A Fidesz hitelessége mélypontra jutott

László Róbert Sarkadi Zsolttal beszélgetett a hét politikai eseményeiről. A Telex összefoglalója szerint a kiindulópontot több, a Fideszt érintő fejlemény adta: Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetőségről, Szijjártó Péter bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, és a BYD-nél vállal vezetői feladatot, miközben Orbán Viktor Amerikában tartózkodott a futball-világbajnokság miatt.

Szijjártó Péter távozásáról László úgy fogalmazott: szerinte ez egyszerre értelmezhető menekülésként és tudatos karrierlépésként, de kérdés, melyik szempont volt előbb. A Telex információi szerint a volt külügyminisztert az április 12-i magyarországi választás után több nemzetközi nagyvállalat is megkereste, mielőtt elfogadta a BYD külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetői posztjára vonatkozó ajánlatot.

Az elemző szerint a Fidesz felső köreiben akár azzal is számolhattak, hogy a választás előtti közvélemény-kutatások közül a Medián mérése állhat közelebb a valósághoz, ezért szükség lehetett egy B tervre. László ugyanakkor nem állította, hogy Szijjártónak már április 12-én megvolt az állásajánlata, inkább azt tartotta valószínűnek, hogy a volt külügyminiszter már korábban gondolhatott politikai kapcsolatai későbbi piaci hasznosítására.

A beszélgetésben szóba került Hadházy Ákos véleménye is a képviselőség 12 évre korlátozásáról. Hadházy szerint ha egy politikus tudja, hogy néhány éven belül véget érhet a parlamenti pályája, akkor más lehetőségek után nézhet, és ez akár ahhoz is vezethet, hogy utolsó képviselői éveiben egy multicég lobbistájaként viselkedik. László Róbert azt mondta, Szijjártó távozása kapcsán ez a gondolat jutott eszébe.

Orbán Viktor Szijjártó új állásáról szóló bejegyzését, amelyben a miniszterelnök a nyár csúcsigazolásának nevezte a BYD-s pozíciót, László kármentő kommunikációnak minősítette. Szerinte ez ellentmond a Fidesz korábbi kommunikációjának, mert a szuverenitást hangsúlyozó párt egyik meghatározó szereplője egy multinacionális vállalatnál kap kiemelt feladatot.

Ferencz Orsolya bejelentéséről, amely szerint új politikai közösséget építene, László Róbert eltérően vélekedett Török Gábortól. Török a Facebookon azt írta, hogy szerinte megkezdődhet a Fidesz formális bomlása, László viszont Ferencz Orsolyát túlértékelt szereplőnek tartja, és nem gondolja, hogy sok fideszes követné, vagy hogy a Tiszából kiábrándult, inkább baloldali választók őt támogatnák.

Gulyás Gergely frakcióvezetői lemondását az elemző már súlyosabb jelnek nevezte. László szerint Gulyás fontos politikai szereplő, távozása pedig a lojalitás megtörésére utalhat. Arra is kitért, hogy Gulyás korábban többször beszélt arról: Orbán Viktor rábeszélésére vállalta el a frakcióvezetői tisztséget, és az elemző szerint kompromisszumos megoldás lehetett, hogy csak egy évre vállalta a megbízatást.

László Róbert azt is problémásnak tartotta, hogy Havasi Bertalan hétfőn nem tudott Gulyás Gergely szándékáról. Ebből szerinte az látszik, hogy a Fidesz hétköznapi működése is akadozik. Az elemző úgy látja, a Fidesz gyengüléséből a Mi Hazánk profitálhat, és Orbán Viktor ezért tekintheti rövid távon fő ellenfélnek a pártot.

A beszélgetésben az Alaptörvény 17. módosítása is előkerült. László Róbert szerint több olyan pontja van, amely kiválthatja tiszás szereplők ellenérzését, miközben vannak benne önkorlátozó elemek is, például a miniszterelnöki hivatali idő 8 évben való maximalizálása. Az elemző szerint elegánsabb lett volna, ha ez a szabály 2026-ban lép hatályba, nem visszamenőleg, mert szerinte nem volt sürgető tényező, amely miatt ne lehetett volna higgadtabb vitában tárgyalni róla.