Veszélyes lehet a szúnyoginvázió
Hazánkban csaknem 50 csípőszúnyogfaj – olyan szúnyog, amelynek szaporodásához vérre van szüksége – őshonos. Az elmúlt években három behurcolt, inváziós fajjal bővült a lista, koreai szúnyog, tigrisszúnyog, és az ázsiai bozótszúnyog. Mára minden jel szerint, már ők is megtelepedtek hazánkban, és súlyos betegségeket akár járványokat is okozhatnak.
Az invazív fajok zömében peteként vészelik át a telet, magyarán csaknem függetlenítik magukat az időjárástól, de a mind melegebb magyar telektől biztosan.
Ha egyszer megkapaszkodtak, terjedni kezdenek, és ez nyilvánvalóan azt vetíti előre, hogy az eddig itthon csak egyedi esetekben megjelenő betegségek okozhatnak akár járványokat is.
A malária vagy a nyugat-nílusi láz átadására őshonos szúnyogjaink is képesek, de számos rettegett trópusi betegség azért nem tud a mérsékelt égövön terjedni, mert hiányoznak a kórokozó közvetítésére alkalmas szúnyogok.
Vagyis hiányoztak.
A klímaváltozással egyre jobb életteret találnak a melegebb környezethez szokott fajok, az emberek és áruk rendkívül gyors és áttekinthetetlen nemzetközi mozgása el is hozza őket új hazájukba.
Az első hűvösebb őszi napokon a Magyarországon élő szúnyogok védett zugokba húzódnak, dermedt állapotban próbálják átvészelni a telet. Ha azonban a hőmérséklet 15-18 fok közelébe emelkedik megébrednek és bizony rámennek az emberre.
A szobába behúzódó egyedek is aktívak még több napig, majd a táplálék- és folyadékhiány őket is dermedésre kényszeríti, de a lakás állandó meleg és száraz klímáján hamarosan el is pusztulnak. Apró kellemetlenség nyilvánvalóan, még a tavaszi nagy ébredés, esetleges invázió is kibírható, együtt élünk velük amióta ez eszünket tudjuk és még annál is régebben.
A problémát a potenciálisan veszélyes betegségeket terjesztő, idegenhonos fajok áttelelése jelenti.
De mi az, ami fenyeget minket?
A válasz sajnos nagyon egyszerű: nem tudjuk. – Nem létezik monitoring rendszer, nincs szűrés, egész egyszerűen nem tudjuk megmondani, hogy országosan mely inváziós fajok körülbelül hol és csak nagyjából is milyen mértékben vannak jelen.
Pedig nemcsak az újonnan érkezettek nyomon követése lenne fontos, hanem az őshonos populációk vizsgálata is, járványügyi szempontból.
A három faj közül a tigrisszúnyog terjeszti a legtöbb kórokozót. Olaszországban és Horvátországban már stabil populációja van a tigrisszúnyognak, valószínűleg onnan érkeznek ide is ezek az állatok, amelyek a már említett időszakban szaporodni is képesek.
A körülbelül fél centiméter hosszúságú állat abban különbözik a hazai szúnyogoktól, hogy teljesen fekete, de a testét különböző pontokon világos pikkelyek, csíkok díszítik. Más, ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon.
A Magyarországon megtalálható fajok a nyugat-nílusi vírust, bőr- és szívférgességet, illetve usutu-vírust terjeszthetnek.
Hogyan védekezzünk
A védekezés módjai között mechanikai, kémiai és biológiai módszerek is megtalálhatók, emellett pedig érdemes rendszeresen ellenőrizni azokat a ház körüli helyeket, ahol megrekedhet a csapadék, mert abban a szúnyogok – már igen csekély mennyiségű víz esetén is – képesek szaporodni.
A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja.
A már említett átfogó, országos felmérés híján a szakértő is csak találgatni tud, mi pedig egyelőre nem tehetünk más, mint védekezünk, esetleg félünk.
