A menekültek helyzetét nem a négyszázezres határvadász fizetések teszik rendbe
Az ORFK közlése szerint az elmúlt hetekben mintegy hatezren jelentkeztek határvadásznak, a felvételi és alkalmassági vizsgálatok „ütemezetten zajlanak”, folyamatosan várják azok jelentkezését, „akik elhivatottak Magyarország államhatárának őrzése és a jogellenes migráció megakadályozása iránt”. Három évre szerződhetnek, később ezt meghosszabbíthatják. Léderer Andrást, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársát kérdeztük, mennyire reális és mennyire szükséges a nyilvánosságra hozott toborzási adat.
- Önök hosszú évek óta figyelemmel kísérik és a helyszínen tevőlegesen is részesei a kormány migrációs gyakorlatának. Mit tapasztaltak az elmúlt hetekben, hónapokban, menyire indokolt a közelmúltban tett bejelentés, ami szerint ezrek vonulnak határvadásznak a keleti végekre? Mit tapasztaltak a szerb-magyar határ vonalán, mennyiben romlott vagy javult a helyzet?
- Erre azért nem lehet konkrét választ adni, mert az ehhez szükséges adatok a rendőrségnél nyilván megvannak, de egy civil szervezet nem rendelkezik velük. Ami nyilvánosan ismerhető, hogy az ukrajnai háború következményei miatt a kormány szeretné átvezényelni a rendőröket és katonákat a déli határról. Nyilván az így lecsökkenő létszámot igyekeznek feltölteni. A pontos létszám előttem nem ismert, bár ehhez képest lehetne meghatározni, hogy a több ezer határvadász sok, kevés, éppen megfelelő.
- Hivatalos információk szerint megkezdték a szerb-magyar határ magasítását is, mennyire indokolt mindez? Egyes – meg nem erősített - nyilatkozatok szerint virágzik az embercsempészet, vannak hallgatólagosan tudomásul vett átjárási pontok Ausztria felé, hatalmas pénzekért. Legalábbis erről nyilatkozott a héten a Klubrádió reggeli műsorában Bódis Gábor „Balkán-szakértő” a műsorvezető nem kis hüledezése mellett.
- Ez egy elég veretes állítás. Régóta foglalkozom a témával, de eddig még csak halvány célzást sem hallottam, ami ezt igazolná. Nem csak tudomásom nincs, de még pletykaszinten sem értesültem ilyesmiről. Egy ilyen kijelentéssel egyszerűen nem tudok mit kezdeni.
- Hány menekült érkezik, aminek kezelésére a határvadászok létszámának jelentős bővítése szükséges?
- A rendőrség minden nap közzéteszi, hogy hány embert kényszerítettek vissza Szerbiába. Ez a szám jelentősen nőtt az elmúlt másfél-két évben az előző időszakokhoz képest. 2016 óta van életben az a szabály, hogy mindenféle eljárás és azonosítás nélkül kényszerít a rendőrség a kerítés szerb oldalára olyan külföldieket, akik nem tudják igazolni, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Ez eleinte csak a határkerítés mellett elfogott külföldiekre vonatkozott, de 2017 tavaszán kiterjesztettek az egész ország területére. A legfrissebb adatok szerint júliusban majdnem 15 000 visszakényszerítés történt.
- Ez brutális adatnak tűnik.
- Ezt az adatot nem egyszerű a maga érdemében kezelni, mert ezeknél a visszakényszerítéseknél a rendőrség semmilyen egyéni azonosítást nem végez. Így az sem tudható, hogy 14 970 egyedi esetről van-e szó vagy tíz emberről, akik 1497-szer próbálkoztak. Ezt maga a rendőrség sem tudja. Annak, hogy miért nő ez a szám, egyszerű a magyarázata. A magyar jogszabályok ugyanis 2020 májusa óta lényegében lehetetlenné teszik azt, hogy valaki menedékkérelmet nyújtson be Magyarországon. Márpedig ha semmilyen jogszerű módja nincs annak, hogy valaki menedékért folyamodhasson, attól ezek az emberek még nem fognak hazamenni az üldöztetésbe, hanem a szabályok kikerülésével igyekeznek biztonságba kerülni. Ami egyszerű és érthető logika, amivel mindenki, a kormány is tisztában van. A számok növekedése összefügg azzal, hogy Magyarországon 2020 tavaszán lehetetlenné tették a menedékkérelem benyújtását. Lehet akárhány embert a határra vezényelni, a kerítést akár öt méterrel emelni három sorban is, de egészen addig, amíg a kormány nem tartja be a nemzetközi kötelezettségeit és az alaptörvényben foglalt kötelezettségeit is és nem teszi lehetővé, hogy legalább egy menedékkérelmet be lehessen nyújtani Magyarországon, addig nem fog érdemben csökkenni azok száma, akik a kerítésen keresztül próbálnak Magyarországon keresztül biztonságba jutni.
- Beszélgetésünk előtt említette, hogy a kollégái éppen az ukrán határ mentén gyűjtik a tapasztalatokat. Milyen ott a helyzet jelenleg?
- Ami kifejezetten üdvözítő és dicséretes, hogy az Ukrajnából menekülőket nem fordítják vissza a határon. Ez lenne a normális, a déli határnál is. A Genfi egyezmény egyebek mellett azt is szabályozza, hogy ha valaki, akit később elismernek menekültként, papírok nélkül lépi át a határt, azért önmagában még nem lehet megbüntetni. Kevés ukrán állampolgár van a menekülők között, akinek van hatályos, biometrikus útlevele – ugyanis békeidőben a hatályos törvények szerint csak ezzel lehetne átlépni a magyar határt. Amikor az ember az életéért menekül, nyilván nem azzal foglalkozik, hogy hol van az érvényes útlevele, hanem elindul. Az, hogy valaki nem szabályos okmányok birtokában tartózkodik Magyarországon, még nem lehet kizáró ok arra, hogy beadhasson menedékkérelmet. Az ukránok esetében ez szerencsére így is van, a probléma az, hogy rendkívül alacsony a beadott kérelmek száma.
- Ennek mi lehet az oka?
- Az egyik oka az, hogy rendkívül nehézkes a bürokrácia. A határon például, ahol átjön az illető, nem adhat be ilyen kérelmet. Alapvető gond az is, hogy rengeteg helyen hiányoznak a tolmácsok, egyszerűen nem tudják megértetni egymással a teendőket, a papírok kitöltése reménytelen. Akik 30 napra érvényes ideiglenes tartózkodási engedélyt kapnak, közülük sokan úgy hiszik, hogy ez már egyenlő a menedékes státusszal. Holott a legegyszerűbb az lenne, ami a lengyeleknél, a szlovákoknál bevett gyakorlat, hogy akik átjönnek a határon, egy applikáción keresztül is megkaphatják a remélt státuszt. Magyarországon ez egy megoldatlan helyzet.
- Arról van információjuk, hogy ez az immár fél éve s egyelőre beláthatatlan ideig érkező menekültáradat átfolyik-e az országon vagy sokan itt ragadnak?
- Az biztos, hogy annál a bő húszezer embernél, aki be tudott adni menedékes kérelmet, jelentősen többen tartózkodnak Magyarországon. Hogy valójában mennyien, azt feltehetően senki, még a magyar kormány hivatalos szervei sem tudják megmondani. Amint az az egymilliós menekültlétszám sem igaz, amivel a kormány szeret dobálózni. Ez ugyanis úgy jön ki, hogy a rendőrség minden nap megmondja, hány ember lépett be Ukrajna felől az adott napon. Ebben a statisztikában ugyanúgy benne van az a magyar segélymunkás, aki karitatív szervezetnek dolgozik és hetente háromszor átmegy Kárpátaljára, ahogyan az az ukrán, aki itt volt hónapokig, de valamiért visszament, majd újra belépett az itt hagyott családjához. Ez az egymillió ukrajnai menekült nem egymillió személyt jelent, ráadásul jó részük tovább is utazott. Ami viszont fontos szám, hogy a magyar állam azoknak kell, hogy szállást nyújtson, segítséget, a gyerekeknek oktatást, ellátást stb., akik menedékes státusszal rendelkeznek. Márpedig belőlük nincs 30 000 ember sem, aki a háború kezdete óta beadta ezt a kérelmét.
