A magyar egészségügy egyik legsötétebb napja
„Az egészségügy helyzetének egyik legsötétebb napjaként" beszélt március 1-jéről Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő hétfőn, az Országgyűlésben, napirend előtt.
A szocialista politikus elmondta: miközben meghaladta a 15 ezret a koronavírus-járvány áldozatainak száma, a hétfőn hatályba lépő, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény káoszt és bizonytalanságot okozott az ágazatban.
Kifogásolta, hogy az utóbbi időben számos anomália merült fel az ügyeleti díjak kifizetésénél, a törvénymódosítás miatt kötött új szerződésekben pedig gyakran hibás adatok szerepelnek, így a teljesítettnél rövidebb szolgálati időt írtak jóvá.
Hangsúlyozta, végzetes következményei lesznek, ha a dolgozók tizede nem írja alá új munkaszerződését. Kifogásolta a háziorvosok helyzetét is.
Önök folyamatosan háborúznak, akkor most ideje lenni kapitulálniuk, mielőtt véglegesen tönkreteszik az egészségügyet – fogalmazott az MSZP-s politikus a kormányoldalhoz fordulva.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában arról beszélt: a baloldalnak hallgatnia kellene az egészségügy témájában, hiszen kormányzásuk idején négy kórházat bezártak, 16 ezer ágyat felszámoltak, egyetlen kormányként csökkentették az orvosok, ápolók fizetését, hatezer embert elbocsátottak, bevezették a vizit- és a kórházi napidíjat, amit a koronavírus-fertőzöttektől is beszednének.
Mindezzel az elmúlt tíz év fejlesztéseit állította szembe, majd arról beszélt, a hatályos költségvetés a járványügyi védekezés extra-költségein kívül is 900 milliárd forinttal többet fordít az ágazatra, mint a 2010-es büdzsé, míg a háziorvosok finanszírozása 79,3-ról 214,1 milliárdra bővült.
Az egészségügyben dolgozók fizetésének emelkedéséről szólva, kiemelte: nincs más ország, ahol orvosbért dupláztak volna a járvány idején.
