Vádaskodik: tárgyatlan ige

Az MSZP-ről kialakult képet a múlt héten a vezetők jelölésének módjáról szóló vádaskodások árnyékolták be, így nem arról szóltak a hírek, hogy milyen politikát akarunk képviselni. Elfogadhatatlannak tartom, hogy bárki a nyilvánosság előtt olyan kampányt folytasson, amely rontja az MSZP imázsát –bármilyen vélt vagy valós sérelem érte egyébként. Akkor részletesen nem válaszoltam a vádakra, mint a jelölő bizottság elnöke, mert nem akartam tetézni a hangzavart, egyszer azonban tiszta vizet kell önteni a pohárba, már csak a bennünket támogatók miatt is.

Nézzük először a kongresszus megtartásának, vagy elhalasztásának kérdését: világos és egyértelmű jogi és politikai érdek fűződött a kongresszus szeptember 19-i megtartásához.  Tulajdonképpen jogilag nem volt más lehetőség. A párt valamennyi vezetőjének és testületének megbízatása lejárt. A vészhelyzeti törvénynek megfelelően, 90 nappal meg lehetett hosszabbítani a megbízatást, ami korábban meg is történt, vagyis nem volt több lehetőség a halasztásra. Ezt minden szocialista politikus tudta, aki tehát a halasztás mellett érvelt, félrevezette a nyilvánosságot.

Mint ahogy a következményekkel is tisztában volt mindenki. Ahogy egy tanult jogász fogalmazott: „a párt legitim és bejegyzett képviselet nélkül maradna, valamennyi népképviseleti, állami szerv, bíróság és más hatóság előtt. Bizonytalanná válnának a polgári jogi viszonyai és a belső működése is anarchikussá válhatna. A pártigazgató még átmenetileg sem tudja kezelni a helyzetet, mert az őt irányító elnök és elnökség jogilag nem létezik.” Nincs kétségem abban, hogy ezt a helyzetet a szövetségeseink is kihasználták volna – hát még a Fidesz.

A politikai érdek ugyanilyen fontos volt, amely a kongresszus megtartásához fűződött. Az MSZP vezetésének ugyanis rendelkeznie kell felhatalmazással arra, hogy milyen politikai programot képviseljen az ellenzéki pártok közötti egyeztetéseken. A neheze még a hat ellenzéki párt előtt van, ki kell érdemelniük a választók és egymás bizalmát – ehhez következetes és nyílt politikára van szükség. A politikai stratégiáról szóló döntésünk ezért halaszthatatlan volt.

Nézzük most magát a jelölés folyamatát. Az országos választmány két hónapja összehívta a kongresszust és úgy döntött, hogy a bizonytalan járvány-helyzetre tekintettel, nem tesz javaslatot a szavazás módjáról a kongresszusnak – mint korábban szokás volt –, hanem ezt a jelölő bizottság hatáskörébe utalta, amely az első lehetséges időpontban, szeptember 10-én állást foglalt róla. Ezt az összehívó határozatot minden szervezetünk megkapta, minden politikusunk ismerte. „A választás lebonyolításának konkrét módjára, az országos elnökség létszámára, a kvótás helyekre, a szavazás típusára – a személyi javaslatok ismeretében – a jelölést előkészítő bizottság tesz javaslatot.” Minden olyan nyilvános megjegyzés, amely arról szólt, hogy meglepetés volt, hogy csak szeptember 10-én született meg a javaslat a szavazás módjáról és ez felkészületlenül érte a jelölteket – megalapozatlan. Az MSZP minden politikusa előre tudta, hogy a szavazás módjáról szóló állásfoglalás ekkor fog megszületni!

Szeptember 9-én az országos elnökség – mérlegelve a járványhelyzetet – a kongresszus online megtartása mellett döntött. Aki figyeli a történéseket, a járvány alakulását, tudja, nem tehetett mást. Az online kongresszus elrendelés után, a jelölő bizottság azt vizsgálta, hogy a három alapszabályban meghatározott szavazási mód közül melyiket ajánlja a kongresszusnak. A mérlegelésnek az volt a fő szempontja, hogy biztosítani lehessen a szavazás szabályos és teljes lebonyolítását. Magyarország internet szolgáltatásának fejletlensége miatt, ez a zárt listás szavazás esetében volt biztosítható. Mivel közel 300, az ország különböző városaiban, falvaiban lakó küldött vesz részt a kongresszuson, a technikailag biztosan kivitelezhető szavazási módot választottuk. Amennyiben személyes részvétel lehetséges lett volna, akkor a megszokott módon, mindenkiről külön szavazás mellett döntünk. Amit azért is sajnálok, hogy nem így alakult, mert nyilvánvaló lett volna, hogy kinek, mennyi a támogatottsága és nem lehetne arra hivatkozni, hogy valaki azért nem lett megválasztva, mert kevés volt a listaállításra szolgáló idő.

A jelöltekkel meghallgatásuk előtt közöltük a jelölő bizottság állásfoglalását a szavazás módjáról, akik ezt tudomásul vették, közülük senki nem lépett vissza a jelöltségtől!  Meghosszabbítottuk a pályázat határidejét, amivel egy fő élt. Illetve a lehető legkésőbbi időpontra tettük a listák benyújtását, hogy akik akarnak és tudnak, listát állíthassanak, amire öt napja volt minden jelöltnek. Az elnökségre egy érvényes és egy érvénytelen lista került megnevezésre. Az utóbbi azért volt érvénytelen, mert a jelöltek közül nem vállalták a részvételt kellő számban. A kongresszus végül is maga döntött arról, hogy elfogadja vagy sem a listás szavazást, mint módszert. A küldöttek 237 igennel és 20 nem szavazattal támogatták a listás szavazást.

Az online kongresszus ugyanakkor áttörés is volt. A küldöttek nagy része „lájkolta” a módszert. Otthonról vagy irodából bekapcsolódva a munkába, a chat falon keresztül is kapcsolatot tartva a többiekkel, aktívan vett részt a folyamatban. No persze a kényelem is számított, nem kellett utazni, várakozni. Így találtunk rá az MSZP szervezeti korszerűsítésének egyik módszerére – kényszerből. Személyes kapcsolat is fontos, de azt érdemesebb lesz a kötetlen találkozókhoz kötni majd, és kevésbé a hivatalos szervezeti eseményekhez.

Érdemes lesz tovább is lépni, mert az online kapcsolat szabad utat biztosít az eddiginél nagyobb, közvetlen tagsági részvételnek, a társadalmi érdekek erőteljesebb képviselete érdekében, új, közvetlen demokratikus csatornák kiépítésének. Az így létrejövő platformot horizontális mozgalommá formálhatjuk, amely mindenkinek beleszólást biztosít a döntéseinkbe, aki e platformra bejelentkezik. Ezzel rendszeresebb, közvetlenebb kapcsolat jön létre támogatók, aktivisták, tagok és a vezetés különböző szintjei között, pártszavazások révén, pedig az MSZP tagsága közvetlen hozzáférést kap a párt politikájának formálásához. Ezeken az eszközökön keresztül az MSZP polgármesterei, önkormányzati képviselői nem csak a párt működésének jelenlegi kereteit újíthatják meg, de az embereket is be tudják majd vonni a helyi ügyek eldöntésébe.