A Fidesz a legerősebb szélsőjobb populista erő Európában, kérdés, Le Pen a nyomdokaiba lép-e

A franciák nagyon megosztottak a kérdésben: az első fordulóban Macron a szavazatok 27,85 százalékát szerezte csak meg, Le Penre pedig a voksolók 23,15 százaléka ikszelt. A nagy kérdés persze az, vajon a második fordulóban már kétszereplős csatában az első fordulóban kirostálódott többi induló szavazói ezúttal ki mellé állnak. Habár a demokrácia, az unió-pártiság híveinek nagy csapást jelentene Macron veresége, sajnos nem lenne példa nélküli az ilyen erők előretörése, illetve politikai jelentőségének a demonstrálása a kontinensünkön, ahol az utóbbi időben számos jobboldali populista pártnak sikerült komoly(abb) eredményt elérnie.

A legnagyobb sikert – a magukat a demokrácia hívének tartó magyarok számára szégyenérzetet okozó módon – éppen a Fidesz aratta három hete. Az országgyűlési választásokon Orbán Viktor pártja az érvényes szavazatok 54,1 százalékát szerezte meg, s ezzel vezeti az európai szélsőjobboldali populista pártok „dicsőséglistáját”.  Mint a Statista.com által készített grafikonon látható, a Fidesztől némileg lemaradva, de szintén számottevő – és kormányzó – erőt tudhat magáénak a lengyel Jog és Igazságoság Pártja (PiS), amely legutóbb 43,5 százalékos választási eredményt ért el. A portál által készített ábrán további nyolc párt szerepel, ám a dobogó harmadik helyezettje, a svájci Néppárt (SVP) már csak messze kullog a maga 25,6 százalékos eredményével. (Megjegyzés: a grafikonon Le Pen pártja mellett szereplő szám még nem az első forduló végeredményét tükrözi – a szerk.)

Forrás: Statista.com

Mint a Statista.com egyébként megjegyzi, a Fidesz, a PiS, az SVP és Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja a közelmúlt új európai szélsőjobboldali populista hullámot megelőzve alakult, az előbbi három azonban menet közbeni irányváltást végrehajtva lett szélsőjobboldali populista párt. A grafikon által bemutatott tízes listán szereplők egy része azonban nem csak irányvonalát tekintve, hanem pártként is viszonylag új szereplői a politikának. Ilyen a német AfD (9 éves), a spanyol Vox (9 éves), a brit Brexit Párt ,ma már Reform párt (2019-ben, majd 2021-ben alakult) újjá, vagy a UKIP (egy 1993-ban alakult párt reinkarnációja 2021-ből).

Habár a fentiek azt mutathatják, hogy a szélsőjobboldali populizmus folyamatos előretörése fenyegetheti Európában a demokráciát és az általunk ismert Európai Uniót, ez nem feltétlenül van így. Ahogy mi is beszámoltunk róla, éppen a napokban jelent meg egy elemzés a Foreign Policy amerikai lapban, amely szerint ugyan Orbán Viktor újbóli megválasztásából és a lengyelországi problémákból könnyen levonhatja valaki azt a következtetést, hogy a demokrácia kilátásai Kelet-Európában nem túl biztatóak és aggodalomra adnak okot, de Kelet-Európa többi részén demokratikus konszolidáció hullámának lehetünk tanúi. A cikk szerint szinte észrevétlen maradt, hogy az elmúlt három évben a liberálisok választási győzelmeinek egész sora következett be a közép-európai térségben. A trend a 2019-es szlovák elnökválasztással kezdődött, folytatódott Moldova 2020-ban tartott elnökválasztásával, majd Bulgáriával, ahol véget vetettek Bojko Boriszov 12 éves uralmának, s Csehországban is megbukott az Orbán nyomdokaiban lépegető, autokráciára törekvő Andrej Babiš. Ráadásul ezek nem is átmeneti hullámot jelentenek: a felbátorodott Európai Uniótól kezdve a generációváltásig egész sor tényező azt sugallja, hogy ez a demokratikus konszolidáció folytatódni fog – szögezi le a cikk, rámutatva: Kelet-Európa jövője még Orbánnal együtt is liberális.

Mindenesetre – mint Timur és csapata – a szélsőjobb populista világ tényezői is ott segítenek egymásnak, ahogy tudnak. Miként például Orbán is kisegítette Marine Le Pent, amikor annak pénzre, sok pénzre volt szüksége a választási kampányához. Nem meglepő módon, attól a magyar MKB Banktól kapott kölcsön, amely Orbán Viktor legjobb barátjának („rossz nyelvek” szerint inkább strómanja/pénzének őrzője) az érdekeltsége. És milyen véletlen! A francia politikus a hitel felvétele előtt (tavaly októberben) Orbán Viktornál járt. Ugyan titkolta, sőt, Le Pen még le is tagadta, hogy mely bank mondott igent a számos nyugati pénzintézet által elutasított hitelkérelmére, de csak kipattant az ügy, s kiderült ,hogy milyen szép summát, 10 691 775 eurós (durván 4 milliárd forintnyi) kölcsönt vágott Le Penhez Mészárosék bankja. Az már csak hab a tortán, hogy korábban Putyin révén kapott orosz hitelt hasonló célból a francia szélsőjobbos populista politikus (a HVG átfogó cikket írt róla korábban). 

Mit mondjunk? Orbán ebben is egy platformra helyezkedett Putyinnal.