A hat évesek szüleinek dönteniük kell, segítséget a Szülői Hangtól várhatnak

Míg 2020 előtt a szülő és az óvoda közösen dönthette el, szükségesnek tartanak-e még egy további óvodai évet, a kormány a 2020. január 1-jétől hatályba lépett jogszabályokkal jelentősen szigorította az iskolakezdést, és korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit, hogy a hatodik évét betöltő gyermek még egy esztendeig az óvodában maradhasson. Az iskolaérettség megítélésének felelősségét a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg. Amennyiben a hivatal úgy gondolja, kérhet szakvéleményt a pedagógiai szakszolgálattól.

Pedig a gyermek fejlődése szempontjából nagyon fontos lenne, hogy csak éretten kerüljön iskolába, különben folyamatos kudarcélményeknek lesz kitéve. Az érettség nem csupán az értelmi képességek fejlettségét jelenti, hanem összetett dolog: szükséges az érzelmi és szociális érettség, a fejlett beszéd és beszédértés, a mozgáskoordináció, az alkalmazkodóképesség, a szabálykövetés, a monotóniatűrés. Egy nem éretten iskolába kerülő gyerek a többiek tanulását is veszélyezteti. 

A Szülői Hang – amely a kezdetektől ellenezte ezt az intézkedést – Facebook-oldalán gyűjtötte össze a szükséges tudnivalókat. 

Eszerint, ha a szülő azt szeretné, hogy hat éves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, január 1. és 18. között kérvényt kell benyújtania az Oktatási Hivatalnak. Ehhez a hivatal honlapján kell kitölteni egy online űrlapot, benne megadni a szülői indoklást és a csatolt dokumentumok listáját, majd az űrlapot a csatolt dokumentumokkal együtt legkésőbb január 18-ig feladni. A benyújtás történhet elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül, vagy az űrlap kinyomtatása és aláírása után, postai úton. 

Az Oktatási Hivatal, ha tud, akkor saját hatáskörben a beérkezéstől számított nyolc napon belül dönt, vagy ha szükséges, szakszolgálati vizsgálatot rendel el. Ez utóbbi esetben a teljes eljárás határideje 50 napos. A szakszolgálat javaslatot tesz az Oktatási Hivatalnak a gyermek iskolaérettségéről, és bár a hivatal jogilag megtehetné, hogy azt megváltoztatja, a gyakorlatban ez nem szokott előfordulni, a hivatal jóváhagyja a szakszolgálat javaslatát.

A szülőknek még a januári kérvényezés előtt érdemes minél több olyan dokumentumot beszerezni, amely alátámasztja a gyermek iskolaéretlenségét. A dokumentumokat az Oktatási Hivatal – ha akarja – figyelembe veheti, de az pontosan nem tudható előre, hogy mit vesz figyelembe. Az a legjobb, ha a dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy a gyermek további egy év óvodai nevelését javasolják. Bármely szakember adhat írásos véleményt a gyermek iskolaérettségéről. Ilyen dokumentumot lehet szerezni a gyermek állapotától függően, például szakorvostól vagy háziorvostól, az óvodapedagógustól. Az óvodából kikérhető a fejlődési napló másolata, de ez nem ad egyértelmű jelzést a gyermek iskolaérettségéről, így még jobb, ha az óvodapedagógus írásos véleményt is ad. Dokumentumot lehet kérni logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, pszichológustól és védőnőtől is. Emellett magánúton is lehet végeztetni iskolaérettséggel kapcsolatos felmérést.

A pedagógiai szakszolgálat által kiállított vizsgálati eredmények is csatolhatók, ha azok támogatják a kérvényezést, de a szakszolgálat az iskolaérettséggel kapcsolatos javaslatot már csak az SNI-s és BTMN-es gyermekek esetén adhat.

A Szülői Hang felméréséből tudjuk, sajnos sok esetben az érintett szakemberek nem működnek együtt,  nem állítanak ki a gyermek iskolaérettségével kapcsolatban írásos szakmai javaslatot, annak ellenére, hogy ennek sem jogi, sem szakmai akadálya nincs. Arra sincs garancia, hogy azt végül az Oktatási Hivatal elfogadná, de a tapasztalatok szerint minél több írásos támogató dokumentuma van valakinek, annál nagyobb az esély arra, hogy az Oktatási Hivatal egyből, további vizsgálat elrendelése nélkül helyt adjon a szülő kérelmének. 2022 januárjában 21 353 kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, és 90 százalékban helyt is adtak nekik. 

Az érintett szakemberek számára sem egyértelműen tisztázottak a kritériumok, így a rendszer nem működik egységesen. A Szülői Hang Közösség a szülők iskolaérettségi kérvényezésével kapcsolatban is készített egy felmérést. A 2022-es szülői visszajelzések összegzéséből kiderül, az Oktatási Hivatal (OH) megyénként eltérően jár el. A hivatalnál jobban számít az, hogy honnan küldték be a kérvényt, mint az, hogy mi a tartalma. Bár a szülői kérelmek nagy többségét végül elfogadják, a megyénként eltérő szigorúságú ügymenet a szülők számára rendkívül stresszes és megalázó, ezáltal sok szülőt elriaszt a kérelmezéstől, ami diszkriminálja a hat éves gyermekeket. Van, aki könnyebben kap papírokat, és van, aki egyáltalán nem kap senkitől semmit.

Azért fontos minél több és erősebb dokumentumot előre beszerezni, hogy az Oktatási Hivatal minél nagyobb eséllyel már saját hatáskörben méltányolja a szülői kérést. Természetesen csatolt dokumentumok nélkül is lehet kérvényezni, pusztán szülői indoklással, de ebben az esetben jóval nagyobb az esélye annak, hogy a hivatal szakszolgálati vizsgálatot kér.

A szakszolgálati vizsgálatokról részben pozitívak a tapasztalatok: az esetek többségében részletesen meghallgatják a szülőket is, és a gyermek érdekét szem előtt tartva döntenek. Előfordult azonban az is, hogy a szülőket érdemben meg sem hallgatták, és csupán a gyermek értelmi képességei alapján hoztak egy felszínes és sablonos döntést. Pedig gyakran a további egy év óvodára nem a gyermek értelmi képességeinek fejletlensége, hanem például érzelmi vagy szociális éretlensége, gyenge monotóniatűrése vagy fejletlen mozgáskoordinációja miatt van szükség.

A szülői kérvényezésnél kizárólag a gyermek fejlettségével kapcsolatos érvek számítanak, kerülni kell az egyéb olyan indokokat, mint például, hogy melyik tanárhoz kerülne, melyik barátjával maradna együtt a gyerek. A szülői indoklás elkészítéséhez a Szülői Hang segédletet állított össze, amiben részletesen leírták, mi számít szakmailag alátámasztható és erős indoknak. 

A szülőknek azt is figyelembe kell venniük, hogy ha kérelmüket az Oktatási Hivatal elfogadja, azon később már nem módosíthatnak, ebben az esetben a gyermeknek mindenképpen az óvodában kell maradnia még egy évet. A január 18.-i határidő után már nincs lehetőség kérvényezni, aki erről lemarad, annak iskolába kell mennie.

A Szülői Hang a plusz egy év óvoda igénylésével foglalkozó szülői csoportot is létrehozott, amit kifejezetten az érintett szülők számára indítottak. Itt a tapasztalatok megosztásával egymásnak is segíteni tudnak a szülők. 

Az eddigi tapasztalatok szerint mintegy tízezernyi gyermek lemarad a további egy év óvoda lehetőségéről. A megfelelő tájékoztatás és támogatás elmaradása miatt sok helyen csak a kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők kérvényeznek. 

Ha elgondolkozunk rajta, miért volt szükség arra, hogy ilyen szigorú törvényt hozzon a kormány, csak egy dolog látszik biztosnak: a pedagógusok anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsültsége szégyenletesen rossz, ennek következtében a pedagógushiány – és ezen belül az óvodapedagógus-hiány – egyre drámaibb mértéket ölt. A kormány ezzel a bürokratikus intézkedéssel kívánta csökkenteni az óvodában maradó gyermekek számát és ezzel együtt lefaragni az oktatási kiadásokat, ahelyett, hogy érdemben áldozna a pedagógusok helyzetének és megbecsültségének tartós javítására.