Vakcinaválasztás: a fejlődő országok táborát gyarapítja Magyarország
Nem kis paradoxon: a fejlett országok közé ácsingózó Magyarország dalolva és önként csatlakozott a fejlődő – elsősorban afrikai, latin-amerikai és ázsiai – országok közé, mégpedig az orbáni szabadságharc és keletre húzás jegyében fogant koronavírus elleni oltóanyag-választással. Nem pusztán arról van szó, hogy olyan vakcinákat használunk, amelyeket az Európai Unió nem hagyott jóvá, hanem arról, hogy olyanok mellé is odaálltak a magyar hatóságok, amelyeket kevés országban használnak, amelyeket csak néhány kísérletsorozattal teszteltek, sőt, olyat is bevállaltak, amely nem estek át mind a három kísérleti fázison. Egy dolog talán biztatónak tűnhet: Magyarország hivatalosan nem vállalt kísérleti tesztelést, tehát – hivatalosan legalábbis – nem nálunk folyik a kínai Sinopharm 3. fázisú kísérlet-sorozata.
A világon jelen pillanatban összesen 107 koronavírus elleni vakcinajelölt van, eddig 302 kísérlet-sorozatot végeztek szerte a világban, s mindösszesen 14 oltást hagytak jóvá – derül ki a Covid19 Vaccine Tracker összeállításából. A 14 – különféle országokban – engedélyezett vakcinák közül nyolcra nálunk is rábólintottak, közülük hatot már használnak is.
A Magyarországon engedélyt kapott nyolc vakcina közül négy közös európai uniós beszerzésből érkezik folyamatosan az országba, ez a négy egyébként az, amely iránt a legnagyobb a világ bizalma, amit az is mutat, hogy az AstraZeneca, a Pfizer-Niontech, a Moderna és a Johnson&Johnson a világon a legtöbb országban engedélyezett öt oltóanyag között van.
Az egyetlen nálunk használt vakcina, amely befért a TOP-5-be, az orosz Szputnyik V. A hazai hatóságok által eddig átengedett két kínai közül a Sinopharm 35 országban van jelen, ugyanakkor a CanSino-t csak öt országban engedélyezték. Ez utóbbira ugyan a hazai hatóságok rábólintottak, de még egyetlen egy adag sem érkezett belőle (legalábbis a legutóbbi, egy héttel ezelőtti hivatalos összesítés szerint). Hasonlóan, engedély van, de vakcina még nincs az indiai CoviShield-ből, ami viszonylag népszerű a világban, hiszen 33 országban hagyták már jóvá a használatát, annak ellenére, hogy – mint a táblázatunkból kiderül – kizárólag Indiában tesztelték eddig.
Forrás: Covid19 Vaccine Tracker, koronavirus.gov.hu
S hogy miért állítottuk, hogy a kormány dalolva, önként betagolta az országot a fejlődők csoportjába a vakcinaválasztással? Elég kicsit közelebbről megnézni, hol hagyták őket jóvá.
Szputnyik V.
Az orosz vakcinát 62 országban hagyták eddig jóvá, jellemzően afrikai és latin-amerikai fejlődő országokban, szovjet utódállamokban. Mindösszesen két uniós tagországban (Magyarország mellett Szlovákiában), s rajtunk kívül további négy balkáni országban (Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia ), valamint – a származási országon, Oroszországon kívül – két európai utódköztársaságban (Fehéroroszországban és Moldovában) engedélyezték a használatát. A teljes lista itt található.
Sinopharm
A kínai oltások közül azt, amelyiket Magyarországon – több mint vitatott módon – kezdtek el használni, rajtunk kívül csak 34 országban hagyták jóvá, főként afrikai, közel-keleti, ázsiai és latin-amerikai államokban. A Sinopharmot csak egyetlen európai uniós országban – Magyarországon – engedélyezték, továbbá négy további európai országban (Észak-Macedóniában, Fehéroroszországban, Montenegróban és Szerbiában). A teljes lista itt található.
A gyógyszerkísérletek 3 + 1 fázisa
A fázis I. vizsgálat során első alkalommal próbálnak ki egy új gyógyszerhatóanyagot emberen. Célja, hogy információkat gyűjtsenek arról, hogyan oszlik el a hatóanyag a szervezetben, tesztelik, hogy az adott gyógyszerhatóanyagból mekkora dózist visel el a szervezet, azonosítják az esetleges mellékhatásokat, megítélik a biztonságosságot, nyomon követik a gyógyszer felszívódását és kiürülését a szervezetből – olvasható a Semmelweis Egyetem klinikai vizsgálatok fázisai című összeállításában.
A fázis II. vizsgálatokban már egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott gyógyszerhatóanyag valóban alkalmas-e gyógyításra. Ebben a fázisban a biztonságosságot, a tolerálhatóságot, a terápiás hatást vizsgálják és igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét.
A fázis III. vizsgálatok során megerősítik a II. fázisban nyert vizsgálati eredményeket. Nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságát, követik a mellékhatásokat és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más gyógyszerekkel. Valamennyi országban követelmény, hogy a gyógyszert biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.
Ezt a célt szolgálják a fázis IV. vizsgálatok, amelyek során a már forgalomba került gyógyszert összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálják a hosszú távú hatásosságát és biztonságosságát, a költséghatékonyságot valamint az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat.
