Vajda Zoltán: gyorsan és hatékonyan reagáltak az amerikai helyzetre

Bízzunk benne, hogy nem indul el egy hullám, hiszen az amerikai adminisztráció nagyon gyorsan és nagyon erélyesen lépett azért, hogy megvédje a betéteseket. Hiszen nincs már az eddig létezett negyedmillió dolláros plafon, ami azt jelentette, hogy csak addig az összegig volt védve az emberek pénze az ottani betétbiztosítási alap által. Ez egy nagyon gyors és nagyon jó döntés volt, ami megakadályozta az elmúlt napokban azt, hogy nagyobb probléma váljon belőle – magyarázta Vajda Zoltán, majd emlékeztetett rá, hogy egy európai bankkal a Credit Suissel is probléma van, de a Svájci Nemzeti Bank borzasztó gyorsan és nagyon nagy erővel közbelépett. Úgyhogy sem az USA-ban, sem Európában nincs pánik, és minden jel arra mutat, hogy így is marad.

Vajda felidézte, hogy a bankolás a bizalmon alapul. Abban kell bíznia minden betétesnek, hogy amikor akarja, akkor visszakapja a pénzét a bankból. Ha a bizalom megbomlik, ha elkezdenének a betétesek abban gondolkodni, hogy mégsem juthatnak a pénzükhöz, akkor indulhat el egy ilyen hullám. „Ez egy dominó- vagy lavina-effektus, amit bankrohamnak vagy bankpániknak hívunk és ez az, amit mindenáron el kell kerülni. Ami most történt, semmilyen hatással nem lehet a magyarországi bankokra vagy a magyar gazdaságra. Semmilyen jele nincs ugyanis annak, hogy bármilyen módon, bármilyen magyar bankot érintett volna a történet. Az európai bankrendszer általában, és azonban belül a magyar bankrendszer jól tőkésített, megfelelően menedzselt és teljesen stabil.” 

A szakember utalt rá, hogy Amerikának az erőteljes infláción – ami jóval kisebb a magyarnál – valamennyire lazítania kell, ezért a komoly kamatemelést valamennyire vissza fogja venni. Mert talán éppen az volt a mostani bankcsőd egyik oka, hogy túl gyorsan, túl radikálisan emelték az amerikai alapkamatot. Óvatosan fogalmazva, ezért Amerikában az infláció elleni küzdelem kevésbé erős, ez hatással lehet közvetlenül az európaira, sőt, közvetett módon a magyar inflációra is. 

A pénteken megjelent európai inflációs adat szerint Európa elérte Orbán Viktor álmát, az egy számjegyű inflációt. De amíg az EU-ban tíz százalékos a pénzromlás, addig Magyarországon 25 százalékos, ami azt jelenti, hogy ebben a kérdésben Magyarország elszakadt Európától, hiszen a legtöbb uniós államban gyorsan és nagy erővel csökkentik, míg Magyarországon egyelőre 25 százalékon stagnál. Ennek oka a kormány és a monetáris politika – vélte a szocialista politikus, aki úgy látja, hogy „nálunk is a bizalomról szól történet. Azok a lépések azonban, amelyeket tesznek, inkább ellentétes hatást érnek el. „Ebből különösen azt kell kiemelni, hogy a magyar kormánynak lenne mozgástere erőteljesen visszafogni az élelmiszer-drágulást. Az MSZP régóta követeli az áfa nullára, vagy radikális csökkentését legalább az alapvető élelmiszereknél”.

Ezen a területen ugyanis nemcsak, hogy 27 százalék az áfa, hanem mellette van még egy kiskereskedelmi különadó is, ami 4 százalék. Tehát a magyar emberek által vásárolt élelmiszerek árában mintegy összességében 31 százalék a közvetlen adóbevétele az államnak. Ezt minden további nélkül csökkenteni tudná a kormány. Ehhez képest jelenleg csaknem 1000 milliárddal több az áfabevétele a kormánynak a mostani költségvetésben, mint amennyit tavaly eredetileg terveztek erre az évre – fejtette ki a költségvetési bizottság elnöke. Szerinte ez azt jelenti, hogy minden magyar ember – az újszülöttől az aggastyánig – több mint 100 ezer forinttal több áfát fizet be jelenleg, mint amennyit tavaly nyáron terveztek, így furcsa módon, a magas inflációnak a legnagyobb nyertese maga a költségvetés. Ha a kormány lecsökkentené az áfát, akkor abban a pillanatban mintegy harmadával csökkennének az élelmiszerárak. Tehát bőven lenne mozgástere a kormánynak,

A kormány azzal magyarázza, miért nem teszi – folytatta gondolatmenetét Vajda –, mert szerintük az árkülönbözetet lenyelnék a kereskedők. Ennek azonban ellentmond, hogy amikor például az Aldi bejelenti, csökkenti a vajnak az árát, akkor másnap csökkenti a Lidl, harmadik nap, a Penny Market, meg a Spar, aztán a többi. Ráadásul a cégek nemcsak elkezdték levinni maguktól az árakat, hanem napi szinten figyelik is egymást. Olyan erős a verseny az élelmiszerpiacon, hogy egy áfacsökkentés egy az egyben átmenne a vásárlókra. „Tehát nem igaz, amit a kormány mond, hogy lenyelnék a kereskedők, mert éles versenyben vannak a szektorban.”

A forint árfolyama is közvetlen hatással van az inflációra, hiszen az importált termékeket valutáért vesszük, s ha gyengül a forint, akkor drágábban kell eladni, ami közvetlen hatással van az inflációra. Ez a „hüvelykujj szabály”, miszerint minden öt százaléknyi forint gyengülés egy százalékkal megdobja az inflációt. Szerencsére az elmúlt jó pár hónapban kissé javult a forint, bár az elmúlt néhány napban újra nagyon ingadozik, ami ijesztő. Mert a pénzügyi szereplők, a cégek, a magánszemélyek, a vállalkozások nehezen tudnak tervezni, amikor nagyon mozog a forint. Vajda Zoltán tehát inkább ezt látja problémának.

„A következő napok azért izgalmasak továbbra is, de egyelőre minden jel arra mutat, hogy sokkal ügyesebben reagált a világ, mint 15 évvel ezelőtt, 2008-ban, mert most érezhetően gyorsan és nagyon egyértelműen reagáltak a döntéshozók. Szerintem nem lesz olyan probléma, mint 2008-ban volt” – értékelte a helyzetet Vajda Zoltán.