A Nemzeti Sport főszerkesztője szerint Felcsúton támadt fel a magyar futball

Szöllősi György szerint „ami itt, Felcsúton elkezdődött a kétezres években, abból lett mindaz, ami most már a honfitársaink százezreinek, sőt, millióinak szerez nagy élményeket itthon és világszerte.” Megtudtuk azt is, hogy ezt a feltámadást az indította el, hogy „létrejött egy klub Magyarországon, amely komolyan vette, hogy Puskás Ferenc örökébe akar lépni.” Szöllősi reméli, hogy ez az út még folytatódni fog, és „a magyar akadémiákról olyan játékosok fognak kijönni, akik tovább öregbítik a magyar futball hírnevét a világban.”

Reménykedni persze lehet, ám a tények egyelőre nem igazolják a főszerkesztő derűlátását. A magyar válogatott ugyan a korábbi évekhez képest valóban jól teljesít, ám valamikori aranykorától még mindig messze van. Ami pedig Felcsút szerepét illeti: a napokban kihirdetett, Bulgária ellen készülő válogatott keretből mindössze egyetlen focista nevelkedett a Puskás Akadémián.  

Mindemellett az MLSZ említett elemzése sem támasztja alá Szöllősi György lelkesedését. A régióban arányaiban Magyarországon jutott a legkevesebb (a mérkőzések összidejét tekintve 8,7 százalék) játékperc a 21 évnél fiatalabb futballistáknak, s az eddigi legutolsó, 2022-es májusi adat alapján ugyancsak hazánk adta a legkevesebb játékost a mienknél magasabban rangsorolt bajnokságokba. 

Ugyancsak beszédes adalék, hogy az átlag nézőszám tekintetében 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között az NB I a 23. helyen szerepelt a 2021-2022-es évad 2 772 fős átlagával. Ezzel nyilván összefügg, hogy a klubok bevételeiben – nemzetközi összevetésben is – igen alacsony a jegyárbevételek aránya, a működéshez szükséges bevételnek mindössze 1,4 százalékát teszik ki. 

Vannak persze jó példák, ilyen például Szoboszlai Dominik fényes pályaíve, ám ő nem a magyar futball közegéből nőtt ki. Sikereit – tehetsége és szorgalma mellett – elsősorban annak köszönheti, hogy édesapja még időben kivette őt az akadémiák világából, és már egészen fiatal kora óta profi gárda segítette a felkészülését. Ugyancsak örömteli a Ferencváros labdarúgócsapatának szárnyalása: a zöld-fehérek, amellett, hogy sorozatban nyerik a bajnokságokat és gyakorlatilag kiemelkednek a magyar mezőnyből, a nemzetközi porondon is helytállnak. Ezt a produkciót azonban némiképp árnyalja, hogy a magyar bajnok első csapatában rendre nyolc-kilenc külföldi játékos van a pályán.

Ha azt mondtuk, hogy Szöllősi György Orbán Viktor kedvenc sportújságírója, akkor ez a megállapítás visszafelé is érvényes, merthogy Szöllősi is igen sokra tartja a miniszterelnököt. Amikor 2019 szeptemberében Orbán Viktor a Facebookon gratulált Zsóri Dánielnek, aki első magyarként átvehette az év legszebb góljáért járó Puskás-díjat, Szöllősi nem érte be azzal, amit Orbán írt a Facebookon, és valamiért szükségét érezte, hogy rátegyen még egy lapáttal a miniszterelnök véleményére. Szerinte az, hogy Zsóri Dániel a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) éves gáláján elnyerte a legszebb gólért járó Puskás-díjat, nemcsak az akkor 18 éves csatár, hanem az egész magyar nemzet érdeme. „Bár úgy tűnik, a semmiből jött a fiatal Zsóri Dániel csodagólja és az érte nyert Puskás-díj, valójában az egész magyar futball, sőt, miután határon túl született magyar fiatalról van szó, az egész magyar nemzet erőfeszítése benne van" – nyilatkozta a milánói díjátadó helyszínén az MTI-nek a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete.

Szöllősi itt is elfelejtette megemlíteni, hogyan és milyen körülmények között került Puskás Ferenc öröksége Felcsútra, miként vették rá a legendás labdarúgó özvegyét, hogy odaadja a relikviákat. Puskás ugyanis soha nem játszott Felcsúton, talán nem is járt arra és lehet, azt sem tudta, hogy létezik ilyen nevű település. Puskás Öcsi (később Öcsi bácsi) Kispesten, a Honvédban, majd „disszidálása” után a Real Madridban futballozott. A kispesti szurkolók mindmáig nem tudják megbocsátani Orbánnak, hogy – Szöllősi tevékeny közreműködésével – Puskás emlékét Felcsútra száműzték.