Honnan árad a gyűlölet?

Más kérdés, hogy ez a gyűlölködéscunami honnan ered és kinek köszönhető? Már csak azért is érdemes ezt a kérdést felvetni, mert Gulyás is új gyűlöletcunamiról beszélt, vagyis ő sem tagadja, hogy a gyűlölködés a magyar közbeszédben régebbi jelenség: a Fidesz már hosszú évekkel ezelőtt elhintette a magot, és a közbeszédet megmérgező növény egy ideje termőre fordult. Nemcsak az idegenek ellen hergelik a magyarokat – „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” –, hanem már a 2002-es választási vereség után meghirdette Orbán, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Egy ideje, amióta ráerősítettek a Brüsszel-ellenes narratívára, folyamatosan azt sulykolják, hogy a magyarországi ellenzék nem a magyar, hanem a brüsszeli érdekeket képviseli. 

Magyar Péter és a Tisza megjelenésével, majd előretörésével annyi változott, hogy pánik és kapkodás lett úrrá a kormányzópárt jelesein. A korábbi képzelt ellenségek – Soros, háttérhatalom, Brüsszel – helyett egy valódi ellenlábas lépett a porondra. A Fidesz nem tudott mit kezdeni az új helyzettel, ezért is van, hogy a durva, helyenként közönséges megfogalmazások már nemcsak a párt egyszerű szimpatizánsait jellemzik: a Fideszt vezető urak és köréjük sereglő holdudvar sem fukarkodik Magyar Péter és a Tisza ócsárlásával.

„Brüsszel Péter egy áruló, aki elárulta a családját, elárult bennünket, és el fogja árulni a magyarokat is!” – közölte Lázár János március végén a Facebookra feltöltött videójában. „Hazudik a rafinált bohóc, ha kell, ha nem” – ez a szöveg pedig Kocsis Mátétól, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjétől származik, aki ugyanebben a bejegyzésben bolond brüsszelita bohócnak nevezte Magyart. Menczer Tamás, aki egy ideje az Orbán-párt kommunikációs igazgatója, március végén a Bayer-show-ban elmebetegnek, üldözési mániában szenvedőnek nevezte a Tisza Párt elnökét. „Nekem van a legnehezebb dolgom” próbált vicceskedni Menczer, „mert én minden nap egy elmebeteggel harcolok, és én jeleztem ma reggel a miniszterelnöknek, hogy én veszélyességi pótlékot kérek. És azt mondta, hogy nyújtsam be írásban, lehet, hogy indokolt... Elmebeteg veszélyességi pótlék, elmebeteggel harcolás címen...”

A kormánypárt vezető politikusai rendre Brüsszel Péterként említik a Fideszt szinte minden közvélemény-kutatónál megelőző Tisza Párt elnökét, egyedül Orbán Viktor nem ejtette még ki a nevét, a kormányhoz közeli sajtóban pedig – amelyről Gulyás Gergely nevezetes megszólalása óta tudjuk, hogy ők képviselik a magasabb erkölcsi morált – Pszichopetinek, Ukrán Péternek, a leggyakrabban pedig Poloska Petinek nevezik Magyart.

Utóbbi elnevezés Orbán Viktor elhíresült március 15-i beszéde óta új értelmet is nyert. Emlékezetes, hogy a miniszterelnök eredetileg újságírókra, bírókra, civilekre utalva áttelelő poloskákról, valamint ezzel összefüggésben húsvéti nagytakarításról beszélt, s ezzel a poloskázás jelentése kibővült. Kezdetben ugyanis a fideszes közönség által leggyakrabban Poloska Petiként emlegetett pártvezér azzal érdemelte ki a fideszesek érdeklődését, hogy lehallgatta volt feleségét, az egykori igazságügyi minisztert, Varga Juditot.

Persze a Tisza hangadói sem szentek, ők sem mennek a szomszédba egy kis beszólásért – igaz, ők „kétfrontos harcot” vívnak, mert nemcsak a kormányzó elitet, hanem az általuk ó-baloldalnak nevezett ellenzéket is rendületlenül osztják. Maga Magyar Péter egyébként meglehetősen jól viseli a kormányoldalról jövő támadásokat, a legtöbb esetben nem vesz róluk tudomást. Időnként ugyan börtönnel fenyegeti és miniszterelnök elvtársnak nevezi Orbán Viktort, de ez talán mégsem annyira durva, mintha hazudós gazemberként, netán pszichopataként említené.