Szánj időt a mosolyra

Bár sokan úgy gondoljuk, hogy a Smiley modernkori „találmány” – története nem kevesebb, mint mintegy 4000 évre nyúlik vissza. Az első lelet, amin bizonyíthatóan egy, a maihoz hasonlítható mosolygó arc, azaz smiley van, az időszámítás előtti 1700-as évekből származik: a mai Törökország területén végzett ásatásoknál előkerült Hettita korabeli vázán látható a mosolygós hangulatjel.

Az irodalomtörténet szerint a modern emojik első darabját elírásnak köszönhetjük. A The New York Times közölte egy alkalommal Abraham Lincoln amerikai elnök 1862-ben elmondott beszédének szövegét, s abba egy zárójel vége elé – véletlenül – még egy pontosvessző került, amit úgy értelmeztek, mint a szöveg „taps és nevetés" bejegyzésének jelzését.

A mai értelemben vett Smileyt 1963-ban alkotta meg Harvey Ross Ball, amerikai grafikus. A rajzot egy életbiztosító társaság rendelte meg nála, hogy feldobja vele a munkahelyi hangulatot. A cég 100 ilyen kitűzőt osztott szét a dolgozói között, majd annak sikere nyomán más vállalatok is rákaptak használatára és 1971-ben már 50 millió smiley-kitűzőt forgalmaztak világszerte. Ball nem védette le a logót, így aztán semmilyen részesedést nem kapott a későbbi sikerből, mindössze az egyszeri munkáért járó 45 dollárt tehette zsebre…

A Smiley 1971 óta hivatalos védjegy, a nevet és logót már több mint 100 országban jegyezték be, szerte a világon használják árukra, szolgáltatásoknál. A washingtoni Kongresszusi Könyvtárban több mint 1200 Smiley „emotikont” tartanak nyilván, azok mindegyikét az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény védi. A Smileyworld vállalat, amely forgalmazza azokat, ügyvédi irodákkal együttműködve védi világszerte a szellemi tulajdont, miközben büszkén hirdeti: a cél az, hogy az ikonnal „boldogabbá és élhetőbbé tegyék a világot…” A reklám-szövegtől eltekintve tény, hogy a Smiley a '70-es, '80-as években, a gazdasági, politikai és társadalmi nyugtalanság évtizedeiben a béke és a szeretet kultúráját hirdető ikonná vált, a szabadság és a remény szimbólumaként tűnt fel világszerte – egyebek mellett művészeti és zenei fesztiválokon.

A '90-es években befolyása a feltörekvő zenei szubkultúrákkal együtt nőtt, a Smiley az elektronikus zenei mozgalom jelképe lett. A matricáktól kezdve, a pólókon, szórólapokon és cipőfűzőkön át mindenre rányomtatva – a jelkép az új popkultúra részévé vált. Miközben a mosoly-rajz továbbra is befolyásolja a modern kultúrát, hiszen a világ egyik vezető licensz-márkájaként a divat, a művészet, a szépségápolás területén éppúgy elterjedt, mint a háztartási cikkek, az élelmiszerek és az italok területén.

1997-ben megkezdték az eredeti logóra épülő új rajz-világ kialakítását és napjainkban több mint 1200 különféle ikon létezik már a Smileyworld márkanév alatt. A rajzok tartós kulturális hatását az új digitális generáció is magáévá tette. A Smiley Company társalapítója, Nicolas Loufrani – jóval megelőzve korát – a digitális kommunikáció új, univerzális formáját hozta létre azzal, hogy az eredeti Smiley-t különféle arckifejezésekkel egészítette ki. Ezek a hangulatjelek vizuális-kommunikációs forradalmat inspiráltak, és azóta végeláthatatlan ütemben küldik szét azokat a világ minden táján. Mindebből igen sok pénz folyik be, de a képhez tartozik, hogy a szerzői jogdíjak 10 százalékát a világ több országában a szociális tevékenységeket szervező Smiley World Association révén jótékony célra fordítják. A mozgalom jelszava: „Oszd meg a mosolyodat a rászorultakkal!”