A kínai Fudan Egyetem megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak

HírKlikk 2021. március 4. 17:03 2021. márc. 4. 17:03

A Budapestre készülő kínai egyetem felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.

Budapesten létesít campust a világ 34. legjobb egyeteme, a sanghaji székhelyű Fudan Egyetem 2024-től. Ez önmagában jó hír kellene, hogy legyen, de legalább két okból kapásból problémás a projekt – írja a Qubit. 

Egyfelől már ránézésre is gyanús, hogy míg a CEU-t papíron azért űzte ki az országból a kormány, mert a kettős diplomát adó képzés „nem fair a többi magyar egyetemmel szemben”, a Fudan ugyanilyen képzéseit tárt karokkal fogadja; a szakértők szerint ráadásul épp a gigantikus költségvetésű Fudan budapesti működése adhatja meg a kegyelemdöfést az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeknek azzal, hogy elszívja tőlük a hallgatókat és az oktatókat.

Minden jel arra mutat, hogy a 821 millió forintos ingatlannal megajándékozott Fudan újabb eszköze a magyar kormány Kína-barát politikájának, és az egyetem befogadása legfeljebb érintőlegesen járul majd hozzá a magyar felsőoktatás minőségének javításához. 

2019 októberében Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta a Fudan Egyetem delegációját, Palkovics László innovációs miniszter decemberben, Sanghajban alá is írta a budapesti campus létesítéséről szóló egyetértési nyilatkozatot Hszü Ning-senggel, a Fudan elnökével.

2021-ben aztán már botrány robbant ki, amikor kiderült, hogy az állam 821 millió forintért vásárolt ingatlanokat a Fudan számára a ferencvárosi Nagyvásártelep környékén, egy 520 ezer négyzetméteres területen, ahol Budapest Diákváros néven épül új városnegyed – itt később még egy ötezer négyzetméteres diákszállás is épül majd az első ütemben.

Szakértők szerint egyébként erősen kérdéses, hogy 2024-re felépülhet-e a kínai egyetem budapesti campusa, mivel úgy tűnik, a kormánynak nincs kidolgozott Fudan-stratégiája, hanem az érintett szervek egy „félkész katyvaszt dobálnak egymás között, mint egy forró krumplit”, mivel a projekt kockázatos, ugyanakkor a miniszterelnök támogatását élvezi.

„Meglepő, hogy Orbán Viktor rákapott az ötletre, mert nem tűnik logikusnak, hogy miközben a Corvinusból akar top 200-as egyetemet csinálni, a másik kezével ráránt egy olyan konkurenciát, amivel magyar egyetemnek esélye sincs versenyezni” – mondta a portál egyik forrása.

„Az lesz az érdekes a Fudannal kapcsolatban, hogy mennyire teremt versenyhelyzetet a magyar egyetemek piacán, hiszen olyan képzéseket nyújt majd, a közgazdaság-tudománytól a nemzetközi tanulmányokig, amilyeneket a most legversenyképesebb egyetemeink, mint a Corvinus vagy az ELTE. Tehát adott esetben ezektől szívja majd el a jobb képességű hallgatókat, akik a kettős diploma lehetősége miatt tarthatják vonzóbbnak a Fudant” – mondta Szunomár Ágnes, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) kínai ügyekkel foglalkozó kutatója.

A szakértő szerint ha lesz rá lehetőség, a külföldi egyetemisták magyarországi tanulmányait támogató Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében is több olyan hallgató választhatja a Fudan budapesti campusát, akik egyébként a Corvinust vagy a BME-t céloznák meg. A kínai egyetem hatalmas költségvetése ráadásul az oktatók piacát is könnyen átrendezheti.

Radó Péter oktatáskutató szerint normális körülmények között üdvözlendő lenne egy topligás kínai egyetem érkezése, de bőven van probléma a Fudan-projekttel. Mivel a kormány 2012 óta drámaian csökkentette a belépő hallgatók számát, ma nagyjából 50-55 ezer érettségiző lép tovább a felsőoktatásba évente, míg a mesterképzésben részt vevő hallgatók száma 20 ezer körül van. „Ha ezen a piacon megjelenik egy nagyon komoly erőforrásokkal rendelkező egyetem, ami a tervek szerint 5-6 ezer mesterképzéses hallgatót akar felszívni, még kevesebb hallgató marad a magyar egyetemeken” – mondta a Qubitnek Radó, aki szerint Kínát valószínűleg nem Magyarország érdekli, hanem az, hogy megvesse a lábát Európában, így különösen veszélyes lehet ekkora hatalmat adni a kezébe.

Radó szerint „a CEU példáján jól látszik, hogy teljes mértékben ideológiai kérdés, hogy melyik az az egyetem, amit beengednek a magyar felsőoktatási piacra, és melyik az, amit elkergetnek. Ez nonszensz. Ha nincsenek semleges versenyfeltételek, akkor megette a fene az egészet.”