Orosvári Zsolt: már az is győzelem, hogy nem dobtak ki egyből
300 ezer magyarországi sorstársát is képviseli a 85 ezer forintos rokkant ellátásban részesülő, két gyermekét egyedül nevelő Orosvári Zsolt, aki azért perelte be a magyar államot, mert úgy véli, beteg embereket hagy sorsára azzal, hogy nem emeli megfelelő mértékben az ellátási összegüket, és ezzel sérti a szociális biztonsághoz és az emberi méltósághoz való jogot is. „Ha az ügyvédeknek sikerül kidolgozni azt az alkotmánybírósági normakontrollt, amit kért a bíróság, akkor még egy kis remény is felcsillanhat, ugyanis érzékelhették azt, hogy ütköznek a törvényi alapelvek és a végrehajtási részletszabályok” – mondta a Hírklikknek a Veszprémi Törvényszék pénteki tárgyalása után Orosvári.
Ahogy arról a Hírklikk korábban beszámolt, Orosvári Zsolt közigazgatási perben két kiemelt panasszal támadta az államot: az emberi méltóság és a szociális biztonság jogsérelme, illetve a 2020 utáni és a korábbi rokkantellátások közötti indokolatlan különbségtétel miatt. Utóbbi hátrányosan érinti azokat, akiket 2020 előtt rokkantosítottak. Azért a 2020 előttiekről van szó, mert abban az évben a Strasbourgi Bíróság ítélete szerint rendezni kellett a magyar államnak a rokkantak helyzetét. Ezen ítélet után két év hallgatás következett, majd a parlament csendben módosította a törvényt, s onnantól kezdve, az utolsó évben kapott átlagbérüket veszik figyelembe a rokkantsági ellátások összegének megállapításánál. Orosvári Zsolt és 300 ezer sorstársa azonban a módosításban meghatározott összeg alsó határánál is kevesebbet kap, mert csak 2020 után engedett egy keveset a kormány – bár sem mindenkinek, így Zsoltnak sem -– megfogalmazása szerint a „szociális szadizmusából”.
A felperes az a sárbogárdi férfi, aki korábban jótékony akciójával ágyakat és klímaberendezéseket szerzett a kórházakba, megkapta az Egészséghős díjat és a Magyar Civil Becsületrendet, a TASZ pedig Szabad-díjra jelölte. A 85 ezer forintos rokkant ellátásban részesülő, két gyermekét egyedül nevelő családapa autoimmun betegséggel küzd. A Veszprémi Bíróság pénteki tárgyalására mintegy harmincan érkeztek, hogy jelenlétükkel támogassák Orosvári Zsoltot, a NoÁr Mozgalom még telekocsikat is szervezett.
Dr. Szepesházi Péter ügyvéd a tárgyalás után a Hírklikknek elmondta, a perben kérték, hogy Zsolt legalább a KSH által meghatározott létminimumot kapja meg rokkant ellátásként. De ha csak az Alkotmánybíróság bevonásával látják teljesíthetőnek a keresetüket, erre az esetre kérelmükre a veszprémi közigazgatási bíróság megengedte Orosvári Zsolt képviselőinek, hogy 20 napon belül részletesen kidolgozzák, szerintük melyek azok az alkotmányellenes jogszabályok, amelyek miatt ennyire keveset kap a felperes és az általa képviselt 300 ezer magyar rokkant. A bíróság pedig azután eldönti, hogy a beadványt elfogadva, saját maga kér normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Ahogy az ügyvéd elmagyarázta, csak a bíróságnak van joga egy perben az AB-hoz fordulni.
„Nem dobtak ki bennünket egyből, lesz még egy tárgyalás, ezért van egy kis győzelmi érzetem. Ha az ügyvédeknek sikerül kidolgozni azt az alkotmánybírósági normakontrollt, amit kért a bíróság, akkor még egy kis remény is felcsillanhat, ugyanis érzékelhették azt, hogy ütköznek a törvényi alapelvek és a végrehajtási részletszabályok. Ezt még az alperes is jelezte” – mondta Orosvári Zsolt.
A tárgyaláson a Fejér Vármegyei Kormányhivatal jelezte, hogy nem térhetnek el a részletes jogszabályoktól, amivel Orosváriék természetesen nem értenek egyet, hiszen a szociális biztonsághoz és az emberi méltósághoz való jog is törvényekben van lefektetve. Bármelyik ügyben érintett eljáró kormánytisztviselő, ügyintéző, ha érzékeli, hogy a határozata sérti az emberi méltóságot, jeleznie kell a felettesének és el kell jutnia a történetnek a törvényhozáshoz – tette hozzá.
„De úgy tűnik, hogy a mai magyar rendszerben a többség félti állását és ezért csak ül a kis munkahelyén és lenyomja az enter billentyűt, és bár tudnak a problémáról, de nem jelzik” – vélte, majd azzal folytatta, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint már egy övéhez hasonló életúttal rendelkező ember, az ő jelenlegi 85 ezer forintos ellátásához képest, most 186 900 forintot kapna az államtól havonta. Tehát, ha ma nyilvánítanák rokkantnak, majdnem 190 ezer forintos ellátása lenne a 2020-as törvénymódosítás szerint, amiben a törvény alkotói nem néztek vissza, csak előre. „Nekem meg fogalmam sincs, hogy a jövő héten miből veszek élelmet” – osztotta meg félelmét Orosvári Zsolt.
Dr. Monostori Róbert, Zsolt másik jogi képviselője a minden végrehajtástól mentes 60 ezer Ft/fő összegű jövedelemrésszel analógiát vonva leszögezte, hogy ha egy rokkantellátás alapján egy csonka családban két kiskorú eltartottra nem jut 180 ezer (azaz 3 x 60 ezer Ft), akkor a kérelmük nagyon is alapos. Orosvári Zsolt két gyermeket nevel és egy rokkant ember csak időnként, szerencsével és rendkívüli erőfeszítéssel vállalhat munkát.