Bár skandalum, de valós hatalmat nem jelent, hogy Oroszország a BT soros elnöke
Politikai kommunikációs lehetőségeket nyújt csupán az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztja – csillapította az aggodalmat Lattmann Tamás. A nemzetközi jogászt arról kérdeztük, milyen hatalmat ad Moszkvának az, hogy áprilisban – a háború miatt kifejezetten rossz időpontban – az ENSZ egyik, ha talán nem a legfontosabb szervének az elnöke. „Témák napirendre vételére és a saját álláspont sulykolásra nyílik legfeljebb módja, de még ezekben sincsenek abszolút lehetőségei” – szögezte le a szakember, megjegyezve, hogy Oroszország, mint az ENSZ BT állandó tagja, amúgy is bármikor megvétózhat bármit.
Április elsején, a szokásos menetrendet követve, Oroszország vette át az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki posztját. Ez világszerte óriási felháborodást keltett, dacára annak, hogy a szokásoknak megfelelően történt a váltás, a szabály szerint ugyanis az elnökséget ábécé-alapú forgó alapján látja el a testület öt állandó és tíz nem állandó tagja. (A további állandó tagok egyébként az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Kína.) Sokak véleményét fogalmazta meg a Time magazin, amikor azt írta, hogy „közismert betörőket nem bíznak meg bankvezetéssel, miként elítélt szexuális bűnözőket sem egy óvoda irányításával. Éppen így, Putyinnak sem lenne szabad megengedni, hogy gúny tárgyává tegye a nemzetközi diplomáciát azzal, hogy a világbéke arcává válik, miközben újabb és újabb támadásokkal folyamatosan fokozza Ukrajna semmivel sem igazolható invázióját”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a Reuters jelentése szerint – sajnálatosnak nevezte ezt az „egyértelműen abszurd és destruktív hírt”, ami szerinte arra világít rá, hogy miközben az oroszok gyerekeket gyilkolnak Ukrajnában, „Oroszország látja el az ENSZ-BT elnöki tisztét, ami mindennél fényesebben bizonyítja az ilyen intézmények totális csődjét”.
Mondjuk nem először, hiszen orosz elnökség irányításával működött a testület tavaly februárban is, amikor – mint az mindannyiunk retinájába és agyába bevésődött – az orosz seregek megindultak Ukrajna ellen. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Linda Thomas-Greenfield – az MTI tudósítása szerint – arról beszélt, hogy vélhetően Oroszország BT-elnöksége professzionális lesz. Igaz, hozzátette azt is, nincs lehetőség annak megakadályozására. Arra azonban figyelmeztetett, ha mégis sanda módon akarja kihasználni a pozíciót a Kreml, akkor „mi készen állunk rá, hogy felhívjuk a figyelmet mindig, amikor dezinformációt próbál terjeszteni, és Ukrajna ügyében a saját álláspontját támogatja meg”.
Ezzel együtt is, ő és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „áprilisi tréfának” nevezte, hogy Oroszország átvette az ENSZ BT elnökségét. Ez persze azonnal diplomáciai adok-kapokba torkollott, az oroszok nyomban reagáltak: ENSZ-nagykövetük íziben visszautasította. Viszont jelezte, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével értekezletet tartanak az ENSZ Alapokmánya elveinek védelméről, miután Moszkvát azzal vádolják, hogy Ukrajna megtámadásával megszegte őket.
De vajon kell-e tartani attól, hogy mit fog művelni Oroszország az ENSZ-BT elnökeként? Mi az, amit megtehet? Van-e valódi plusz hatalom a kezében erre az egy hónapra? Lattmann Tamást kerestük meg a kérdéseinkkel.
A nemzetközi jogász lehűtötte az aggodalmakat, mondván, „ez leginkább csak politikai kommunikációs lehetőséget ad a Kreml kezébe”. A BT-ben nincsenek olyan hatalmi jogosítványai, amikkel döntést tudna befolyásolni. Még a napirend felett sem gyakorol maximális hatalmat, hiszen e tisztében nem tud témát levenni a napirendről – igaz, arra ott van neki az állandó tagok vétójoga. „Témák napirendre vételére és a saját álláspont sulykolásra van legfeljebb módja, de még ezekben sincs abszolút lehetősége” – mutatott rá, kifejtve, hogy Oroszország annyit tud belőle kihozni, hogy elnökként megpróbálja meghatározni, mi a nagyon fontos – a BT-ben „üldögélő” államoknak pedig jobbára nem éri meg a konfliktus, a vita az elnökkel.
A 2022. februári orosz elnökség idején láthattuk is, hogyan használta a viszonylag szűk, ám az eljárási jogköréből fakadóan a kezében mégiscsak meglévő eszközöket – erre a Time már idézett írása is hozott példákat. Oroszország a valós szándékait elleplezve igyekezett megzavarni és félrevezetni a világot, s megakadályozni Ukrajna nemzetközi támogatását az invázió előtt és közvetlenül utána. Az agresszió előtti hetekben például a Biztonsági Tanács ülésein úgynevezett „ukrán civil társadalmi aktivistákat” sorakoztattak fel, akik az oroszbarát narratívát nyomták a „gonosz ukrán rezsimről”, ezzel is megpróbálva félretájékoztatni és összezavarni a többi országot, valamint aláásni az ukrán küldöttség erőfeszítéseit az ENSZ-ben, hogy nemzetközi támogatást szerezzenek maguknak. Oroszország egyébként ebben az időszakban olyan módon manipulálta az ENSZ szabályait, hogy kikényszerítse a gazdasági szankciók elítélését – a Nyugat akkor nem fordított figyelmet arra, hogy elsősorban a harmadik világban milyen „munkát” végzett ezzel Moszkva, de amikor az orosz invázió február végén megindult, a Kreml propagandistái erre építettek, hogy megpróbálják aláásni a nyugati koalíció legitimitását.
Visszatérve Lattmann Tamás véleményére: a nemzetközi jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ-ben alapvetően egy testület sem dönt kötelezően, minden döntés ajánlás jellegű, kivéve a Biztonsági Tanácsot. Ott ugyanis, ha az ENSZ alapokmánya 7. fejezete alapján a békét és biztonságot veszélyeztető helyzetet állapítanak meg, akkor kivételes esetekben határozattal lehet operálni. De az oroszok, mint a BT állandó tagjai bármikor, bármilyen határozatot meg tudnak vétózni – mutatott rá.
|
Magyarország és a BT Magyarországnak eddig két ízben sikerült elnyernie a nem-állandó tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában. 1969-ben, valamint 1992-ben nyerte el az ország a pozíciót, amelyről szavaznak és akkor látta el Magyarország is az elnökség feladatát. Ugyanakkor 2011-ben kudarccal végződött az Orbán-kormány ilyetén aspirációja. A nem állandó tagság elnyeréséhez a 193 ENSZ-tagország szavazatainak minimum a kétharmadát, azaz legalább 129 szavazatot kell szerezni. A korabeli tudósítások szerint azonban Magyarország már a szavazás első körében kiesett, ugyanis mindössze 52 szavazatot kapott. |