Várhelyi menesztését követelik EP-képviselők
„Már nem nézzük el, hogy Várhelyi Olivér megsérti az EU intézményeit és azok demokratikus működését, ezért arra kérjük a biztos urat, hogy mondjon le, vagy hogy mentsék fel tisztségéből” – áll a többi között abban a nyílt levélben, amit 12, különféle pártszövetséghez tartozó európai parlamenti képviselő juttatott el az Európai Bizottság elnökéhez. Várhelyi ezúttal azzal húzta ki a gyufát, hogy teljesen önállóan, senkivel nem egyeztetve bejelentette, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja a palesztinoknak szánt 691 millió euró értékű teljes portfolióját. Nem ez volt az első „balhéja” az Orbán Viktor által delegált magyar bővítési biztosnak, s nem is először szólították fel lemondásra. Ugyanakkor ez kemény dió: biztost nem lehet meneszteni, bár, ha a Bizottság elnöke felszólítja, akkor le kell mondania.
Megszokhattuk, s ismét bekövetkezett: vihart kavar(t) az Európai Unión belül Várhelyi Olivér bővítési biztos. A Hamasz által Izrael ellen a múlt szombaton elkövetett brutális terrorcselekmény után két nappal, hétfőn a Twitteren (X) azt tette közhírré, hogy: „a palesztinok legnagyobb adományozójaként az Európai Bizottság teljes fejlesztési portfólióját felülvizsgálja, összesen 691 millió euró értékben... minden kifizetés azonnal felfüggesztésre kerül”. Mint mi is beszámoltunk róla, rövid időn belül a luxemburgi, a belga, a spanyol és az ír kormány is nemtetszésének adott hangot, az írek egyenesen hivatalosan kérték a Bizottságot, hogy tisztázza a bejelentés jogalapját. Az Európai Bizottság tisztázónak szánt közleményében az szerepelt, hogy „mivel nem voltak előirányozva kifizetések, a kifizetések felfüggesztésére sem kerül sor”.
Nem igazán lehetett hova tenni Várhelyi húzását – mindenesetre Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Hírklikknek nyilatkozva felhívta a figyelmet rá, miszerint arra még nem volt példa, hogy a Bizottság közleményt tett volna közzé, amiben pontosítja egyik tagjának a kijelentéseit, „ez kellemetlen és aggasztó is”. Szerinte, „ha van olyan cél, vagy ambíció, hogy valaki zavart keltsen az Európai Unió tagállamainak rendszerében, vagy akár a Bizottságon belül, akkor azt így kell csinálni. Azt nem tudjuk, hogy Várhelyi Olivér uniós biztos ezt akarta-e, de ha akarta, akkor így kell, ha viszont nem, akkor még nagyobb a baj”.
De a dolog nem állt meg itt, pontosabban, európai parlamenti képviselők – szám szerint tizenkét, a Zöldek, a Szocialisták és Demokraták és a Renew frakció tagjai – nem engedték elülni a botrányt. Nyílt levelet fogalmaztak meg Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, amelyben a többi között az is áll, hogy „Már nem nézzük el Várhelyinek, hogy megsérti az EU intézményeit és azok demokratikus működését”. A Politico által – a bizottsági elnökhöz történt eljuttatása előtt – megszerzett nyílt levélben kérik Várhelyi lemondását, illetve von der Leyent arra, hogy ha ez nem történik meg, akkor mentse fel tisztségéből. Arra hivatkoznak, hogy a magyar biztos túllépte a mandátumát azzal, hogy az EU kormányaival történt egyeztetés nélkül bejelentette a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztését.
Emlékeztetnek arra, hogy egy ilyen bejelentésre Várhelyinek nem volt felhatalmazása, több tagállam közleményben is jelezte, hogy az intézményközi szabályokat megsértve nem konzultáltak a Tanáccsal, Eric Mamer, a Bizottság főszóvivője pedig feketén-fehéren leszögezte: „Várhelyi bejelentését a kollégium egyetlen tagjával sem előzte meg konzultáció”.
A nyílt levél azt is felidézi, hogy nem először megy szembe Várhelyi az intézményközi szabályokkal. Csak a palesztinoknak nyújtott uniós támogatás keretében a biztos már felfüggesztette 215 millió euró összegű pénzösszeg kifizetését a palesztin tankönyvekkel kapcsolatos megalapozatlan állítások miatt.
„2023 februárjában már sokan kértük Várhelyi lemondását, miután a Parlament plenáris ülésén ’idiótáknak’ emlegette a képviselőket” – idéz fel egy másik Várhelyi-botrányt a levél (az incidens –a Demokratikus Koalíció képviselőjének köszönhetően – itt tekinthető meg).
Végezetül az aláírók leszögezik, hogy „a Bizottságnak példamutatónak kell lennie demokratikus működésében. Várhelyi biztos úr lépései nemcsak intézményeink imázsát, hanem az uniós polgárok Bizottságba vetett bizalmát is aláássák”.
A levél nem tér ki egy másik ügyre: januárban az Európai Parlament képviselői felszólították a Bizottságot, hogy „kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a (…) biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos szerződésekből eredő̋ kötelezettségeit”. Várhelyi az EU kül- és biztonságpolitikájának tavalyi végrehajtásáról szóló, az EP által megszavazott értékelésének egyik pontja szerint szándékosan arra törekszik, hogy „megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”. Az indítványt akkor megfogalmazó Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő a Népszavának azt is leszögezte, hogy a biztos megnyilvánulásai rendkívül aggasztóak – ezzel arra utalva, hogy találkozásaikon Várhelyi nem utasítja vissza határozottan a Nyugat-Balkán autoriter vezetőinek szeparatista, nacionalista retorikáját.
Ám hiába a felszólítás a leváltására, egy biztos nem váltható le – ahogy azt akkor megtudtuk Balázs Pétertől. A korábbi külügyminiszter, uniós biztos elmondta: miként tagállamot sem lehet kipenderíteni az EU-ból, úgy biztost sem lehet meneszteni. Ugyanakkor arra már volt példa – egy máltai biztos esetében –, hogy a Bizottság elnöke megelégelte a szabályszegéseit, és felkérte, mondjon le. Ebben az esetben pedig a biztosnak le kell mondania – mutatott rá. De Várhelyi messze nem tart itt – mondta akkor a tapasztalt diplomatata. Viszont azóta eltelt több mint fél év, ami nem múlt el újabb Várhelyi-botrányok nélkül...
