Vitézy szavazóinak többsége fideszes volt, Karácsony mögött a „koalíció” sorakozott fel
Vitézy Dávid szavazóinak többsége fideszes volt, miközben a Karácsony Gergelyre voksolók 41 százaléka Tisza-pártos – erre a következtetésre jut a Defacto Blogon megjelent elemzés, amely arra alapoz, hogy többváltozós statisztikai elemzéssel a szavazóköri adatokból elég pontosan meg lehet becsülni, mely pártok szavazói ikszeltek a jelöltekre. Eszerint a fideszesek fegyelmezetten átszavaztak Vitézyre, az ellenzékből viszont Vitézy csak korlátozottan tudott szavazatokat gyűjteni, a szavazói többsége fideszes volt. Ez is egy érdekes adalék az újraszámolási vitához.
A választási eredmény kihirdetése óta az ország fele, s kis túlzással egész Budapest a főpolgármesteri választás szoros eredményéről beszél. Az álláspont határozza meg az üléspontot: szimpátiától függően támogatják Vitézy Dávid újraszámláltatási kísérletét, illetve vélik azt, hogy szépen veszíteni tudni kell, főként annak az indulónak, aki (ál)meglepődve konstatálta a vasárnapi választást megelőző pénteken, hogy „jé!, visszalépett a versenytől Szentkirályi Alexandra”, a kormánypárt jelöltje, aki arra kérte a szavazóit, hogy listán ikszeljenek a Fidesz-KDNP-re, de a főpolgármesteri szavazólapon Vitézy Dávidra.
Az eredmény végül nagyon szoros lett, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja:
Karácsony 371 466 szavazattal nyert a 371 142 voksot szerzett Vitézyvel szemben, azaz a különbség mindösszesen 324 szavazat lett. Vitézy szerdán bejelentette, hogy fellebbeznek és újraszámlálást kérnek. Sajtótájékoztatójáról tudósítva a Telex a többi között azt emelte ki, hogy az LMP támogatásával indult jelölt szerint 20 kerületből, 202 szavazókörből van bizonyítékuk arra, hogy tévesen nyilvánítottak érvénytelenné szavazatokat a számlálók. Ezen túl azt is állította, hogy a stábja rendszerszintű szabálytalanságot is feltételez, szerintük szándékosság is lehetett abban, hogy több helyen vékony vonallal húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét a szavazólapokon.
A másik nagy vitatéma, hogy ha már csalást kiáltanak, akkor nem az volt-e valójában a csalás, ahogyan a Fidesz – az LMP hathatós közreműködésével – összejátszott Vitézyvel. Karácsony Gergely a Telexnek a választás után adott nagyinterjújában azt fejtegette, hogy ha volt választási csalás, azt a Fidesz követte el. A nemzetközi megfigyelők megállapításaira hivatkozva „a választók súlyos félrevezetésének” nevezte, hogy a jogszabály adta utolsó pillanatban léptették vissza a jelöltjüket. Szerinte részben ez magyarázza az érvénytelen szavazatok nagy számát is, mert „ne lepődjenek meg, ha a szavazóik nem találják a megfelelő jelöltet a szavazólapon” – mondta.
Ungár Péter az LMP frakcióvezetője és társelnöke már vasárnap éjjel – ahogy arról a 24.hu (video)tudósított – azt próbálta bizonygatni, hogy Vitézy szavazóinak legfeljebb a felét tették ki a fideszesek.
Nos, a Defacto blog utánajárt annak, hogy valójában min múlhatott Karácsony győzelme. Mint a posztban olvasható: többváltozós statisztikai elemzéssel a szavazóköri adatokból elég pontosan meg lehet becsülni, hogy melyik pártok szavazói ikszeltek a jelöltekre. Eszerint a fideszesek fegyelmezetten átszavaztak Vitézyre, az ellenzékből viszont Vitézy csak korlátozottan tudott szavazatokat gyűjteni, szavazói többsége fideszes. A Tisza Pártra voksolók többsége Karácsonyt választotta, vagyis ebben nem követték Magyar Pétert. Enélkül Karácsonynak nem lett volna esélye.
A jobb közérthetőség kedvéért azt a példát hozták a szerzők, hogy két szavazókörben pontosan ugyanazon pártlistás eredmények születtek, egyetlen kivétellel: az egyikben tízzel több fideszes választó ment el szavazni. Ha ebben a szavazókörben Vitézy kilenccel több szavazatot kapott, megállapíthatjuk, hogy fideszes szavazók 90 százaléka Vitézyt támogatta. Ez persze csak egy példa, természetesen nincs két olyan szavazókör, amely ezen a tíz szavazaton kívül semmi másban ne térne el egymástól – írják. A többváltozós regresszió statisztikai módszerével azonban ki lehet szűrni a szavazókörök közti különbségeket és egyszerre modellezhetők nemcsak a Fidesz, hanem minden más párt szavazói is – mutatnak rá.
A becslésük a pártlistás és a főpolgármesteri szavazatok különbségét használja ki a több, mint 1300 szavazókör között. A modelljük pontosságát mutatja, hogy az átlagos szavazókörben 1,5 százalékpont a különbség Karácsony becsült és tényleges szavazatai között – húzzák alá, hozzátéve: ez jóval kisebb, mint a közvélemény-kutatások szokásos 3 százalékpontos hibahatára és tényleges szavazatokról szól, nem egy hipotetikus kérdésre adott válaszról. (Az adatok forrásáról és a módszertanról bővebben itt lehet olvasni.)
Az alábbi ábrájuk azt mutatja be, hogy az egyes pártok szavazói milyen arányban szavaztak Karácsony Gergelyre, illetve Vitézy Dávidra.
A legfegyelmezettebben a DK-MSZP-Párbeszéd lista szavazói támogatták Karácsonyt, átlagosan majdnem 100 százalékkal. A momentumosok 99, a kutyapártiak 75, a tiszapártiak 69 százalékban támogatták. A Tisza Párt szavazói nem követték Magyar Péter példáját, és alig adtak le érvénytelen szavazatot, 31 százalékuk viszont Vitézy Dávidot támogatta. A Fidesz szavazói pedig úgy tűnik, meghallották Szentkirályi Alexandra kérését, és 90 százalékban Vitézy Dávidot támogatták, bár volt, aki inkább a Mi Hazánk jelöltjére, Grundtner Andrásra szavazott, vagy érvénytelen voksot adott le. Igazából pont ezek a fideszes szavazatok hiányoztak Vitézy főpolgármesterségéhez – állapítja meg az elemzés.
Karácsony Gergely támogatóinak a legnagyobb része, 41 százaléka – mint az a becsült modellből kiolvasható – Tisza-szavazó (ami a szerzők szerint talán a legmeglepőbb). A DK-MSZP-Párbeszéd szavazók mintegy a harmadát teszik ki a Karácsony mögött állóknak. Karácsony „választói koalíciójának” még két másik párt is számottevően, 10 százalék feletti mértékben volt a részese: a Momentum és a Kutyapárt. Ugyanebből az ábrából látszik az is, hogy Vitézy Dávid szavazóinak a többsége pedig fideszes.
Néhány szó a szerzőkről „Őszintén hisszük, hogy a tényekre épülő közbeszéd nívósabb és tartalmasabb, mint a hitvitákra alapuló. A Defacto projekt ehhez szeretne hozzájárulni. A blogon olyan írásokat közlünk, amelyek a konok tények bemutatásával segítenek tájékozottabban érvelni” – így mutatják be Defacto Blogot annak szerzői. Öt fiatal szakértő jegyzi a blogot, mégpedig a CEU három kutatója, Danis András, Bárány Zsófia és Zawadowski Ádám, továbbá Szűcs Ferenc, a Stockholmi Egyetem és Lindner Attila, a University College London kutatója. Mindannyian neves külföldi egyetemeken szereztek doktori fokozatot. Az általuk vitt terület is színes, mindannyian több területen mozognak, a többi között vállalati pénzügyekkel, makroökonómiával, politikai gazdasággal, a különféle közpolitikák társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásaival, vagy éppen a pénzügyi rendszer problémáival és annak szabályozásával foglalkoznak. |