A pénz mellé paripa is kellene a menekült gyerekek tanításához

Hogyan állnak hozzá a pedagógusok a búvópatak sztrájkhoz?

Tovább folytatódik, bízunk benne, hogy minden megyében lesz olyan intézmény, amelynek dolgozói vállalják. Március 25-én kezdtük meg a koordinált „búvópatak” sztrájkot, aminek a térképét a Civil Közoktatási Platform (CKP) segítségével folyamatosan frissítjük. A sztrájkolni akarók a CKP űrlapján tudnak jelentkezni a tiltakozó akcióra. Ma is több intézmény csatlakozott hozzá.

A „búvópatak” akció kitart választásokig?

Biztos, hogy kitart. Nagyon nagy az indulat és nagyon nagy az elkeseredettség a kollégákban. Sokakat már a saját anyagi veszteségük nagysága sem tántorít el attól, hogy így tiltakozzanak, mert a mostani helyzet tovább nem tartható.

Ez a „gördülő” sztrájk vagy a polgári engedetlenség a választások után is folytatódik?

Megvárjuk, hogy milyen kormány alakul. Arról, hogy folytatódik-e a sztrájk, testületi döntésnek kell születnie. A sztrájkbizottság azután dönt róla, miután a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vezetői testülete külön-külön határoz. Először ők mondják majd ki, hogy mi legyen a továbbiakban, az egyeztetés után születik meg a testületi döntés. (A polgári engedetlenséget magánszemélyek szervezik, nem a szakszervezetek.)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kiadta, hogy a kormány biztosítja az ukrajnai menekült gyerekek iskoláztatását. A tárca szerint a körzetes óvodáknak és iskoláknak fel kell venni az érintetteket, állami oktatásban kell részesíteni őket. Mit lehet erről tudni?

Az EMMI-nek két határozata is van, az egyik szerint az intézményvezetőknek minden nap jelenteniük kell az Oktatási Hivatalnak a beérkező és a távozó menekült gyerekek oktatását. A másodikban az áll, hogy az iskolák a bejelentett menekült gyerekek után, az ő fejlesztésükre és az integrációjukra 130 ezer forintot kapnak. Sajnos ezzel ugyanaz a baj, mint a pandémia idején egyik napról a másikra bevezetett digitális oktatással. Nem kis gondot okoz, hogy a rendszer nincs fölkészülve egy ilyen típusú váltásra. Sem módszertani kultúra, sem más nincs kidolgozva erre. Az is alapvető probléma, hogy Ukrajnában eltérő struktúrában tanulnak a diákok, mert ott 10 osztályos az alapképzés. Ráadásul a kormány egyelőre azon az állásponton van, hogy a menekült gyerekeket az osztályba integráltan kell tanítani. Ez a magyar anyanyelvű gyerekeknél kisebb gond, de azt a gyereket, aki csak ukránul tud, elég nehéz lesz integrálni. Nekik szükségük lenne nyelvi képzésre. Nem tudjuk azt sem, miként fogja befolyásolni a menekült gyerekek oktatását, hogy Ukrajnában bejelentették a digitális oktatás bevezetését. Nem tudjuk, hogy a menekült gyerekeket ez hogyan érinti. Az intézmények a hozzáféréshez tudnak eszközt biztosítani és azon keresztül bekapcsolódhatnának, de az Oktatási Hivatal részéről ennek a struktúrája sincs kidolgozva. Nincs arról sem utasítás, hogy a menekült gyerekeket osztályozni kell-e vagy sem, sőt, már az is kérdés, Ukrajnában miként osztályozzák a tanulókat. Kérdés, hogy az intézményekben hogyan fogják lezárni a menekült gyerekek tanévét, mert az, hogy a KRÉTA-ba bevezetik őket, az egy dolog, de az osztályzásra, és sok minden más egyébre még megoldást kell találni. Vagyis az Oktatási Hivatalnak itt még sok olyan feladata van, amit meg kell oldani.

Az EMMI szerint a magyarul jól beszélő diákok akár érettségizni is tudnának. Ez elképzelhető?

A legnagyobb probléma ezzel az, hogy a diákok Magyarországon és Ukrajnában is eltérő tanrend szerint tanulnak. Nem tudom, hogyan lehet ezt megoldani. Ám ha felkészülnek, minden további nélkül lehet jelentkezni rá. Az Oktatási Hivatalnak van egy érettségi jelentkezési szoftverje, azon kellene nagyon gyorsan módosítani, hogy ezek a diákok jelentkezni tudjanak. Azt gondolom, hogy 10-12 ilyen diáknál több nem lenne.

Azt lehet tudni, hogy egyáltalán hány menekült gyerek oktatását kellene nálunk megoldani?

A szakszervezetnek erről sincs információja. Ráadásul, azok közül, akik bejönnek Magyarországra, két-három napon belül sokan tovább is mennek. Amit azonban fontosnak tartanék, hogy az oktatásban megjelenő diákok egészségügyi ellátását nagyon gyorsan meg kellene oldani. Ukrajnában például nem kötelező a kanyaróoltás. Ha a szülő hozzájárul, akkor azokat, akik még nincsenek, mielőbb be kellene oltani. A másik a Covid-szűrés. Ukrajnában nagyon rossz járványmutatók voltak, és igen alacsony az oltottsági szint is. A gyerekeket szűrni kellene, be kellene oltani. Ezt is hamar meg kellene oldania az iskolaegészségügyi-rendszernek.

És meg is tudná oldani?

Elviekben igen. A nagy kérdés az, hogy egy menekültnek egyáltalán beadhatják-e a kanyaróoltást, van-e arra lehetősége és fedezete például a háziorvosnak, hogy beadja ingyenesen. Az itt maradó, oktatásba bekerülő gyerekeket egy szűrővizsgálaton át kellene vezetni, mert a háború miatt nagyon sokan gyalázatos körülmények közül jöttek. A bombázások miatt sok helyen még vezetékes ivóvíz sincsen.

Jelenleg ez hogyan működik az iskolákban, bejelentkezik egy menekült gyerek, és már mehet is az osztályba?

Nagyjából igen. Egy-két nappal azután, hogy az Oktatási Hivatalban lejelentik, keresnek neki egy osztályt. Abból a 130 ezer forintból, amit a kormány ad, megoldják, hogy ki fogja fejleszteni, ki fogja a magyart, mint idegen nyelvet tanítani a gyereknek. Csakhogy a magyar iskolarendszer nem ismer olyat, hogy „magyar, mint idegen nyelv”. Egészen biztosan kellene ehhez valamilyen segítség az ott dolgozóknak. Az csak egy dolog, hogy a kormány pénzt ad a menekült gyerekek oktatására, de paripa is kellene.