Nem veszett el 9 milliárd forint kórházi adósság, csak átalakult
A gyakorlott újságolvasó hozzászokhatott már ahhoz, hogy időről-időre felgyülemlik a kórházak adóssága. Sok milliárd forinttal tartoznak a beszállítóknak, akik emiatt termékeik szállításának leállításával fenyegetőznek. Amikor már nagyon feszültté válik a helyzet, a kormány kifizeti ezeket az adósságokat, vagy azok egy részét. Az anyagilag nem túlságosan jól eleresztett kórházak ezután folytathatják működésüket, de a rendelkezésükre álló források többnyire nem elegendők a normális üzemmenethez, emiatt újból adósságokat halmoznak fel, és minden kezdődik elölről. Most azonban valami más történt. Csodának is nevezhetnénk, bár jobb megközelítés, ha azt írjuk, hogy könyvelési trükk áll a háttérben.
A Portfolio beszámolója szerint augusztus végére 18,6 milliárd forinttal, 27,4 milliárd forintra csökkent az állami kórházak adóssága. Ami önmagában nagyon dicséretes, azt gondolhatnánk, hogy az állam ismét a zsebébe nyúlt és fizetett, mint a katonatiszt, de ez csak részben igaz. A csökkenés mintegy fele valóban abból származik, hogy a költségvetés mintegy 9 milliárd forintot adott a kórházaknak az első négy hónap Covid-ellátásának fedezésére, s ezt a pénzt a kórházak feltehetően adósságuk egy részének rendezésére fordították. A másik 9 milliárd viszont úgy tűnt el, hogy nem tűnt el, csak átalakult. Arról van szó, hogy az orvosi egyetemek augusztustól alapítványi formában működnek, így az ő adósságuk kikerült az állami kimutatásból.
Vagyis, megvan az adósság, csak nem ott, ahol eddig volt. A helyzet persze ettől semmit sem javult, csak a kirakat lett szebb, mégpedig azáltal, hogy homályos üveggel vonták be, és emiatt nem látszik, hogy üres. A betegek és hozzátartozóik sorsa ettől ugyanis nem lett könnyebb, mert továbbra is számítaniuk kell arra, hogy a kórházi kezelés alatt nekik kell gondoskodniuk az alapvető higiéniai cikkek jó részéről. Ehhez persze már hozzászoktak, mint ahogyan a kórházak számára sem újdonság ez a helyzet. Ráadásul a kormány rendre őket okolja, azzal vádolva a gyógyító intézményeket, hogy pazarló módon gazdálkodnak.
Lehet, hogy így van, ám az mindenképpen elgondolkodtató, hogy az az állam beszél pazarló gazdálkodásról, amely élen jár a pénzszórásban. Nem mindig persze, leginkább akkor, ha közbeszerzésről van szó, és valamelyik NER-lovag a tender győztese.
