A KDNP frakcióvezetője visszaállítaná az antiszemita püspök szobrát
Nagy port kavart Szakály Sándornak a Magyar Hírlapban megjelent interjúja. A beszélgetés során a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója több szélsőséges megállapítást tett, s a többi között azt mondta, hogy a numerus clausus, amely a zsidó diákok létszámát korlátozta az egyetemeken, valójában nem zsidótörvény, hiszen a szövegében nem szerepel a zsidó szó.
A főtörténész nyilatkozatától először a Mazsihisz, majd Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is elhatárolódott, utóbbi antiszemitának nevezte az Orbán kormány főtörténészének tekinthető Szakályt.
Az ominózus Magyar Hírlap interjúban Szakály az antiszemita nézeteiről ismert Prohászka Ottokár püspök szobrát is visszaállítaná eredeti helyére, a Károlyi kertbe.
Az ATV ezzel kapcsolatban is megkérdezte Harrach Pétert, aki szerint Prohászka a szó mai értelmében nem volt antiszemita, és hozzátette: akkor más volt a légkör. Harrach még azt is szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy Prohászka püspök „humánus és mély gondolkodású személyiség volt és lelkisége felülírja mindazt, amit a rovására írhatunk”. Ha lenne erről szavazás, ő a szobor visszaállítása mellett voksolna.
Harrach úr figyelmét nyilván elkerülte az a tény, hogy Erdő Péter bíboros 2012. április 15-én az Élet menete rendezvényén Schwitzer József országos főrabbi mellett állva a következőket mondta:
Lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy elmondjak itt most három gondolatot.
Az első: A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Mesterünk, a Názáreti Jézus főparancsként tanította azt, ami ott áll már a héber Biblia lapjain is: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” Ez pedig minket, keresztényeket minden ember szeretetére kötelez.
Ez a menet ma a Salkaházi Sára-rakpartról indult el. Arról a helyről, ahol a katolikus szerzetesnőt, Boldog Salkaházi Sárát azokkal a zsidó asszonyokkal és gyerekekkel együtt lőtték a Dunába, akiket a rendházban rejtegetett. Példája ma is kötelez minket.
A második: Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! A Biblia szerint minden ember Isten teremtménye. Mindnyájan egymás testvérei vagyunk.
A harmadik: Van remény, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk! A gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező. Mindegy, hogy ki teszi vagy mondja ezt, és mindegy, hogy miért, milyen okból vagy milyen célból – mindig elfogadhatatlan. Ha ebben egyetértünk, ha ezt elismerjük – és nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is - , akkor van esélyünk. Akkor megtaláljuk azokat a közös erkölcsi alapokat, amelyekre életünket, országunkat és jövőnket építhetjük.
És végül két idézet a „humánus és mélygondolkodású” személyiségű Prohászka Ottokártól.
„Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel…A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet. A zsidóság sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot”.
„Teljesen igaz, hogy vannak derék zsidók, de a zsidóság idegen, kereszténységet leszorító, honfoglaló, minket kisajátító, idegen hatalom…Itt egy rafinált, romlott, hitetlen és erkölcstelen faj garázdálkodásáról van szó, poloskainvázióról, patkányhadjáratról. Egy kérdés van: hogyan védekezzünk?”
