A pedagógusok egyre dühösebbek
Mivel a bíróság nem tiltotta el a PDSZ-t és a PSZ-t a további sztrájk szervezésétől, az továbbra is folyik, a pedagógus szakszervezetek készülnek a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű munkabeszüntetésre. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke lapunknak elmondta, a Fővárosi Ítélőtábla végzése – miszerint a múlt hétfői kétórás figyelmeztető sztrájk jogellenes volt – egyre inkább felpaprikázza a pedagógusokat. Az ismételten kontraproduktív kormányzati viselkedés több pedagógust bátorít a részvételre, mint ahányat eltántorít attól. Az már csak újabb „hab a tortán”, hogy a pedagógus szakszervezetek képviselőit tegnap be sem engedték az EMMI épületébe. A szakszervezetek a Kúriához fordulnak, az Emmi időt húz.
– A Fővárosi Ítélőtábla tárgyalás nélkül hozott csütörtöki döntésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és jogellenesnek ítélte a múlt hétfői sztrájkot. Meglepte a szakszervezeteket a Fővárosi Ítélőtábla döntése?
– Meg. Főleg az indoklás miatt. A kormány ugyanis egy olyan „kettő az egyben akciót” csinált, ami samponban vagy kávéban ugyan jó, de a bíróság ezt nem fogadhatta volna be. A sztrájk jogszerűségéről ugyanis egy külön, nem peres eljárásban kellett volna dönteni. Ráadásul két nappal a sztrájk után teljesen okafogyottá vált beadni ezt a fellebbezést. Ennek ellenére, a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, ahogy döntött. Megyünk tovább.
– Ez mit jelent?
– Formai okokra hivatkozva, be fogjuk adni a fellebbezésünket a Kúriához. Most pedig éppen egy meghiúsult sztrájktárgyalásról jövünk. Hétfőn kaptunk egy meghívót az Emmitől, hogy pénteken várnak minket újabb egyeztetésre. Ebben utaltak arra, hogy addigra meglesz már a másodfokú végzés. Ám a Fővárosi Ítélőtábla végzésének megérkezése után kaptunk egy levelet, hogy pont a döntés miatt, további belső konzultációra van szükségük, ezért csak jövő hét szerdán fogadnak minket. Mi visszaírtunk, hogy ezt nem fogadjuk el, ők pedig azt válaszolták, hogy nem lesz módunk bejutni az épületbe. S valóban, a portán azt mondták, nincs érvényes időpontunk, úgyhogy nem mehetünk be. Ez egyértelmű jele annak, hogy a kormány ismét a jól bevált időhúzó taktikájához folyamodik, mivel nem tudta elérni, hogy a bíróság eltiltsa a két szakszervezetet a további sztrájkszervezéstől. Nyilván az a szándéka, hogy ne legyen jogerős döntés március 16-áig.
– Mikor fordulnak a Kúriához?
– A Fővárosi Ítélőtábla ítélete még csak tegnap érkezett meg, alaposan tanulmányozzuk, és a két szakszervezetet képviselő ügyvéd összeállítja majd azt az anyagot, amit elkészülte után minél hamarabb be fogunk adni. A Kúriától azt fogjuk kérni, hogy formai okokra hivatkozva, semmisítse meg a végzést, mert olyan elemeket vett figyelembe a másodfokú bíróság, amiket egy fellebbezésnél nem lehetett volna megtenni. Mi eljárási hibára hivatkozunk. Hogy pontosan mi lesz a beadványunkban, azt annak elkészülte után megosztjuk a nyilvánossággal. Egyébként azt tudtuk, hogy az elsőfokú ítélet nem volt jogerős és ha a kormány január 28-án azonnal megfellebbezte volna az ítéletet, le kellett volna állnunk. Viszont a kormány továbbra is csak fenyegetőzött, és csupán két nappal a figyelmeztető sztrájk után adta be a fellebbezését, ami eleve nonszensz. Feltehetően a beadvány hibás volt, mert a kormány továbbra is azt kérte, mondják ki a figyelmeztető sztrájkunk jogellenességét. Ezt ebben az eljárásban nem kérhette volna, hiszen mi a még elégséges szolgáltatás elbírálását kértük. Első fokon ezt meg is tette a bíróság.
– A sztrájkoló, illetve a nem sztrájkoló pedagógusok hogyan fogadták a Fővárosi Ítélőtábla döntését?
– Vegyesen. A többség egyre inkább felpaprikázódik, vagyis ismételten kontraproduktív a kormány viselkedése. Több pedagógust bátorít a részvételre, mint ahányat eltántorít attól.
– A március 16-i sztrájk még elégséges szolgáltatásának megítélésére már beadták a bíróságnak a papírokat?
– Nem adhatjuk be, mert nem akarunk abba a hibába esni, hogy a bíróság visszadobja. Ezért mondtam, hogy a kormány a jól bevált időhúzó taktikájához folyamodik, mert legalább egy sztrájktárgyalási fordulónak le kell zajlania, és a még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatunkat azután adhatjuk be. Most beszéljük majd meg, hogy a továbbiakban hogyan viselkedjünk. Jeleztük a kormánynak, hogy hétfőn 14 óráig várjuk az írásos válaszukat az ajánlatunkra.
– Ettől függetlenül, folyik a sztrájk szervezése?
– Természetesen. Hiszen a bíróság nem tiltotta el a két szakszervezetet a további sztrájkszervezéstől. Ez nyilván nagyon fáj a kormánynak.
|
Közös közleményt adott ki a PSZ és a PDSZ a január 31-i sztrájkkal kapcsolatos jogerős bírósági végzésről. Az alábbiakban szó szerint közöljük. „A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével. Az ügy a Kúrián folytatódik tovább. A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról. A bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyekben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból első fokra az eljárást. A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának. A szakszervezetek a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, mivel álláspontjuk szerint jelen eljárásban kizárólag az első fokon a kormány által előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét. Ennek ellenére a másodfokú bíróság – álláspontunk szerint tévesen – a jogellenességet az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség. A végzés margójára: Tudni kell, hogy: – a szakszervezetek a sztrájk időpontját nem tolhatták volna későbbre, mert azzal új eljárást kellet volna kezdeni, és ezzel még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja; A mostani végzés azért fontos egy következő sztrájk szempontjából, mert egyértelmű, hogy a még elégséges szolgáltatás körébe nem tartozik a tanítás, valamint járványügyi indokokra hivatkozva nem lehet a sztrájkjog gyakorlását korlátozni.” |
