Várhelyi nem váltható le, legfeljebb az Európai Bizottság elnöke kérheti fel lemondásra

„Őszintén sajnálom a megjegyzésem körüli félreértést” – reagált szerdai közleményében az Európai Parlament keddi plenáris ülésén történtekre Várhelyi Olivér. A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos – ahogy arról egyebek között a Euronews is beszámolt – nemes egyszerűséggel azt a kérdést tette fel a vitában, egy kérdésre adott válasza után, hogy „hány hülye van még?”. Szerencsétlenségére azonban – amúgy a saját figyelmetlenségének köszönhetően – bekapcsolva maradt a mikrofonja, ezért mindenki hallhatta, a kamerák-mikrofonok pedig rögzítették is a beszólást. (A felvétel, a Demokratikus Koalíció képviselőjének köszönhetően itt tekinthető meg.) 

Várhelyi a közleményében azzal magyarázkodik, hogy ez nem a plenáris ülésen folyó vitához tartozó megjegyzése volt, hanem „egy teljesen más témában, a kabinetfőnökömmel magyarul folytatott beszélgetéshez kapcsolódott, amit kiragadtak a kontextusából.” Megismételte a vitában is elhangzott állítását, miszerint teljes egészében tiszteletben tartja az uniós intézményeket, beleértve az Európai Parlamentet és annak tiszteletre méltó tagjait. Az EP-nek (talán nem véletlenül – erről lásd lejjebb) szánt udvariassági körökkel itt még nem állt le, megköszönte a „kitűnő lehetőséget biztosító” vitát, és jelezte, hogy bármikor kész beszámolni az EP-nek a portfoliójába tartozó ügyekről.

Az incidens után többekben felmerült a retorzió gondolata. A „Várhelyi azonnal mondjon le! Szégyent hozott Magyarországra” felszólítástól kezdve az Európai Unió Bizottságának elnökénél sürgetett vizsgálatig sokan, sokfélét mondtak az ügy kapcsán. Mindenesetre az Európai Bizottság máris jelezte, hogy vizsgálatra senki ne számítson: a HVG a bizottság szóvivőjére hivatkozva írta, hogy sem ezen, sem más ügy kapcsán nincs tervbe véve, hogy vizsgálatot indítsanak Várhelyi Olivérrel szemben.

A szóvivő a „sem más ügyben” megjegyzéssel arra utalhatott, hogy januárban az Európai Parlament képviselői felszólították a Bizottságot, hogy „kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a (…) biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos szerződésekből eredő̋ kötelezettségeit”. Várhelyi akkor nem túlságosan hízelgő módon szerepelt az EU kül- és biztonságpolitikájának tavalyi végrehajtásáról szóló, az EP által megszavazott értékelésben. Ennek egyik pontja szerint szándékosan arra törekszik, hogy „megkerülje és csorbítsa az EU-hoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét”. Az indítványt akkor megfogalmazó Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő a Népszavának azt is leszögezte, hogy a biztos „ügyel rá, hogy nyilvánosan mindenütt azt mondja, amit várnak tőle. De a gyakorlatban egyes megnyilvánulásai rendkívül aggasztóak” – ezzel arra utalva, hogy találkozásaikon Várhelyi nem utasítja vissza határozottan a Nyugat-Balkán autoriter vezetőinek szeparatista, nacionalista retorikáját.

Ám – ahogy az EB szóvivője most jelezte – nem várható vizsgálat. Kérdés, egyáltalán mi értelme lenne egy ilyen vizsgálatnak. A biztos ugyanis nem váltható le. Balázs Péter korábbi külügyminiszter, uniós biztos még a januári ügy kapcsán úgy nyilatkozott a Hírklikknek, hogy „miként tagállamot sem lehet kipenderíteni az EU-ból, úgy biztost sem lehet meneszteni.”

Elismerte ugyanakkor, arra már volt precedens – egy máltai biztos esetében –, hogy a Bizottság elnöke megelégelte a szabályszegéseit, és felkérte, mondjon le. Ha ilyen előfordul, akkor a biztosnak le kell mondania. Egyelőre legfeljebb azt vizsgálhatják, hogy megfelel-e a biztosokkal szemben támasztott függetlenségi követelménynek, amire egyébként élő szóban – az anyanyelvén – fogadalmat tett. Ezt a szerzetesi fogadalomhoz hasonlította a korábbi biztos: az Európai Bíróság előtt kell letenni, s kijelenteni benne, hogy sem kormánynak, sem politikai pártnak, sem gazdasági vállalkozásnak nem fog engedelmeskedni, kizárólag az Európai Unió ügyét képviseli. „Kíváncsian várom a folytatást és a vizsgálatot” – mondta egy hónapja portálunknak Balázs Péter, aki azonban hozzátette, hogy a vádakat be is kell tudni bizonyítani. Ám ahogy a HVG most írta: a brüsszeli testület – legalábbis eddig – nem tett eleget az EP kérésének.