A Fidesz újabb hazugsága lepleződött le
Az európai nyitás esélyeiről, a feltételekhez kötött uniós pénzekről és a szomszédságpolitika kényes kérdéseiről beszélt Szent-Iványi István a Klikk TV Centerpálya című műsorában. A volt EP-képviselő szerint az új magyar kormány előtt egyszerre áll történelmi lehetőség és komoly korlátokkal szegélyezett pálya.
Jóindulat Brüsszelből – de nem biankó csekk
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy a várhatóan megalakuló új kormány mennyire tud eltérni az elmúlt évek külpolitikai irányvonalától, és milyen mozgástere lesz az Európai Unióval való viszony újraépítésében. Szent-Iványi szerint egyértelműen létezik alternatíva a korábbi, konfrontatív politikával szemben: jelenleg egyfajta „kegyelmi állapot” érzékelhető az uniós intézmények részéről.
Ezt jelzi többek között az is, hogy az Európai Bizottság gyorsan megkezdte a kapcsolatfelvételt az új politikai vezetéssel, és már tárgyalások indultak a befagyasztott források felszabadításáról. A szakértő úgy látja, hogy az EU részéről megvan a politikai akarat a kapcsolatok normalizálására és Magyarország visszaintegrálására a közös döntéshozatal fősodrába.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a jóindulat nem jelent feltétel nélküli támogatást. Az úgynevezett „szupermérföldkövek” – összesen 27 feltétel – teljesítése elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez. Ezek jelentős része szerinte nemcsak teljesíthető, hanem kifejezetten Magyarország érdekeit is szolgálja.
Két terület azonban különösen érzékenynek számít. Az egyik a migrációs paktum végrehajtása, amelynek kapcsán az új kormány várhatóan fenntartásokkal él majd. A másik a gyermekvédelmi törvény körüli vita, amely az uniós jogértelmezés szerint diszkriminatív elemeket tartalmaz. Szent-Iványi szerint ezekben az ügyekben kompromisszumokra lesz szükség, de nem feltétlenül a teljes álláspont feladásával.
Uniós pénzek: nem varázsütésre érkező milliárdok
A közbeszédben gyakran úgy jelennek meg az uniós források, mint amelyek gyors megoldást hozhatnak a magyar gazdaság problémáira. A külpolitikai szakértő azonban árnyaltabb képet festett.
Rámutatott: ezek a támogatások jellemzően utófinanszírozás formájában érkeznek, vagyis a projektek előfinanszírozása a tagállam feladata. Bár bizonyos előlegek rendelkezésre állnak, a teljes összeg csak a vállalt reformok és beruházások megvalósítása után hívható le.
Fontos elem ugyanakkor a helyreállítási alapból elérhető kedvezményes hitel, amely gyorsabban hozzáférhető, és rövid távon javíthatja a költségvetési egyensúlyt. Ez különösen akkor lehet jelentős, ha a kormány alternatív – például keleti – finanszírozási forrásokat kíván kiváltani.
A gazdasági mozgásteret azonban jelentősen befolyásolhatja az előző kormány öröksége. Szent-Iványi kiemelte: számos stratégiai jelentőségű szerződés – köztük kínai és orosz megállapodások – titkosított, így azok pontos feltételei egyelőre nem ismertek. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kockázatokat is hordozhat, hiszen kedvezőtlen feltételek esetén akár zsarolási potenciál is kialakulhat.
Szomszédok és konfliktusok: új hangnem, régi feszültségek
A beszélgetés harmadik nagy témaköre a szomszédságpolitika volt. Az új kormány deklarált célja a pragmatikus, együttműködésre épülő kapcsolatok kialakítása, ugyanakkor több konfliktusos ügy is napirenden van.
Szlovákia esetében a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos jogalkalmazás különösen éles vitákat váltott ki. A szakértő szerint elfogadhatatlan, hogy történelmi jogszabályokra hivatkozva magyar tulajdonokat sajátítanak ki kártalanítás nélkül, miközben a korábbi magyar kormány nem lépett fel kellő határozottsággal az ügyben.
Szerbiával kapcsolatban árnyaltabb a kép. Bár a politikai vezetők között korábban szoros kapcsolat alakult ki, a szerb belpolitikai helyzet változása és az ellenzék erősödése új dinamikát hozott. Szent-Iványi szerint a magyarországi politikai változás inspirációt jelenthet más országok ellenzéki erői számára is, ami közvetetten a kétoldalú kapcsolatokra is hatással lehet.
A szakértő arra is kitért, hogy az elmúlt években Magyarország nemzetközi megítélése romlott, ami a hétköznapi tapasztalatokban is megjelent. Ugyanakkor a választások utáni reakciók – gratulációk, pozitív visszajelzések – azt mutatják, hogy a változás híre kedvező fogadtatásra talált Európa-szerte.
Szent-Iványi szerint ez a pozitív hullám azonban nem tart örökké: az új kormánynak rövid időn belül konkrét lépésekkel kell bizonyítania elkötelezettségét az európai együttműködés és a jogállami normák iránt.
