A kormány rossz lépései és üzenetei is gyengítik az oltási kedvet

A propaganda szerint még mindig az élmezőnyben vagyunk a koronavírus-elleni átoltottságban, de ez nem igaz, a felnőtt lakosságnak nem egészen 65 százaléka kapta még csupán meg a vakcina két dózisát (és akkor még nem is említettük a kínai Sinopharmmal oltottak közül azokat, akiknek a szervezetében nem alakult ki a védettség). Vegyes a kép világban, van, ahol sikerül ébren tartani az oltási kedvet, van, ahol nem, Magyarország ez utóbbi kategóriába tartozik, immár hetek óta alig-alig nő a beoltottak száma. Igaz, nálunk gyakorlatilag minden korlátozást eltöröltek, s aki eddig sem érezte szükségét az oltásnak, egyre kevésbé hajlandó rá. Másutt azonban a szigorú járványügyi intézkedések fenntartása – esetenként szigorítása – mellett, plusz ösztönzőket is alkalmaznak: van ahol például oltási lottót vezettek be, másutt pénzt adnak a magukat beoltatni hajlandóknak.

Helyben, regisztrációmentesen kellene oltani

Mivel lehetne nálunk is oltásra ösztökélni az embereket? – tettük fel a kérdést Pusztai Erzsébetnek, akinek vannak ötletei. Az infektológus elsőként a központi regisztrációs rendszert említette, ami az első pillanattól problémát jelentett. Az egészségügyi szakértő, korábbi szakállamtitkár azzal folytatta, hogy „most pedig már különösen itt lenne az ideje annak, ha nem a háziorvosokat terhelnék az oltással, hanem kultúrházakban, sportcsarnokokban oltópontokat állítanának fel, ahova bárki bemehet oltást felvenni, mégpedig előzetes központi regisztráció nélkül”.

Közel kell vinni az oltást az emberekhez – hangsúlyozta, kifejtve azt is, hogy oltócsapatokat kellene küldeni a hátrányos helyzetű településekre, hogy előre meghirdetett időpontban az emberek helyben beoltathassák magukat. Erre már csak azért is szükség lenne, mert tudjuk, a kistelepülésen élők közül nagyon sokaknak egyszerűen nincs pénzük beutazni az oltópontokra, amiből az is következik, hogy az oltópontot helybe kell vinni.

Pusztai Erzsébet szerint végre el kellene kezdeni kihasználni a helyi védőnőkben lévő potenciált: ők eleve minden évben szerveznek oltási kampányokat a gyerekeknek, tehát van ebben gyakorlatuk. És ha a védőnő szól a helyieknek, akkor az emberek sokkal hajlamosabbak felvenni az oltást.

A kormány rossz üzeneteket küld

„Az sem használ az oltási kedvnek, hogy a védettséginek nevezett igazolványt – teljesen érthetetlen módon – már az első oltás után kiadták” – hozott fel még egy szempontot a szakértő. Arról már nem is szólva – fűzte hozzá –, ezek az igazolványok lassan már semmire sem jók, semmire nem használhatók, hiszen már közel minden korlátozó intézkedést eltöröltek.

Arról pedig már nem is szólva – folytatta –, hogy a kormány minden lépése és üzenete elbizonytalanítóan hat az emberekre. Kifejezetten rossz az üzenete annak, hogy augusztus 20-a alkalmából néhány napra feloldottak mindenfajta járványügyi intézkedést – ezzel ugyanis a kormány azt sugallja hogy nincs is nagy probléma. „Ilyen körülmények között pedig nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek nem akarják beoltatni magukat” – szögezte le Pusztai Erzsébet.

Sinopharmot a fiataloknak?

Mi lehet ennek a vége? – merül fel óhatatlanul, mindenesetre az infektológus szerint nehéz megmondani. Amit viszont látunk, hogy az európai országokban rohamosan terjed a fertőzés, különösen a be nem oltottak között, illetve, hogy ugyan a beoltottak is megkaphatják, de ők nem lesznek súlyos betegek.

Az átoltottsági helyzet – ha a gyerekeket is számítjuk – még rosszabb, s ebből a szempontból is problémás, hogy a fiatalok jelentős része az iskolakezdésre még nem lesz beoltva. Hozzátette: „ha már a kormány  a kínai oltóanyagot használni szeretné, figyelembe vehetnék: könnyen lehet, hogy a fiatalok és a gyerekek számára sokkal hatékonyabbnak bizonyulna, mint az időseknek. Nem harmadik oltásként kellene adni, hanem a fiatalokat kellene beoltani vele” – tanácsolta az infektológus.

Ami pedig az oltóanyag rendelkezésre állását illeti: vakcina van bőven, ám – hívta fel a figyelmet – nem tudni, mi lesz a helyzet a továbbfejlesztett oltóanyagokkal. Azt ugye tudjuk, hogy a kormány egyelőre nem kérte a jövő évre a Pfizert – emlékeztetett. 

Elképzelhető-e hogy elsőként a Sinopharmot akarják szétoltani? – vetettük közbe, mire Pusztai úgy reagált: „erre nem mondanék semmit, ám nem csak Sinopharm van raktáron”. Ugyanakkor szerinte az igazi kérdés mégis csak az, hogy hosszútávon valószínűleg szóba jön a módosított változattal történő utánoltás, „aminek sokkal több értelme van, mint a mostani harmadiknak”.

A negyedik hullámra csökkent a kórházi dolgozók száma

Az oltottsági helyzet tehát korántsem annyira kiváló, mint ahogy a kormány sugallni igyekszik. Ez a negyedik hullám súlyossági foka miatt is veszélyes lehet – vetettük fel. Mi lesz az egészségüggyel, ha ránk tör a negyedik hullám, és sok lesz a beteg? Hogyan fogja bírni a leterheltséget az egészségügy, amely ezer sebből vérzik, aminek legutóbbi jele az Uzsoki sürgősségi osztálya átmenetinek mondott bezárása. (De nem is ez az első ilyet eset, már másfél hónapja Zalaegerszegen is hasonló  következett be.) Mindezek fényében, nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy egy súlyos negyedik hullámot már nem fog bírni a legyengült egészségügy? – kérdeztük.

„A kérdés, melyik lesz a következő...” – reagált Pusztai, aki hozzátette: „a kormánytól kellene megkérdezni, hogy fogják-e bírni az egészségügyi intézmények a járvány negyedik hullámát, bár persze még ha válaszolnának is, borítékolhatóan azt mondanák, hogy az egészségügyben minden rendben van. Közben persze pontosan tudja mindenki, hogy nincs rendben”.  

Az egészségügyi szakértő végezetül kitért még egy általa óriásinak nevezett problémára: a még meglévő kórházi osztályok létszámára. A járvány tavalyi kitörése óta ugyanis lecsökkent a kórházi dolgozók száma – emlékeztetett.

Két „üzenet”

Végezetül Pusztai Erzsébet azt „üzente” az embereknek: nagyon fontos mindenki egyéni óvatossága, az, hogy vegyék fel az oltást.

A korai kezelés fontosságáról is beszélt – igaz, az már a hatóságoknak szólt. Mint kifejtette: fontos lenne, hogy már az első tünetek megjelenésétől kezdjék el nálunk is használni a Szlovákiában már alkalmazott Ivermectint, amiről számos tanulmány bemutatta, hogy első választandó szerként az emberek többségénél megelőzheti a fertőzés súlyossá válását.

(Az Ivermectinről itt olvashat bővebben.)