Kutyaütő Bakács
„Egyszer, de csak egyszer elmagyarázom, miért szavazok a kutyákra, akiknek két farkuk van, de nem vagyok irigy emiatt. A parlamenti ellenzéknek mondom. Bence fiam azt kérdezi tőlem ma délelőtt, apa én Szerbiában élek, de ugye magyar vagyok? Amig(!) nem köhögtök erről valami értelmeset, többet, amit egy szőke picsa ki tud találni ez ügyben, addig nem szavazok rátomk(!). Hülye vagyok, de ilyenek az elvált apafigurák. A másik kérdése, tíz (!) éves, apa, kinek drukkolunk? Mondtam, rosz(!) a kérdés, ukrán zászlót fúj a szél az erkélyemen.” (Bakács Tibor Facebook)
1. Nem igazán ismerem Bakács Tibor úr eddigi tevékenységét, néha-néha láttam a képernyőn. Nekem túlmozgásos, harsány figurának tűnt, aki nagyon élvezi a reflektorfényt, a többi meg úgysem számít. Aztán arról is hallottam, hogy egyszer régen a vegyesboltban valami „szarkaságon” érték. Számomra nem igazán szimpatikus fazon, bizonyára sokan kedvelik/követik, én nem tartozom közéjük. Mostani mondatait botrányosnak és ostobának tartom.
2. Bejegyzésének stílusa és tartalma sok mindent elárul erről az emberről. Feltételezem, hogy a Szerbiában élő kisfiával magyarul beszél, magyarul levelez stb, és talán elmondta neki, legalább március 15. kapcsán, hogy „A magyarok istenére Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!”.
3. Ha ezt nem tette, akkor aztán pláne nem illendő egy szőke hölgyet „le...ni”, talán inkább el kellene gondolkozni, és el kellene magyarázni a tízéves srácnak, hogy mi történik az orosz-ukrán fronton. A kisfiút – korának megfelelően – nehéz feladat tájékoztatni, az ukrán zászlóval majomkodni az erkélyen tényleg jóval egyszerűbb.
4. Az meg aztán a világon senkit nem érdekel, hogy Bakács Tibor melyik politikai közösséget preferálja. Ezért aztán szavazzon nyugodtan kutyákra, macskákra, esetleg kanári madarakra!
Befejezésül. A fent idézett (vastag betűs) szövegrészletbe én „csempésztem be” a felkiáltó jeleket. Figyelmeztető szándékkal. Bakács úr, vigyázzon a nyelvünkre, nehogy magyar kisfia Önhöz hasonló módon vesse gondolatait papírra!
