A maginfláció is azt mutatja, 4 százalék feletti lesz az idén az infláció
Az elmúlt években is sokszor fordult elő, hogy júliushoz képest is csökkent a pénzromlás mértéke, most viszont csak nem változott; vannak olyan termékek, amelyeken már érződik az aszály hatása, ezek köre csak bővülni fog; a szolgáltatások tíz százalék körüli drágulása azért is aggasztó, mert a háztartások kiadásai között mind nagyobb a súlya; s ami a leglényegesebb: a maginfláció továbbra is magas, ami előrevetíti a 4 százalék feletti inflációt az év végére. Így látja Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, jelenleg parlamenti képviselő a legfrissebb, kedvezőnek tűnő, 3,4 százalékos általános inflációt és a várható fejleményeket.
A Központi Statisztikai Hivatal által kedden közzétett augusztusi inflációs adat meglepte az elemzőket. Az általános infláció 3,7 százalék volt az előző év azonos időszakához képest, ami kevesebb, mint a júliusi 4,1 százalék. Ezen belül az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal nőtt csupán (igaz, nagy volt a szórás); a szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak; a gyógyszerért pedig 5,9 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy éve. Ugyanakkor a háztartási energia 4,3, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,7 százalékkal olcsóbb lett, s 2,9 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára is.
Júliushoz képest, egy hónap alatt a fogyasztói árak nem változtak, s az élelmiszereké sem, de a szolgáltatások drágultak.
Még két részadat az augusztusi KSH-jelentésből: a nyugdíjas infláció 3,6 százalékos volt, ugyanakkor a szezonális hatásoktól megszűrt maginfláció 1 százalékponttal volt magasabb, mint az általános, azaz 4,6 százalékos volt.
Valóban ennyire jól állunk vagy ez valami egyszeri kellemes meglepetés volt? Mellár Tamást kérdeztük. A KSH korábbi elnöke a „meglepetés-faktor” kapcsán rámutatott arra, hogy a 3,7 százalékos infláció és a 3,4 százalékos előzetes elemzői várakozás között nincs akkora különbség. Már csak azért sem, mert – mint felhívta rá a figyelmet – az augusztus kifejezetten egy olyan hónap, amikor nagyon kedvező, mondhatni, kellemes tud lenni az infláció mértéke, merthogy nincsenek különleges egyszeri hatások, amelyek negatívan befolyásolhatnák az árszint alakulását. Az elmúlt években is sokszor előfordult, hogy júliushoz képest is csökkent az ütem, most ezzel szemben csak nem változott. Ezzel együtt is a 12 havi inflációba ez a mostani 3,4 százalék is bekerül, ami viszonylag alacsony szint, s közelíti a Magyar Nemzeti Bank célszámát – mondta. Mint hozzátette: az augusztusi adatban – mint mindig – természetesen a bázishatás is számít, s tavaly augusztusban még mindig magas, 16,4 százalékos volt az infláció.
Azt is érdemes megnézni, hogy miközben összességében jól fest a 3,4 százalék, de vannak benne meglepő tételek. Ilyen például az, hogy az egyik alapvető élelmiszer, a liszt 27,7 százalékkal drágult. Ez nem most alakult ki így, de augusztusban már általában az új gabona megjelenése mérsékelni szokta az árát, ám most ez nem történt meg. Ennek az oka az aszály, ami azonban velünk fog maradni, s idővel az összes mezőgazdasági termék, termény esetében számítani lehet annak inflatorikus hatására – magyarázta.
Rossz hír az is, hogy folytatódik a szolgáltatások viszonylag jelentős áremelkedése, augusztusban 9,5 százalékos volt, miután az előző hónapokban is rendre 10 százalék körül alakult. Ráadásul a fogyasztói kosárban is egyre nagyobb a súlyuk a szolgáltatásoknak, különösen azoknak, amelyeket a háztartások vesznek igénybe. Mindezt figyelembe véve, nem nagyon vetít előre jó kilátásokat a háztartások számára az augusztusi 3,4 százalékos árindex, már csak azért sem, mert a fentiek mellett az is előre látható, hogy fontos, a mindennapi fogyasztás részeként számon tartott élelmiszerek – mint a tojás, a tej, a cukor – drágulása is meghaladja az átlagos inflációs szintet.
Forrás: KSH
Mellár szerint a képet tovább rontja, hogy a maginfláció 4,6 százalékos szintje továbbra is aggasztó, ráadásul az üteme hónapok óta masszívan 4 százalék felett tanyázik. Jó persze, hogy most 3,4 az általános infláció, ezzel együtt lehetne élni, de az nem kedvező, hogy 4 százalék feletti a maginfláció. Ez azt is megmutatja, hogy milyen szezonális hatások voltak augusztusban, s hogy ha ezeket kiszűrjük – márpedig a maginfláció pontosan ezt teszi az egyedi esetleges hatásokkal –, akkor sajnos a rendszerben mélyen lévő infláció még mindig 4,6 százalékos. Ráadásul a jelek szerint az év hátralévő részében sem várhatók olyan kedvező tényezők, amelyek tovább tudnák csökkenteni ezt a szintet, sőt, várhatóan inkább emelni fogják. Ki fog derülni ugyanis, hogy a növekedési ütem sem lesz akkora, mint várják, s véglegessé válnak az aszály következményei, hiszen eddig még csak részleges hatások jelentkeztek.
A kérdésre, milyen inflációval számol az év végére, Mellár azt mondta, hogy magasabb lesz a mostaninál. Sokkal inkább a maginflációhoz közelít majd – tette hozzá, azaz 4 százalék felett alakul.
