetetlen tételek, mint a gyógyszer kifizetése után – kenyeret, tojást, vajat, sajtot, de akár tésztát is venni egy hónapban, nem szólva a gyümölcsről és a zöldségről. Eláruljuk, egyre kevesebbszer.
Merthogy elképesztő mértékben megugrott ezeknek az ára az elmúlt egy évben. A számok önmagukért beszélnek:
- tojás (+ 87,9 százalék),
- kenyér (+81,4 százalék),
- tejtermékek (+75,4 százalék),
- sajt (+74,7 százalék),
- vaj és vajkrém (+71,6 százalék),
- száraztészta (+58,6 százalék),
- margarin (+58,0 százalék),
- péksütemények +(54,7 százalék)
- édesipari lisztesáru (+53,4 százalék) drágult.
Érdekes összehasonlítani egyébként ezeket az adatokat azokkal a számokkal, amelyek a mi saját – nem reprezentatív, hanem a saját fogyasztás alapján készített – élelmiszerkosarunk árának alakulását mutatják. Összességében nálunk 50 százalékos lett az élelmiszerek árának emelkedési üteme, ezen belül az egyes tételeké az alábbiak szerint alakultak:
Forrás:Hírklikk-gyűjtés
