Jövendőmondók
2023-ban a kormány által hivatalosan meghatározott növekedési irányszám plusz 4,1 százalék (!) volt, amiből aztán zsugorodás lett (mínusz 0,7 százalék). Két évvel ezelőtt (2024. január 3-án) Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt jósolta, hogy 4 százalékos lesz 2024-ben a gazdasági növekedés, miután a recesszióból való kilábalás 2023-ban megkezdődött. (Ez sokunk számára új információ volt.) 2024. januárjában a Pénzügyminisztérium a 2024. évre 3,6 százalékos bővülést prognosztizált, a Magyar Nemzeti Bank pedig 2,5 – 3,5 százalékosat. Egyik előrejelzés sem teljesült, a GDP-bővülés mértéke mindössze 0,6 százalék volt 2024-ben. Jól látható, hogy a nemzetgazdasági miniszter jóslatai sem 2023-ban, sem pedig 2024-ben nem jöttek be, az ország gazdasága kátyúba ragadt. Az eredetileg elfogadott GDP-arányos hiánycélokat sem tartottuk, nem véletlen, hogy az ország eladósodottsági szintjét sem sikerült csökkenteni.
És akkor forduljunk rá 2025-re, igen, a „repülőrajt” évére, amiből aztán inkább „merülőrajt” lett. Már unom leírni, hogy az idő tájt Orbán Viktor képes volt 3-6 százalék közötti gazdasági bővülés lehetőségével kábítani a népét, ami aztán a hivatalos közlés alapján 3,4 százalékossá szelídült, majd ez is abszolút irreálissá vált.
Ahogy teltek-múltak a hónapok, bekövetkezett az, amit a Nagy-Orbán kettősön kívül már mindenki tudott: a 2025. év GDP-növekedési lehetősége 0,5 százalék körül realizálódhat. A miniszterelnök lázálmait a gazdasági miniszter – ahelyett, hogy felébresztette volna főnökét – tovább harsogta, sőt, szinte eszementen sulykolta. 2025. tehát a nagy átverés éve volt, egyetlen fontos makrogazdasági mutató sem teljesült:
– a 2025-ös GDP-bővülés 3,4 százalék helyett 0,5 százakra tehető;
– az eredetileg 3,2 százalékra tervezett éves infláció biztosan meghaladta a 4,5 százalékot;
– a törvényben is rögzített 3,7 százalékos GDP-arányos deficit várhatóan 5 százalékra teljesül, ami 35 százalékos – negatív irányú – súlyos eltérést jelent;
– a GDP-arányos államadósság-szintet ismételten nem sikerült csökkenteni, a 2024-es 73,5 százalék helyett – éves mérésben – 2025-ben vélhetően 74 százalék körüli lesz.
A 2026. évre vonatkozó költségvetési törvényben is 3,7 százalékos hiánycél szerepel, ami – már hivatalosan – 5 százalékra változott, tehát a GDP-arányos deficit „lefaragása” ismét halasztást szenvedett. (Az egyik nemzetközi hitelminősítő intézet (a Fitch Ratings) még ezt sem hiszi el, ők 5,6 százalékos idei értéket prognosztizálnak.)
A napokban tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a „MAKROGAZDASÁGI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉS 2025-2029” című anyagát, ami egy nyers számhalmaz, azaz semmiféle szöveges indoklást nem tartalmaz. Az NgM a jövő évre vonatkozóan 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol. Jó lenne tudni, hogy mire alapozza ezt Nagy Márton minisztériuma, már csak azért is, mert a Magyar Nemzeti Bank által 2025. december 18-án közzétett gazdasági prognózis „csak” 2,4 százalékos gyarapodással kalkulál, tehát igen jelentős a differencia. (A kormánytól nem túl távol lévő Századvég Konjunktúrakutató Zrt. friss számításai szerint is 2,4 százalékos bővülés következhet be 2026-ban.)
Az előbbiekben hivatkozott NgM-anyag („MAKROGAZDASÁGI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉS 2025-2029”) – mint a címe is mutatja – 2027-re, 2028-ra és 2029-re is közöl adatokat. Egy jól működő piacgazdaságban teljesen helyén való a távlatos pálya felrajzolása, de – ismerve az előző három év téves jövendöléseit – a Nagy Márton által vezetett minisztériumnak nem kellene hosszú távú gazdasági prognózis készítésével kísérleteznie.
Én megelégszem annyival, ha az idei évre tervezett irányszámok időtállónak bizonyulnak. A többit majd meglátjuk….
