A Bakonykarsztot is lenyúlná a Fidesz, hogy valamelyik oligarchának adhassa

A Pál utcai fiúkból ismert einstand van itt is, csak éppen nem üveggolyót, hanem a Bakonykarsztot einstandolja az állam az önkormányzatoktól és a vörös is inkább narancssárgába hajlik – mondta az esetről Hartmann Ferenc, az MSZP-LMP-Párbeszéd önkormányzati frakcióvezetője. A kormány közműadóval terhelte a szolgáltatást, miközben a szabályozás miatt megszűnt az önkormányzat árhatósági szerepe, az árak tíz éve változatlanok, miközben az infláció 61 százalék volt ezen időszak alatt – tette hozzá.

A veszprémi önkormányzat rendkívüli közgyűlésén döntöttek arról, hogy átadják a céget az államnak. Ez azt jelenti, hogy a Bakonykarszt esetében 30 milliárd forint vagyonról kell lemondania az önkormányzatnak, miután a veszprémi önkormányzat – a kormánypárti tagok szavazataival – hozzájárult ehhez.

A kérdés eldöntésére csütörtökön rendkívüli közgyűlést rendeztek, ahol Porga Gyula, a Fidesz-KDNP polgármestere a most már bevett kormányzati kommunikációval állt elő, amely szerint a kormány stratégiai célja, hogy a magyar háztartásokat rezsivédelemben részesíti, a lakossági fogyasztói árak emelkedését blokkolja. A rezsicsökkentés következtében megjelenő veszteség azonban a víziközmű cégeknél, illetve az azokat tulajdonló önkormányzatoknál csapódik le. A kormány nem akarja az önkormányzatokat terhelni azzal, hogy ezt a veszteséget ők finanszírozzák, egy integrációs folyamat révén állami irányítás alá vonná a víziközmű szolgáltatásokat.  

Gerstmár Ferenc az MSZP-LMP-Párbeszéd részéről felhívta a figyelmet arra, hogy például a fideszes vezetésű Debrecen a víziközmű szolgáltató cégek megtartása mellett döntött. Gerstmár szerint sajnálatos, hogy a veszprémi fideszes többség feladná az önkormányzat autonómiájának utolsó maradékát is, és bíznak benne, hogy az az Orbán Viktor vezette kormány fogja megoldani a problémát, amely maga idézte elő ezt a nehéz helyzetet. 

Katanics Sándor, a Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek frakcióvezetője szerint az önkormányzati többségben lévő képviselőknek vállalniuk kell a felelősséget a döntésükért, mert ha a Bakonykarszt vagyona állami tulajdonba kerül, akkor Veszprém minden polgára jelentős vagyonvesztést szenved el. Ugyancsak ebből a frakcióból Guzslován Gábor aránytalannak tartotta, hogy másfél milliárdos segítségért harminc milliárdos vagyont adjon át az önkormányzat. 

Pálinkás Roland, a Fidesz-KDNP részéről próbálta menteni a menthetőt és azzal magyarázta a lépést, hogy a képviselők most nem ideális, hanem az élet szülte lehetőségekből választhatnak, ez pedig a csőd, ami vállalhatatlan, az önkormányzat vállalja a rá eső másfél milliárd forint előállítását, vagy a magyar államra bízza a közművagyont – áll a vehir.hu összefoglalójában.

Hartmann Ferenc kijelentette: a kormányzati spekuláció révén létrehozott megoldási javaslat az ellenzéki képviselőcsoport szerint zsarolás. Nem kell tulajdont átadni ahhoz, hogy az állam helyrehozza, amit tönkretett. A Bakonykarszt tíz év alatt 3 103 millió forint közműadót fizetett a semmiért, csupán sarcként, miközben az adózott eredménye, azaz vesztesége emiatt évről-évre nő. A 2022. évi várható veszteség 333 millió.

A Bakonykarszt látszólag egyedi ügy, de a módszer tipikusan fideszes és országosan alkalmazzák. Az államosított cégeket aztán a Fidesz „nemzeti tőkésosztálya”, oligarcháinak egyike „messiásként” privatizálhatja. Miként az sok esetben megtörtént, történik. 

Ez az „üzlet” feltűnően aránytalan, ráadásul nincs semmilyen garancia arra, hogy az Orbán-kormány, miután megszerezte, nem passzolja tovább valamelyik magánérdekeltségnek a vízközműveket, lerázva magáról az üzemeltetés terhét – fogalmazott a Népszavának korábban Máté Antal, Nyírbátor szocialista polgármestere. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségvíz Zrt-hez tartozó több, mint száz önkormányzatnak csaknem 80 milliárd forintnyi vízközművagyont kellene ingyen átadnia az államnak annak fejében, hogy az a cégben öt százalékos tulajdonrészt megszerezve (úgynevezett ázsiós tőkeemeléssel) biztosítsa a társaság működését 2022. év végéig, ami a nyírségi cég estében néhány milliárd forintot jelent.

A kérdés sok más városban is előkerült. A települések kényszerhelyzetben vannak a víziközmű szolgáltatók szorongatott helyzete miatt. A Technológiai és Ipari Minisztérium augusztus elején egyeztetésre hívta az önkormányzati érdekképviseleti szervezeteket és a nagyobb városokat, de ott kiderült: a remélt támogatás helyett az érintett cégek úgy juthatnak tőkepótlással állami forráshoz, ha a szolgáltatók mögött álló helyi önkormányzatok ingyen átadják a teljes közművagyonukat az államnak.

Ennek értéke országosan csaknem 1800 milliárd forint, vagyis ekkora vagyonról kellene lemondaniuk anélkül, hogy bármiféle garanciát kapnának az infrastruktúra megfelelő működtetésére vagy fejlesztésére.

Sosem gondoltam, hogy ezt fogom írni, de amelyik önkormányzat veszteséges üzemeltetésű cégben tulajdonos, az adja át, vagy semmilyen segítségre nem számíthat – írta a helyzet miatt augusztusban kelt nyílt levelében a helyhatóságoknak Schmidt Jenő, a legtöbb hazai önkormányzat érdekképviseletét ellátó Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Egy évvel azelőtt ő volt az, aki még arra biztatta a településvezetőket, hogy lehetőség szerint tartsák meg a víziközmű-cégeiket, mivel nincs garancia arra, hogy a közös állami felügyelet alá terelt cégek számára valóban biztosítják majd a működéshez és a hálózatrekonstrukcióhoz szükséges többletforrásokat.

(A kiemelt képen Hartmann Ferenc.)