A kormány becsapta az egészségügyben dolgozókat!

– Mondja, elnök úr, egészen eddig, éjszakánként folyamatosan azt leste, hogy megjelent-e már a közlöny, benne az egészségügyi jogviszonyról szóló törvény összes rendelete?

– Nem én, hanem az egyik szakszervezeti vezetőnk volt résen. Neki már szokásává vált, hogy figyeli az éjszakánként megjelenő Magyar Közlönyt. Ez történetesen egy szombati nap történt. Azon nyomban elkezdtük értelmezni, és kiderült, van vele baj bőven. 

– Pedig olyan szépen indult minden. Még október elején a kormányfő bejelentette, hogy történelmi méretű béremelés lesz. Nem ez a lényeg?

– Ez nagyon fontos. Talán sokan emlékeznek rá, hogy Orbán Viktor október 3-án váratlanul bejelentette, hogy elfogadják a szakmai kamara javaslatát, és megemelik az orvosok fizetését. A kormányfői közlés után már 5-én megjelent a törvénytervezet, majd lényegében érdemi szakmai egyeztetés nélkül elfogadták a törvényt. Emiatt óriási botrány lett, a járvány közepén forrongott a szakma. 

– Aztán később már egyeztettek volna a kétéves kivezénylésről, és a mellékállásokról. Erről születtek rendeletek?

– Az egyeztetés november közepén kezdődött, egy tucatnyi egészségügyben érdekelt szakmai és érdekvédelmi szervezet társaságában meghívtak a szaktárcához, minden szervezet kapott három percet, hogy előadja kifogásait az előző nap megküldött rendelet-tervezettel kapcsolatban. Másnap munkaidő végéig kaptunk határidőt javaslataink benyújtására. Ezt nem nevezném széles körű társadalmi egyeztetésnek, különösképp, hogy szinte semmit nem vettek át az általunk javasoltak közül.

– Az orvosi kamara elégedettebb, mint önök, mert a két évről 44 napra csökkent a kirendelési idő. 

– Ennyit tartalmaz az érvényben lévő Munka Törvénykönyve is. A 24 hónap helyett először 100 napot akart a kormány, de végül – mivel erre minden szakmai és érdekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet – 44 nap került a rendeletbe. A törvényben azonban továbbra is az 1+1 év szerepel.

– A belügyi tárca, vagy a szép nevű Emberi Erőforrás Minisztérium volt a tárgyalás színhelye? 

– Az utóbbi tárgyalójában ültünk, az államtitkárok jegyzetelték az általunk elmondottakat, köztük azt is,  jónak tartjuk, hogy a rendelettervezetben az is szerepel, hogy a mellékállások ügyét 2023-ig elhalasztják. 

– Persze, mert egyre több ember hal meg a járvány miatt, meg aztán jön a választás. Gondolom, a szakma fellélegzett?

– Igen, de a szombat éjszaka megjelent rendeletben már a halasztás nincs benne. 

– Az egészségügyi kormányzat nem tartotta be az ígéretét? 

– Másképp fogalmaznék: az EMMI által előkészített szakmai anyag ezen részeit a politika egyszerűen nem fogadta el. Ahogy az ominózus végrehajtási rendeletben már nincs benne az sem, hogy a kirendelés ideje alatt a munkavállalók a fizetésük 150 százalékát kapják meg, pedig ebben is egyetértés volt az EMMI és köztünk.

– Azt simán tudomásul veszik, hogy az egészségügyben az ígéret ellenére, nem lesz másodállás?

– Lesz másodállás, csak engedélyhez lesz kötve. Egyébként meglehetősen aggályos, hogy a kiadott rendelet szerint, az egészségügyben a megyei és országos intézmények dolgozói kapcsán a másodállásokról az országos kórház-főigazgatóság hoz majd döntést. Egy megyei kórházban dolgozó ápolónő mellékállását a budapesti központban hagyják majd jóvá, nyolc napos határidővel. Itt több ezer másodállásról beszélünk most, nem látható, hogyan lesz ez hatékonyan és időben megoldva.

– Ráadásul az orvosok körében végzett felmérés szerint az érintettek az ígéretek betartása nélkül nem írják alá az új szerződést. Ez a tény közben elsikkadt?

– Talán, mert a kormány abban bízik, hogy az egészségügyi dolgozók mégis aláírják a szerződéseket. 

– Gondolom, nemcsak önök, de a kormány is végzett felméréseket. Hogy látja, az orvosok hajlandóak megalkudni?

– Valószínű, hogy végül sokan valóban aláírják majd a szerződést, de könnyen lehet, hogy nem elegen. Itt óriási a kockázat. Orvosbőség ugyanis sehol nincs Európában, szakdolgozókból pedig itthon jelenleg óriási a hiány. 

– Tehát az a kérdés, hogy működőképes marad-e az egészségügy vagy sem?

– Így van, ez a kérdés. Ezért mondjuk mi, hogy a járvány közbeni átalakítás rendkívül kockázatos. A kormány ugyanis nem lehet biztos abban, hogy az új jogállási törvényt kellő számú egészségügyi dolgozó fogja elfogadni. A szakszervezetünk úgy látja, hogy az egészségügy biztonságos működése már a járvány közben veszélybe kerülhet. 

– Ezt mondja az orvosi kamara is, tehát akkor veszélyes idők elé nézünk?

– Abszolút, én személyesen már most is tudok olyan kollégákról, akik nem írják alá február végéig a szerződést. Készülnek külföldre, vagy elmennek a magánegészségügybe. Budapesten, vagy egy nagyvárosban egy jó nevű orvos jól megél a magánpraxisból. 

– Viszont óriási csáberő, hogy a korábbiakhoz képest nagy a béremelés. Ezt nem tekinti komoly motivációnak?

– Ez kétségtelen, ezért kétesélyes a helyzet. Az orvostársadalom jelentős része valóban meg van elégedve a béremeléssel, az a kérdés, hogy a hiányszakmák képviselői – akiket ez a törvény hátrányosan fog érinteni – elhagyják-e a kórházakat. Abból ugyanis nagy baj lehet. És ne feledjük, az egészségügyi dolgozók nem kapnak béremelést, csak az új jogállást.

Ami nagyon rossz hangulatot okoz, hogy miközben a paraszolvencia büntetendő lesz, a kormány tervei szerint népességpolitikai okokból a szülész-nőgyógyászok továbbra is kivételezett helyzetbe maradnak. Míg az eredeti rendelettervezetben ez ki is volt mondva, a megjelent rendeletben már csak annyi szerepel, hogy az állami és magánszektor szétválasztása alóli kivételezettek körét a kormány egy újabb rendeletben állapítja meg. Hogy ebben a rendeletben mi fog szerepelni azt nem tudjuk, de a szándék nyilvánvaló.

– Miért nem sikerült ezt a szakmai érdekvédelemnek tisztázni?

– Azért, mert erről sem volt társadalmi egyeztetés. Amikor viharos gyorsasággal elfogadták a törvényt, akkor mi azt mondtuk, hogy a törvény jogbizonytalansághoz vezet. Miután megjelentek a törvényt szolgáló rendeletek, ki is derült: több ponton teljes a jogbizonytalanság. Ma ugyanis – például az ügyeleti díj esetén –több egymással ellentétes jogszabály is hatályban van, vagyis átláthatatlan, kaotikus a helyzet. 

– Megjelentek tehát a rendeletek, amelyek – ha jól értem – nem rendezték a helyzetet, hanem fokozták a káoszt. Mi jön ezután?

– Tájékoztatni fogjuk a tagságot, elkészítjük a törvény, illetve a rendeletek közérthető magyarázatát. Közben igyekszünk elérni, hogy az érdeksérelmeket, és a jogbizonytalanságot megszüntesse a kormány.

– Egyébként önök ott voltak a belügyminiszternél, amikor Pintér Sándorral megegyezett az orvosi kamara?

– Oda nem hívtak bennünket, de mást sem. Az orvosi kamarával tárgyaltak ugyan, de az összes többi egészségügyi dolgozó kimaradt az egyeztetésből. Ez nagy baj, mert ápolók nélkül, csak orvosokkal nem működik az egészségügy.