Deutsch Tamás, leülhet, történelemből elégtelen. Ennyi
David Pressman amerikai nagykövetet nem zárták szívükbe a fideszes politikusok, és a szellemi holdudvarnak nevezett személyek sem lelkendeztek Budapestre érkezésekor. Még nem is volt hazánkban az amerikai diplomata, amikor Bayer Zsolt, a Fidesz megmondóembere kedves szavakkal üdvözölte: „Mielőtt idejönne onnan és elkezdené nekünk elmagyarázni, mi a demokrácia, meg a szabadság, menjen haza a nagykövet úr és a kutyabaszó atomenergetikai államtitkár úrral konzultálja meg a demokrácia és a szabadság nagy kérdéseit. Mi itt remekül elvagyunk a magukfajta idióták iránymutatásai nélkül. Világos?”
Lovagkereszteshez méltó, keresztény-konzervatív stíluselemekben bővelkedő megszólalás volt ez. Ennyi baráti gesztus után kifejezetten üdítőnek hatott Szijjártó Péter külügyminiszter, aki mindössze annyit üzent az Orbán Viktor által viccesen Présembernek nevezett Pressmannak, hogy kéretik bennünket nem gyarmatnak tekinteni. Érthető, ha Deutsch Tamás sem kívánt kimaradni a sorból, és nem csupán párját és pártját ritkító intellektusát szerette volna meglobogtatni, hanem azt is, hogy ha a hazának szüksége van rá, akkor rá biztosan lehet számítani. A Fidesz európai parlamenti képviselője, aki korábban számos alkalommal bizonyította, hogy álmából felébresztve is képes maradandót alkotni, ezúttal történelmi ismereteiről vallott a Facebookon. A következőket írta: „Mi már hazaküldtük a tatárokat, a törököket, az osztrákokat, a németeket és végül a ruszkikat is. Óvatosan Mr. Pressman. Ennyi!”
Bármennyire is rossz ezt kimondani, nem hallgathatjuk el az olvasók elől, hogy a Fidesz fenegyerekének mélynek induló elemzése ezer sebből vérzik. Pedig, voltak intő jelek: amikor híre ment, hogy Rákay Filip az Aranybulla után a mohácsi vészről is filmet készít, mintegy megelőzve az őt ért kritikákat, önironikusan kijelentette: mindenkit megnyugtatok, a filmben nem a magyarok fognak győzni.
Ez az információ a jelek szerint nem ért el Deutsch Tamáshoz, különben nem írta volna, hogy mi magyarok hazaküldtük a törököket. Olyannyira nem küldtük őket sehová, hogy az összes eddig történelemkönyvben az olvasható, hogy a derék turbánosok 150 évig nálunk maradtak. Persze tudjuk, a Fideszben semmi sem lehetetlen, az ő történelemszemléletükre az a jellemző, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a múlt.
És a tatárok hazazavarása is meglehetősen szubjektív észlelés. Batu kán derék hadai ugyanis magyar népesség nem kis hányadát legyilkolták, gyújtogattak és fosztogattak, mindemellett számos – mondjuk így – elfogadhatatlan dolgot műveltek a lakosság kárára. Ami az osztrákok legyőzését illeti, az sem teljesen úgy történt, ahogyan azt Deutsch Tamás Pressman úrnak megüzente. A magyar szabadságharcot épp az osztrák seregek verték le, nem utolsósorban a felsorolás végén emlegetett orosz haderő segédletével.
A németek elűzéséhez pedig sajnálatos módon, szintén nem volt közünk. Ők, ameddig csak lehetett, a szövetségeseink voltak abban a háborúban, amelyben mi az utolsó csatlós hálátlan szerepét játszottuk. Az pedig, hogy az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet (orosz) csapatok negyven év múltán távoztak Magyarország területéről, végképp nem a mi érdemünk. Világpolitikai események láncolata, nem utolsó sorban Mihail Gorbacsov pártfőtitkár tevékenységének következménye volt, hogy az orosz csapatokat kivonták Magyarországról.
Lassan írjuk, hogy Deutsch Tamás is megértse:1989 június 16-án Orbán Viktor ugyan úgy tett, mintha az öklét rázná, amikor a ruszkik kivonulását követelte, de valójában csupán a már távozóban lévő szovjet csapatoknak integetett.
