Lattmann Tamás: csak a zavarosban halászók érdeke zűrzavart okozni az EU-ban

Mint azt a Hírklikk is megírta, az Európai Bizottság számos kérdést kapott a sajtótól hétfőn arról, vajon biztos-e, hogy a Hamász nem jutott uniós pénzhez, miután az EU számos fejlesztési programot működtet a palesztin hatósággal közösen. A Bizottság határozottan azt állította, hogy az EU által terrorszervezetként nyilvántartott Hamász sem közvetve, sem közvetlenül nem juthat EU-s pénzhez, amelynek a felhasználását egyébként is szigorúan ellenőrzik. Arról egy szót sem ejtettek, hogy ezeknek a programoknak a finanszírozását leállítanák. Közben azonban Ausztria és Németország is bejelentette, hogy ők leállítják a hasonló programok pénzelését. Ezek általában fizetések, nyugdíjak támogatása, vízellátással kapcsolatos programok, a szociális szektor erősítése. 

Hétfőn délután a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos, Várhelyi Olivér azonban Twitteren közölte: „a palesztinok legnagyobb adományozójaként az Európai Bizottság teljes fejlesztési portfólióját felülvizsgálja, összesen 691 millió euró értékben". Valamint: „minden kifizetés azonnal felfüggesztésre kerül”.

Ez a közlés kiváltotta több tagállami kormány tiltakozását is. Rövid időn belül a luxemburgi, a belga, a spanyol és az ír kormány is nemtetszésének adott hangot. Várhelyi bejelentéséből nem volt egyértelmű, hogy a felfüggesztés vajon csak a fejlesztési pénzekre, vagy pedig a humanitárius támogatásokra is vonatkozik. Bár a magyar biztos „minden kifizetésről” írt, Janez Lenarcic, a krízisek kezeléséért felelős biztos nem sokkal később azt közölte: „Az EU humanitárius segítsége a palesztin rászorulóknak a szükséges ideig folytatódik”.

Ezután az Európai Bizottság kiadott egy tisztázónak szánt közleményt, amiben szó szerint ez szerepel: „mivel nem voltak előirányozva kifizetések, a kifizetések felfüggesztésére sem kerül sor".

A Bizottság azt is bejelentette, hogy sürgős felülvizsgálatot indít az EU Palesztinának nyújtott támogatásáról. „Ennek a felülvizsgálatnak az a célja, hogy biztosítsa, semmilyen uniós finanszírozás ne tegye lehetővé közvetetten terrorszervezetek számára Izrael elleni támadásokat” – áll a közleményben.

Lattmann Tamás minderről kifejtette, nem tud állást foglalni, hogy Várhelyi Olivér direkt írta ki az ominózus twit-bejegyzést, vagy csak „elszúrt” valamit, de az biztos, hogy az egész mindenkinek nagyon kellemetlen. Az is tény, hogy azt Várhelyi Olivér sem írta, hogy ez a felfüggesztés a humanitárius segélyeket is érintené, nem is beszélt azokról. Ez ügyben nagyon fontos, hogy Janez Lenarcic, a krízisek kezeléséért felelős biztos közölte: „az EU humanitárius segítsége a palesztin rászorulóknak a szükséges ideig folytatódik”. Várhelyi is folyamatosan a fejlesztési portfólióról, a fejlesztési pénzekről írt. Az is biztos, hogy a második twitjében „minden kifizetés” szerepel, de Lattmann Tamás szerint a humanitárius segélyekre nem is gondolhatott, mert azok nem hozzá tartoznak. Azt viszont a nemzetközi jogász nem érti, miért kellett Várhelyinek egyáltalán megszólalnia, még akkor sem, ha a portfóliójához tartozik a szomszédságpolitika, aminek a keretében vannak bizonyos összegek, amelyek Palesztinának járnának, de az nem a humanitárius politika része. A bővítésért is felelős biztos a pénz felfüggesztéséről – ha a felfüggesztés egyáltalán létezik – nem egy személyben dönt. A palesztin pénzek nem is nagyon tartoznak hozzá, és – ahogy Lattmann mondta: „Palesztina EU csatlakozása még nincs napirenden”. 

Ha már azon törjük a fejünket, hogy mit akart Várhelyi Olivér a twitjével elérni, nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy egy kis „balhét akart az EU-n belül kavarni”. Lattmann Tamás elmondta, alapvetően nem szereti az olyan „több dimenzión átívelő conteokat”, hogy Várhelyi Orbán Viktor kedvéért kavar egy kis „córeszt” házon belül, de ezt sem lehet kizárni. Ez a fajta zűrzavar ilyenkor ugyanis csak azoknak áll érdekében, akik a zavarosban akarnak halászni. Azt meg azért tudjuk, hogy a Hamasz-vezetők nem olyan régen tettek látogatást Teheránban és Moszkvában. Nyilván egy olyan őrültséget, amit Izraelben tettek, nem kezdenek el anélkül, ha megfelelő támogatásra nem kapnak ígéretet. És akkor abban van ráció, hogy uniós szinten legyen egy kis zűrzavar ebben a kérdésben. De ez csak spekuláció – tette hozzá a nemzetközi jogász. Egyébként nehéz más okot mondani, hogy Várhelyi Olivér miért közöl olyanokat a nyilvánossággal, amik a Bizottság közleményéből következően nem is úgy vannak. Ugyanakkor nem lehet kizárni a „hülyeségnek a mindent eldöntő hatalmát, meg az őszinte hibákat sem”. Lattmann Tamás szerint az is lehet, hogy Várhelyi Olivér olyan döntésekről számolt be, amelyeket esetleg tervbe vettek, s kimondott olyan dolgokat, amiket még nem akartak nyilvánosságra hozni. Azt a Bizottság is megerősítette a közleményében, hogy „mindenféle Palesztinába irányzott pénzügyi segítség tekintetében újra gondolják a dolgokat”, de erről Várhelyi Olivér második, minden kifizetés felfüggesztéséről szóló twitjén kívül nincs más információ. 

Az mindenesetre nagyon kellemetlen, és nemzetközi jogászként Lattmann Tamás nem is tud rá másik példát, hogy a Bizottság valamiféle közleményt tett volna közzé, amiben az egyik tagjának a kijelentéseit pontosítja. Ilyen még nem volt, és ez aggasztó is - fogalmazott. 

A nemzetközi jogász azon sem csodálkozik, hogy több ország is megszólalt az ügyben, mondván, Várhelyi „ne beszéljen zöldségeket”. Sokan kritizálták már amúgy is a megszólalásait, és egyáltalán nem lenne meglepve, ha néhány tagállam „ki is lenne hegyezve rá”. Várhelyi Olivért régóta bírálták már azért is, hogy akár a saját portfóliójának a területén sem az Európai Unió érdekeit képviseli, hanem Orbán Viktor egyéni hatalmi érdekeit, például a Nyugat-Balkáni bővítés ügyében. Így az sem kizárható, hogy itt van valamiféle olyan putyini érdek, ami akár Orbán Viktoron keresztül, akár közvetlenül „megtalálta”. „Egyébként, ha van olyan cél, vagy ambíció, hogy valaki zavart keltsen az Európai Uniós tagállamok rendszerében, vagy akár a Bizottságon belül, akkor azt így kell csinálni. Azt nem tudjuk, hogy Várhelyi ezt akarta-e, de ha akarta, akkor így kell, ha viszont nem, akkor még nagyobb a baj” – összegezte Lattmann Tamás.