A nap grafikonjai: a számok magukért beszélnek
Sajnos szinte már rutinszerűen ismétlődik az európai uniós összehasonlító adatokból készült grafikonokon, hogy Magyarország a tagállamok utolsó helyeinek egyikén foglal helyet – legyen szó az infláció mértékéről, az ipari termelésről, a szegénységről, az életminőségről, a születések számáról stb. Ezért – no meg ismerve a valós, és nem a kormány által propagandisztikusan festett hazai egészségügyi helyzetet – nem okozott túlságosan nagy meglepetést az Eurostat egyik friss jelentése, amely arról tanúskodik, hogy mennyire elhanyagolt ágazat Magyarországon az, amelynek az egyik legfontosabbnak kellene lennie, az egészségügy. A kép tehát nem meglepő, de nagyon szomorú...
Szinte egyidőben jelent meg a Publicus Intézet – Népszava által megrendelt – reprezentatív kutatása arról, milyen tapasztalataik vannak a magyaroknak az állami egészségügyi szolgáltatások elérhetőségéről, és az Európai Unió statisztikai hivatalának összesített adatsora az egészségügyi ráfordítások alakulásáról. Ami a hazai felmérést illeti, abból kiderül, hogy a magyarok 69 százalékának van friss élménye, ők az elmúlt egy évben próbáltak diagnosztikához, illetve orvosi vizsgálathoz jutni. Ám 43 százalékuknak ez nem sikerült a megfelelő időn belül.
Ezt a szomorú képet támasztja alá a Direkt36 portál által a közelmúltban közölt friss adat arról, hogy tavaly a kórházi ágyak hány százalékán nem tudtak beteget fogadni. Országosan ez az arány 8,4 százalék volt, Budapesten a helyzet ennél is rosszabb, meghaladta a 10 százalékot. Az egészségügyi irányítás működését ismerő forrás szerint az intézményeken óriási a nyomás, hogy ne látszódjék a szakemberhiány, ezért osztályok, kórházi részlegek leállításával próbálják „elfedni” a kényszerű kapacitás-csökkenést.
Mindez sajnos nem meglepő. Az állam ugyanis nagyon keveset fordít az egészségügyre – uniós összehasonlításban mindenképpen. Az Eurostat adatai szerint Magyarország a tagállamok közül a harmadik legkevesebbet szánja az egészségügyi kiadásokra, mégpedig többféle mutató alapján is.
A minden tagállamról rendelkezésre álló év – 2023 - adatai szerint a legtöbbet Németország költötte, mind euróban (492 milliárdot), mind pedig GDP-arányosan (11,7 százalék). Az előbbi mutató szerint Franciaország volt a második legtöbbet erre ráfordító tagország, a harmadik pedig Spanyolország. Hátulról a harmadik Magyarország.
A GDP-hez mérten az „ezüstérmes” szintén Franciaország, a harmadik azonban e mutató szerint már Ausztria és Svédország (11,2-11,2 százalék). A sor legvégén pedig – 7 százalék alatti ráfordítással – négy ország kullog, köztük - sajnálatos módon - Magyarország, amely 6,4 százalékkal alulról a harmadik, ahogy azt az alábbi grafikon is mutatja.
Még nem áll az Eurostat rendelkezésére a tavalyi évre vonatkozó adat minden országról, de a magyar igen: eszerint túlságosan sokat nem javult idehaza a helyzet. GDP-arányosan mérve ugyanis csak 0,1 százalékponttal, összesen 6,5 százalékot költöttünk többet erre a célra.
Az Európai Statisztikai Hivatal egyébként azt is megvizsgálta, hogyan alakultak ezek a költések 2014 és 2023 között. Az éves szinten euróban mért egy főre jutó költés a 27 tagországban átlagosan 43,7 százalékkal emelkedett a tíz év alatt, de a szórás óriási volt, köszönhetően elsősorban a felzárkózó, úgynevezett újonnan csatlakozott országok rohamos fejlődésének. Sajnos Magyarország nem sorolható ide. Romániában volt a legdinamikusabb javulás (155,6 százalékos), de Bulgária (+148,9 százalék), Litvánia (+143,8 százalék), Lettország (+135,8 százalék), Lengyelország (+116,6 százalék), Csehország (+116,2 százalék), Észtország (+114,6 százalék) és Horvátország (+108,9 százalék) egyaránt több, mint megduplázta az egy főre jutó egészségügyi költését. Magyarország sajnos nincs ebben a körben, amire messze nem lehetünk büszkék, még akkor sem, ha nem a legkisebb növekedés volt a mienk, hanem az amúgy régebb óta viszonylag bőkezű Svédországé.
Egy dologban nem lógunk ki a sorból: az elmúlt három évben mindenhol némileg lassulni látszik a növekedés mértéke.
