A lét a tét a felzárkózás lehetősége nélkül élő 300 ezer magyarországi rokkantnak

Ahogy arról a Hírklikk beszámolt, lehetőséget kapott Orosvári Zsolt arra, hogy alkotmányossági vizsgálatot is indíthasson a perében. Ehhez egy indítványban kellett kifejtenie, mit sérelmez. Ha a Veszprémi Törvényszék a dokumentumot alkalmasnak tartja, akkor elküldi az Alkotmánybíróságnak, amely megvizsgálja, hogy amit állítanak, az valóban beleütközik-e az Alaptörvénybe. Zsolt ügyvédei dr. Szepesházi Péter, dr. Csurgó Katalin és dr. Monostori Róbert a hivatalos panaszt már át is adták a törvényszéknek. 

Orosvári Zsolt a közigazgatási perben két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonság jogsérelme, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a strasbourgi bíróság ítélete szerint rendezni kellett a magyar államnak a rokkantak helyzetét. Ezen ítélet után két év hallgatás következett, majd a parlament csendben módosította a törvényt, s onnantól kezdve, az utolsó évben kapott átlagbérüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap, mert csak 2020 után engedett egy keveset a kormány – Zsolt megfogalmazása szerint – a „szociális szadizmusából”.

A felperes az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett a kórházakba, megkapta az Egészséghős díjat és a Magyar Civil Becsületrendet, a TASZ pedig Szabad-díjra jelölte. A 85 ezer forintos rokkant ellátásban részesülő, két gyermekét egyedül nevelő családapa autoimmun betegséggel küzd. Az első tárgyalásra a NoÁr Mozgalom még telekocsikat is szervezett, hogy jelenlétükkel támogassák Zsoltot. 

Szepesházi Péter a tárgyalás után elmondta, a perben kérték, hogy Zsolt legalább a KSH által meghatározott létminimumot kapja meg rokkant ellátásként. De ha csak az Alkotmánybíróság bevonásával látják teljesíthetőnek a keresetüket, erre az esetre kérelmükre a Veszprémi Törvényszék, mint közigazgatási bíróság megengedte Orosvári Zsolt képviselőinek, hogy 15 napon belül részletesen kidolgozzák, szerintük melyek azok az alaptörvény-ellenes jogszabályok, amelyek miatt ennyire keveset kap a felperes és az általa képviselt 300 ezer magyar rokkant.

Kétfajta alapelvi problémát fogalmaztak meg. Az egyik a jogegyenlőség elvének sérelme. Miszerint minden olyan ember, akinek 2021 előtt állapították meg a rehabilitációs ellátásának összegét, elesik attól a lehetőségtől, hogy a járadékának alapját a jelenlegi szisztéma szerint számítsák ki. Vagyis sokkal magasabb összegű ellátásra lenne lehetőségük. Emellett, akik a régi eljárás szerinti számítás után kapják a rokkantsági ellátásukat, azoknak már csak a nyugdíjemelések mértékével növekedhet az ellátásuk. A két csoport között így nagyon nagy a különbség – magyarázta dr. Csurgó Katalin.

A másik megfogalmazott probléma az emberi méltóság sérelme. A méltó élethez való joga sérül a 2021 előtt rokkantosítottak csoportjának, ugyanis annyira kevés rokkantsági járadékot kapnak az államtól, hogy az még a saját megélhetésüket sem teszi lehetővé, nemhogy egy családban élő tartási kötelezettségeit fedezné. A per keresetlevelében is bemutattuk már, hogy mi a létminimum, és feltettük a kérdést, hogy ezt a KSH miért nem teszi közzé – fejtegette az ügyvédnő, aki szerint valószínűleg azért, mert így nem lehet szembeállítani a magyar állam által hivatalosan közzétett létminimumot azzal, amit annak a 300 ezer rokkantnak adnak 

„Ezekkel az érvekkel próbáljuk elérni, hogy a törvényszék az Alkotmánybírósághoz forduljon. De tudjuk, hogy a bíróságnak mérlegelési joga van, az ő döntése, hogy megteszi-e. Mert nem szívesen teszik meg ők, mint jogalkalmazók, hogy belenyúljanak egy jogalkotói hibába, vagy mulasztásba” – fogalmazott dr. Csurgó Katalin, majd azzal folytatta, ha az AB megvizsgálja az egész folyamatot és felismeri a sérelmeket, megteheti, hogy megsemmisíti azt a jogszabályi rendelkezést, ami miatt 300 ezer embernek sérültek az alapvető jogai. Emellett kötelezheti a jogalkotót arra, hogy az átmeneti időszakban – amíg törvényt módosítanak – magasabb összegű támogatásban részesüljenek az érintettek, köztük Orosvári Zsolt is. Tehát kötelezheti a jogalkotót, hogy visszamenőlegesen annál az embertömegnél is a 2021-es új szabályokat alkalmazza, ehhez pedig induljanak el a közigazgatási eljárások azért, hogy megállapíthassák az új rokkantsági összegüket.  

Dr. Csurgó Katalin emlékeztetett, hogy azért tudtak egyáltalán bírósághoz fordulni Orosvári Zsolt ügyében, mert ő is kapott egy olyan határozatot a Fejér Vármegyei  Kormányhivataltól, amelyben kimondták, hogy több felülvizsgálatra nincs szüksége, mert az állapota végleges, és megállapították, hogy változatlan összegben jár neki a rokkantsági ellátás. Csakhogy ezt az ügyvédek azért nem fogadják el, mert szerintük a 2021-es jogszabálynak kell rá és a többi 300 ezer 2021 előtt rokkantosítottra is vonatkoznia. 

Az emberi méltóság és a jogegyenlőség összetartozó alapelvek, kéz a kézben járnak –  nyomatékosította az ügyvéd. Ezt igyekezetek alátámasztani és egyértelművé tenni, hogy egy jelentős embercsoportot hátrányos megkülönböztetés sújt, mert egyszerűen elfelejtkeztek róluk. Az is fontos, hogy mivel nekik elég régen állapították meg a rehabilitációs, majd utána a rokkantsági ellátásuk összegét, soha nem tudják utolérni azokat, akik most kerültek ebbe a helyzetbe. Így halmozottan hátrányos a helyzetük éppen azért, mert ebben a nagyon nyomott támogatási szisztémában kell, hogy éljenek a felzárkózás lehetősége nélkül. Ennek egyenes következménye, hogy még inkább elszegényednek, és valóban a létük a kérdés. Ezért bíznak abban, hogy a Veszprémi Törvényszék háromtagú tanácsa elfogadja az indítványukat és továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak – összegezte dr. Csurgó Katalin.