A pandémia rátett egy lapáttal a magyarok alkoholizálására

A NAV jövedéki termékekre vonatkozó statisztikája szerint a karantén ideje alatt, 2020-ban tíz százalékkal többet ittak a magyarok, mint az azt megelőző évben, februárban 75, márciusban 50 százalékkal fogyott több szesz. A korlátozások enyhítésével és a vendéglátóhelyek újranyitásával nyáron újabb kiugrás következett, júniusban 12, júliusban 28 százalékkal fogyott több alkohol, mint egy évvel korábban.

Magyarországon a járványtól függetlenül is hatalmas probléma a túlzott alkoholfogyasztás: a KSH 389 ezerre teszi az alkoholbetegek számát. A szakemberek viszont inkább ennek dupláját szokták említeni, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 900 ezren szenvednek alkoholfüggőségben itthon. Ráadásul a mértéktelen ivás gyengíti az ember immunrendszerét, megnöveli a tüdőgyulladás és más akut megbetegedések, akár a Covid19 kialakulásának kockázatát is.

Az ok

A túlzott szorongás kivetíti negatív hatását a mindennapokra, egyszerű élethelyzeteket lehetetlenít el, amelyekre reflektálva sokan nyúlnak az ellazító fiziológiás tüneteket produkáló alkohol felé.

A bezártság, a „home office”, a párkapcsolati problémák, a családi gondok mind-mind kikezdik az idegrendszerünket, és belülről őrölnek fel bennünket. Megoldásuk pillanatáig tökéletes elterelő hadművelet az alkoholos befolyásoltság. A véralkoholszint növekedésével az érzékelés tompul, a tér- és fájdalomérzékelés csökken, aminek hatására lazábbnak, nyugodtabbnak érezzük magunkat, kevésbé rágódunk a hétköznapi problémákon.

Ezzel szemben az igazság az, hogy az alkoholos italok kezdeti jótékony hatásai egyre mélyebben húznak bele a problémákba. Mindig van még lejjebb, a szorongások több formában jelenhetnek meg. Ezek egyik legmérvadóbb alfaja a szociális szorongás, más néven szociális fóbia, amely párhuzamba állítható a leggyakoribb ivási motivációval, a szociális ivással. A rendszerességet és a mennyiséget tekintve, a szociális ivó viszonylag ritkán iszik alkoholt, leginkább társasági események alkalmával, amikor mások is isznak.

Egyes kutatások alapján, az elfogyasztott alkohol mértékétől függően tudunk különböző érzelmi állapotba kerülni, illetve az is bizonyított, hogy a dopamin-szerotonin átvitelt befolyásolva teszi ezt. A szimpla hangulatjavításon kívül, akadnak olyan alkalmak is, amikor az érzelmi sivárságot, vagy a magányosságot kívánjuk elűzni a segítségével. Az idegsejtek megváltozott állapotában, már sokan tapasztalták a „mindenkit szeretek” érzést, akár olyan személynél is, akit egyébként nem kedvelünk, mégis ilyenkor ő a legjobb barátunk. Azok számára, akiknek nehézséget okoz érzelmeik kimutatása vagy esetlegesen megélése, különösen jó élményeket adhat ez az állapot.

Ha már baj van

A tudomány még a mérsékelt alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatát illetően is megosztott, a nagyobb mértékű italozás pedig egyértelműen negatív következményekkel jár. Hosszú távon a jelentős mértékű alkoholfogyasztás tartósan is kihat az agyműködésre. Az agysejtek megváltoznak, kisebbé válnak, így lényegében agyunk összezsugorodik. Mindez zavarokat okoz a gondolkodás, a tanulás és a memória területén. Szintén negatívan befolyásolja az állandó testhőmérséklet szabályozását, a mozgáskoordinációt és a szociális kapcsolatainkat is.

Fontos lépés az elhatározás, ha az alkoholfogyasztó közeli hozzátartozójának vészjelzésére vagy saját döntése nyomán szakemberhez fordul. A lejtőn ritkán van megállás, az aljáról viszont már csak két út vezet, és ebből is csak egy a megoldás felé: ez pedig az alkohol teljes elhagyása. A másik a teljes leépülés és a nyomorúságos elmúlás.

A külső segítség gyakorlatilag nélkülözhetetlen. Nemcsak az olykor nagyon is súlyos elvonási tünetek miatt, hanem azért is, mert az alkoholista gyógyulására nincs esély, ha lelki egyensúlya nem áll helyre annyira, hogy erőt nyerjen a „kísértés" leküzdésére. Ehhez pedig meg kell tanulnia értelmes célokat, megfelelő élményeket találni, kiegyensúlyozott, felelősségteljes felnőtt személyiséggel élni – amit csak szakember és terápia segítségével érhet el.