Elétettek egy papírt, Novák Katalin meg gyorsan aláírta

Nem meglepő ez a gyorsaság, Novák államfő körül minden viharos sebességgel zajlik. Férjét, mindössze öthetes alapkiképzés után, épp a minap nevezték ki alezredesnek, ami minden bizonnyal világcsúcsnak számít. Érthető hát, ha a MOK kivéreztetéséről szóló törvény aláírására sem kellett sokáig várni. (Ennek értelmében megszűnik az orvosok kötelező kamarai tagsága, és az etikai ügyek vizsgálatát is magához, pontosabban az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz rendeli az állam.)

Persze nemcsak Novák Katalin tett meg minden tőle telhetőt, a törvényalkotási folyamat többi résztvevője is mindent elkövetett, hogy olajozottan történjen meg az orvostársadalom jogfosztása. A parlament hivatalos oldalán olvasható leírás értelmében „Az Alaptörvény rendelkezései szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, majd kihirdetés céljából megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja és elrendeli annak kihirdetését a Magyar Közlönyben.”

Vagyis, nemcsak az államfőnek, hanem Kövér László házelnöknek is lett volna öt napja a gondolkodásra, ám egyikük sem élt a lehetőséggel, és amilyen gyorsan csak tudták, ellátták kézjegyükkel az eléjük tett szöveget. Sőt, a törvény elfogadását megszavazó fideszes képviselők sem tétlenkedtek, ők is minden tőlük telhetőt megtettek, hogy Orbán Viktor akarata mielőbb érvényesülhessen, azaz, a MOK-ról szóló törvényt minden társadalmi és szakmai vita mellőzésével a lehető leggyorsabban elfogadják.

Emlékezetes, hogy Novák Katalin államfővé választásakor politikai krédójaként azt jelölte meg, hogy elődje, Áder János gyakorlatát fogja követni. A korábbi államfőről pedig tudjuk, hogy mit gondolt a törvényekkel kapcsolatos teendőiről: azt, hogy százból száz jó törvényt aláír, száz rossz törvény közül pedig százat visszaküld az országgyűlésnek újragondolásra. 

A korábban családügyi miniszterként is dolgozó Novák államfő tavaly decemberben ugyancsak példás gyorsasággal írta alá azt a szociális törvényt, amelynek lényege, hogy a magát családbarátnak mondó állam gyakorlatilag kivonul a szociális ellátásból. Aki tud, gondoskodjon magáról, vagy ha az állapota miatt nem képes erre, akkor a családja köteles gondoskodni róla. Ha a családja sincs ebben a helyzetben – például, mert az illető egyedül él, vagy olyan családban, amely maga is segítségre szorul – akkor következhetnek az önkormányzatok, majd a karitatív szervezetek és az egyházak, végül, ha minden kötél szakad, az állam is tehet valamit a rászorulóért. Ezt a törvényt írta alá decemberben Novák Katalin, mert mint most, a MOK törvény kapcsán, nyilván úgy gondolta, hogy nincs más választása.

Pedig, lett volna. Például az, hogy nem írja alá. És meg is tudta volna indokolni az aláírás megtagadását, például azzal, hogy a törvény szembemegy a betegek érdekeivel és veszélyezteti az ellátás biztonságát. Novák Katalinnak a szülei és a bátyja is orvosok, így tudnia kell, hogy – szemben az egészségügyi kormányzat állításával – nem az új ügyeleti rendszer elleni tiltakozás veszélyezteti a betegek ellátását, hanem az, hogy a kormány nem teremtette meg a korszerű egészségügy feltételeit. Kevés az orvos és az ápoló, előbbiek közül sok az idős, a nyugdíjkorhatárt régen túllépő szakember. 

A számok, amelyeket nyilván Novák államfő is jól ismer, ám a mostani sietős aláírásnál nem volt ideje figyelembe venni, magukért beszélnek: a magyarországi háziorvosok átlagéletkora 60 év, az országban mindössze hat harminc éven aluli háziorvos dolgozik.

A hatásköreiben most megkurtított Magyar Orvosi Kamara jogi lépéseket fontolgat. Ameddig a helyzet nem rendeződik, mindenki őrizze meg az egészségét, és igyekezzen nem megbetegedni.