Kínlódó kiskereskedelem
2024. júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakihoz képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,8 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. 2024. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. (KSH gyorsjelentés)
A kiskereskedelem volumen indexének változása a 2024. év első hét hónapjában:
2024. január/2023. január +0,6 %
2024. február/2023. február +1,1 %
2024. március/2023. március +4,2 %
2024. április/2023. április +3,2 %
2024 május/2023. május +3,6 %
2024. június/2023. június +2,6 %
2024. július/2023. július +2,5 %
Túl vagyunk az év felén és csak nem akar „feltámadni” a hazai bolti kiskereskedelem. Nagy Márton folyamatosan fogyasztásra biztatja a polgárokat, de ezek konok magyarok – bárhogy is noszogatja őket a gazdasági tárca vezetője – mégsem akarják a pénzüket elkölteni az itteni boltokban. A kormány lépten-nyomon harsogja a reáljövedelmek növekedését, de hiába emelkedtek a keresetek és nyugdíjak, a kiáramló pénztömeg nem vándorol a hazai kiskereskedelmi egységekbe. Valami nagyon nem stimmel. Megkérdőjelezhető a béradatok pontossága, a nem pontosan kalibrált a keresetek szóródása, az egészségügyi és gazdasági válság megváltozhattak a lakosság fogyasztási szokásait, és az is előfordulhat, hogy az újabb élelmiszerár-robbanás miatt a kispénzű munkavállalók és nyugdíjasok az alapvető élelmi termékekből korlátozottan fogyasztanak, ruházatra meg szinte alig költenek. Nézzék csak a KSH idevonatkozó számait: az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben mindössze 1,8 százalékkal nőtt a tavalyi év júliusához képest, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9, a használtcikk-üzletekben 1,3, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,6 százalékkal csökkent. És azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai csak 1,8 szaázalékkal nőttek. Tehát üzemanyagra és az autó-alkatrészekre sem költ a magyar, holott a gépjárműállomány átlagéletkora 2023-ban már 15,8 év volt.
Bajban a magyar gazdaság. A bolti kiskereskedelem még mindig nem érte el a két évvel ezelőtti (!) teljesítményét. Az ágazat „agyonadóztatása”, az állandó jogbizonytalanság, a gazdasági kormányzat számos hibás intézkedése és a lakosság szabad forrásainak elapadása együttesen azt eredményezte, hogy a kiskereskedelmi forgalom még mindig nem képes dinamikus pályára állni.
