Zsigmond Barna Pál: Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását

Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit.

A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és „kettős mérce", ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését. Rámutatott: jó dolog, hogy ez a légi és vízi határátkelésben megvalósult, de mielőbb szükség van rá a szárazföldi határok vonatkozásában is. „Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon" – mondta Zsigmond Barna Pál. Elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.

Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene" – mondta Magyarországra utalva. Úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.

Zsigmond Barna Pál szerint a határ menti utak kiépültek, készen állnak a nyitásra, és a teljes csatlakozás a vasúti infrastruktúra fejlődésében is „új dimenziót" nyitna. Aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be.

Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak" – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országbaq százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez „politikusi érv", holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.

Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. A migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt – mondta.

Elhangzott: az uniós megoldások a konszenzusról szólnak, és addig kell tárgyalni, amíg megszületik a közös döntés. Úgy vélte, rossz, hogy ezen a téren mindig a kelet-európaiak a vesztesek, ezen kell javítani. Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem", és Romániának is „fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket".

Zsigmond szerint a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog", mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk" – mondta. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak hangsúlyozása is szerepel.