A békeköltségvetés arra jó, hogy elfedje a hiányokat
Egy korábbi – interjúnak álcázott – pénteki rádiós szózatában Orbán Viktor új fogalmat teremtett: behozta a „békeköltségvetés” gondolatát, ami állításai szerint megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését. Mint mondta, a terv már bent van a fiókban, és majd, ha véget ér a háború, át lehet rá térni a jelenlegi, „háborús költségvetésről”. Csillag István közgazdász a legnagyobb problémát abban látja, hogy az elgondolásban sok a „ha”.
2025-ben Orbán megduplázná a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét, illetve kiterjesztené azt a határon túli gyerekekre is. Ezzel a kormány szeretné megállítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, valamint – a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül – támogatná a gazdasági növekedést. A kérdés csak az, hogy miből lesz erre pénze az államnak.
Csillag István szerint a békeköltségvetés annak az elfedésére szolgál, hogy nincs valóságos fedezet az ígéretekre. „Ezért ezt a költségvetést, aminek a keretében az elképzelés megvalósulhatna, „ha-ha” költségvetésnek nevezném”. Az egész arról szól ugyanis, hogy ha béke lesz, ha Trump győz, ha a gazdasági növekedés újra elindulhat, ha a költségvetésben többet lehet ilyen célokra szánni. „De hát ilyen „hahát” sokat láttunk és sok helyen, egy a közös bennük: semmi közük a békéhez”.
A békeköltségvetés felvillantása azért is meglepő, mert a miniszterelnök ugyanebben a nyilatkozatában fejtette ki, hogy se Moszkva, se Kijev nem akar békét, Washington is, Brüsszel is háborúpárti. Orbán szerint békepárti fordulat csak akkor következhet be, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba. A propaganda szerint minden baj gyökere a háború, ha béke lenne, elérkezne a Kánaán. A volt miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarországnak egyébként jelenleg nincs értelmezhető, nyilvános költségvetése – se „béke”, se „háborús”. A hatályos büdzsét a kormány nem kívánja végrehajtani, a hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 4,5 százalékra emelte. A költségvetési törvényt azonban nem módosíttatta az Országgyűléssel, pedig ezt az egyik sarokszám változása miatt meg kellene tennie. Ez olvasható gazdasági portálok elemzéseiben is.
Egyébként a mostani költségvetés is egy béke idején készült költségvetésnek tekinthető, mert „az a hadi költségvetés, melyben az összes kiadásnak legalább 30-50 százalékát teszik ki a hadsereg, a védelmi beszerzések illetve a helyreállítási költségek” – pontosította a fogalmakat a volt gazdasági miniszter. Hadi költségvetés egész Európában most kizárólag Ukrajnában van, ahol 45-50 százalék az ilyen jellegű kiadások aránya, az oroszoknál sincs több, mint 20-22 százalék.
A II. világháború idején, Churchill alatt az angol költségvetés az összes kiadásnak durván 40 százalékát irányozta elő fegyverbeszerzésre, a hadsereg fenntartására és helyreállításra. Olyan országok, mint Lengyelország vagy Románia – amelyek frontországnak számítanak az orosz agresszió miatt – sem lépik túl az összes kiadáson belül a 8-10 százalékot, pedig ott igazán jelentős mértékű fegyverbeszerzés és fejlesztés folyik még Magyarországhoz képest is. A mostani költségvetés legfeljebb annyiban számít nem békeköltségvetésnek, hogy a békében normálisan működik az országgyűlés, ahol viták után döntik el, hogy milyen célra mennyit fordítsanak. Magyarországon viszont az immár nyolc éve érvényes veszélyhelyzeti kormányzás miatt Orbán birtokán dőlnek el a költségvetési kiadások – mutatott rá Csillag István.
