Nem fikció, hanem INFLÁCIÓ!
2025. február 10. „A kormány a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében figyelemmel kíséri az árak alakulását, és szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa”. (Nemzetgazdasági Minisztérium)
Másnap (2025. február 11-én) a KSH Gyorstájékoztatója aztán hozta az igazán rossz hírt: 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak.12 hónap alatt, 2024. januárhoz viszonyítva: az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vajé, vajkrémé 15,5, a csokoládéé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. Nagy Márton azóta is kétségbeesetten harcol a fogyasztói árak emelkedése ellen. Berendelte az élelmiszerláncok vezetőit, önmérsékletre szólította fel a kiskereskedőket, alkudozott kereskedelmi érdekképviseletekkel, ár-stoppal fenyegetőzött éjjel-nappal és folyamatosan az árak letörésének szükségességéről szónokolt. Ne feledjük: a kormány – és annak csúcsminisztere – erre az évre átlagosan 3,2 százalékos pénzromlást (inflációt) jósolt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a sokszor pökhendi módon megnyilvánuló Nagy egyelőre sikertelen küzdelmet folytat az infláció nevet viselő ellenséggel szemben.
2025. március 8. Néhány nappal a KSH újabb inflációs adatközlése előtt ezt hallhattuk, olvashattuk: a piac és a kormány várakozásánál is magasabb lett az infláció, ez „meglepetésinfláció” – jelentette ki szombaton Nagy Márton az Economx és az Index közös konferenciáján. Az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is, ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció sem tud majd csökkenni. Én már hallottam kúszó és vágtató inflációról, ismerem a maginfláció fogalmát, belebotlottam már a zsugorfláció kifejezésbe is (termék méret/súly csökken, ár marad), de bevallom: „meglepetésinflációval” még nem találkoztam. Ha tényleg létezik ilyen, akkor viszont nem most bukkant fel először. 2022-ben 14,5 százalék, 2023-ban 17,6 százalék volt az infláció, de akkor Nagy Márton nem beszélt semmiféle meglepetésről. A gazdasági miniszter egyébként már semmilyen meglepetést nem tud okozni nekünk: bármilyen számot/irányértéket mond, mindenki tudja, hogy abból semmi nem valósul meg. Ezzel szórakoztat bennünket immár harmadik éve, csoda, hogy az állandóan fényes jövőt vizionáló nemzetgazdasági mágust a Főnök még nem hívta le a pályáról és nem küldte az öltözőbe zuhanyozni!
Tehát nem mérséklődik, nem stagnál, hanem tovább emelkedik az infláció – N.M. ezt jó előre bejelentette, mert tudta/tudja, hogy március 12-én ismét eljön az igazság pillanata, nevezetesen: a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozza a februári adatokat. Az is kiderült, hogy a kormány háromlépcsős akciótervet dolgozott ki az élelmiszer-drágulás megfékezésére, ennek első eleme az, hogy önkéntes árcsökkentésre szólították fel az áruházakat. Nagy Márton szerint „hat áruházláncból kettő adott értékelhető választ, a többi négyé nem ilyen”. A miniszter azt ígérte, hogy a kormány a szerdai (március 12.) ülésen foglalkozik majd a témával. Lesz miről tanácskozniuk, az már biztos!
2025. március 11. Ismét következnek a nyers KSH-számok: 2025. februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. 12 hónap alatt, 2024. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vajé és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládéé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal.
Eltelt két teljes hónap az évből, mindjárt március közepét írunk. A hivatalos adatok szerint (is) fél éve folyamatosan emelkednek a fogyasztói árak. 2025. szeptemberében 3,0 százalékot mértek (élelmiszer 3,7 %), 2025. januárjában már 5,5 százalékot (élelmiszer: 6,0 százalék), a legfrissebb februári adatok pedig még elkeserítőbbek: 5,6 százalékot mértek (élelmiszer 7,1 százalék). Hangsúlyozom: a KSH adatai egyértelműen azt igazolják, hogy rendületlenül emelkednek az árak, az idevonatkozó magyar index az EU legrosszabb értéke!
A kormányzat még mindig ragaszkodik az éves átlagos 3,2 százalékos inflációs előirányzathoz, e jóslathoz igazodva növelte idén a nyugdíjakat 3,2 százalékkal. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon – leegyszerűsítem – a következő tíz hónap átlagában nem lépheti túl az infláció a havi 2,7 (!) százalékos értéket. Ellenkező esetben a 3,2 százalék már megint csak egy téves „Nagy-jóslatnak” minősíthető. Látva a januári 5,5 és a februári 5,6 százalékot, joggal követelhető, hogy a lehető legrövidebb időn belül – akár már az április 11-i nyugdíjkifizetésre időzítve – rendkívüli nyugdíjemelésre kerüljön sor! Természetesen 2025. január 1-ig visszamenőleges hatállyal!
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 20-i adása itt nézhető meg:
