Zelenszkij: a háború nemcsak Ukrajna ellen irányul

(Cikkünk folyamatosan frissül)

Fordulóponthoz érkezett a háború - jelentette ki Volodimir Zelenszkij

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a háború megindítása óta több mint 3300 katonai célpontot semmisítettek meg, köztük több mint ezer tankot, valamint rakétakilövő-állomásokat és drónokat. Az ukrán elnök azonban hangsúlyozta: az orosz erők is jelentős veszteségeket szenvednek és véleménye szerint a háború stratégiai szempontból fordulóponthoz érkezett.

„Az orosz erők a megszállás 17-ik napjára olyan mértékű veszteségeket szenvedtek el, amelyet az orosz hadsereg évtizedek óta nem tapasztalt. Soha nem volt ilyen rövid idő alatt ennyi veszteségük” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. Hozzátette, hogy 31 orosz zászlóaljat tettek harcképtelenné és több mint 360 tankot semmisítettek meg. Az ukrán államfő azt is közölte, hogy csaknem 1300 ukrán katona vesztette életét a harcokban.

ENSZ: Rengeteg civil, köztük sok gyermek halt meg Ukrajnában

Az ENSZ 1581 civil áldozatot – 579 halottat és 1002 sebesültet – regisztrált az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta – írja a CNN. A halottak között 42 gyermek, a sebesültek között pedig 54 gyermek van – derül ki az ENSZ legutóbbi, polgári áldozatokról szóló jelentéséből. A legtöbb áldozatot a még mindig az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken regisztrálták.

A szervezet szerint a regisztrált civil áldozatok többségét a nagy hatótávolságú robbanófegyverek használata okozta. Az ENSZ emberi jogi irodája úgy véli, hogy az áldozatok tényleges száma jóval magasabb lehet.

Harcok

Ukrajna szerint a szomszédos Fehéroroszország támadást tervezhet, és azzal vádolta Moszkvát, hogy megpróbálja bevonni szövetségesét a háborúba, miután az ukrán légtérből támadásokat intéz Fehéroroszország ellen. Az ukrán véleményeket alátámasztja az egyik amerikai agytröszt, az Institute for the Study of War (ISW) (a The Guardian által ismertetett) friss elemzése, amely szerint a belorusz határ menti falvakat ért állítólagos ukrán támadás nem volt más, mint orosz provokáció. Lukasenka elnök (aki egyébként pénteken Putyinnal tárgyalt Moszkvában) egyelőre minden bizonnyal ellenáll a putyini kérésnek. 

Az elemzés arra is kitér, hogy a Kijev bekerítését megkísérlő orosz szárazföldi erők ismét megálltak, utánpótlásra várnak és próbálják rendezni a soraikat. A jelek szerint Harkiv környékén is nagyrészt patthelyzet alakult ki, s nem haladt előre az elmúlt 24 órában az oroszok előrenyomulása a Krímből Mikolajiv és Zaporizsja felé, illetve keleten Donyeck és Luhanszk környékén sem.

Az orosz haderő azonban pénteken korábban még nem támadott nyugat-ukrajnai területeket bombázott, légi- és rakétacsapások érték Luck és Ivano-Frankivszk városokat. Szombaton is folytatódtak az orosz támadások, robbanások hallatszottak kora reggel Harkiv, Nyikolajev, Dnyipro és Kropivnickij városokban – írja a BBC a helyi hatóságokra hivatkozva.

A brit védelmi hírszerzés szombati jelentése szerint az orosz szárazföldi erők Kijevtől északnyugatra folytatják a nyomulást, jelenleg mintegy 25 kilométerre vannak az ukrán főváros központjától. A fővárosban folyamatosak a rakétatámadások. A helyi sajtó beszámolói szerint két Kijev melletti olajraktár is találatot kapott és lángokban áll. Az egyik a fővárostól 36 kilométerre délre fekvő Vaszilkiv városában (ahol egy légi bázis is található), a másik Krjacski faluban van a Kyiv Independent szerint.

A 12 napos blokád alatt szenvedő Mariupol kikötővárost azonban továbbra sem vették még be, de a heves támadások – amit a három halálos áldozatot követelő szülészeti és gyerekkórház földig bombázása szimbolizál – következtében legalább 1500-an az életüket veszítették, köztük egy hét éves kislány, aki éhen halt. Merthogy hosszú napok óta nincs víz, fűtés, áram és élelem a városban. Volodimir Zelenszkij eközben tudatta, hogy tegnap sikerült a városba eljuttatni némi segélyszállítmányt. 

Ha nem is blokád alatt, de szinte teljesen körbe van már kerítve Szumi és Csernyihiv is, miközben a másik jelentős kikötővárosnál, Odesszánál is hosszú napok óta erre törekszenek az oroszok.

Közben újabb kórházat ért orosz támadás, egy regionális onkológiai gyermekklinikát, a dél-ukrajnai Mikolajiv városában. Nagyobb károk szerencsére nem keletkeztek, a gyógyítás tovább folyik. A város regionális egészségügyi hatóságának vezetője a Facebookon tudatta, hogy a kórház a régióban élő rákos betegeket lát el. „Ha Oroszország egyenrangú ellenfélnek tekinti a rákos betegeket, ha ők fenyegetést jelentenek a számukra, akkor az nem hogy beteges, egyenesen agonizáló.”

Evakuáció

Az ostromlott városokban egyre kétségbe ejtőbb a helyzet. Nagyon sok helyen nincs áram és fűtés sem, miközben kemény hidegek vannak. Egyre kevesebb az élelmiszer és csökken a vízkészlet is. A lakosok tízezerszám szeretnék elhagyni a városokat, településeket, de csak keveseknek sikerül.

Pénteken csak négy városból tudták kimenteni a háború elől menekülő civileket, nőket, betegeket, időseket, de sokkal kevesebbet, mint az előző két napon. Volodimir Zelenszkij videóüzenetében 7144 emberről beszélt.

Ami biztos: sikerült megállapodni egy humanitárius folyosó megnyitásában az északkeleti Szumi város számára. A járművek hat célállomásról indulnának, Poltavába.

Menekültek

Miközben zajlik az Ukrajnán belüli népvándorlás, sokan menekülnek külföldre is. Az ENSZ pénteki adatai szerint eddig legalább 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából. A CNN által közzétett térképen az látható, hogy a menekültek mely országok felé távoztak, a térképen nincs jelezve az a 282 ezer menekült, akik más nyugat-európai országokba távoztak. 
 

Csernobili aggodalmak

A CNN jelentése szerint ukrán technikusok dolgoznak a csernobili atomerőmű megsérült vezetékeinek javításán. Az ukrán hatóságok korábban azt közölték, hogy a héten megsérültek a vezetékek az orosz ágyúzás miatt. A szerda óta dízelgenerátorokra támaszkodó üzem orosz ellenőrzés alatt áll, ott jelenleg több mint 200 ukrán él és dolgozik nehéz körülmények között.

Újabb orosz háborús bűncselekmény

Pénteken egy videófelvételen lehetett látni, hogy fegyveresek elvezették Melitopol város egyik kormányzati épületéből Ivan Fedorovot, a délkelet-ukrajnai város polgármesterét. Nem sokkal később az oroszok által támogatott luhanszki regionális ügyész azt állította, hogy Fedorov terrorcselekményeket követett el, és vizsgálat alatt áll.

Az ukrán külügyminisztérium háborús bűnnek nevezte Fedorov őrizetbe vételét, mondván, hogy a genfi egyezmény tiltja polgári túszok elfogását.

Volodimir Zelenszkij ezt a demokrácia elleni bűncselekménynek nevezte, ami „nem egyetlen személy, nem is csak egy adott közösség, és nem csak Ukrajna ellen irányul”. A Facebookon közzétett videójában azt is leszögezte, hogy ez a tett a betolakodók gyengeségének a jele.

„Elszámolták magukat, hiszen nem kaptak támogatást hazánkban. Évek óta azt hazudják maguknak, hogy Ukrajnában tárt karokkal várják Oroszországot... Ez itt Ukrajna. Ez itt Európa. Ez egy demokratikus világ” – szögezte le.

Vegyi fegyverek pro és kontra

Nem csillapodnak az aggodalmak amiatt, hogy az oroszok vegyi, biológiai fegyvereket vetnek be Ukrajnában, amivel egyébként éppen a Kreml vádolja Kijevet. Egyik félnek sincs bizonyítéka állítására, de az feltétlenül aggasztó, hogy mindkét oldal szóba hozta a vádakat. Joe Biden amerikai elnök azonban most arra figyelmeztetett, hogy Oroszország súlyos árat fog fizetni, ha ezt meglépi.