Nyomkövetőt tesz a kormány a magyarokra
Nem mindenkire persze, csak azok számíthatnak erre a nem túlságosan barátságos eljárásra, akik nem tudják, hogyan kell viselkedni, ha diktátor érkezik Magyarországra. Csütörtökön este jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely szerint a rendőrség „az általánosnál nagyobb távolságra is lezárhatja a fokozott védelmet igénylő, nemzetközileg védett személy, illetve az őt kísérő delegáció tartózkodási helyét azon személy előtt, aki a fokozott védelmet igénylő, nemzetközileg védett személy korábbi magyarországi látogatása alkalmával a fokozott védelmet igénylő nemzetközileg védett személy biztonságának, magyarországi programja zavartalan lebonyolításának veszélyeztetésére alkalmas magatartást tanúsított”.
Olyan eddig is előfordult, hogy egy hazánkba érkező neves, ám nem mindenki által kedvelt külföldi vendég érkezésekor kiürítették a delegáció útvonalához közeli utcákat, sőt, volt, hogy biztonsági okokból a csatornafedeleket is lehegesztették. A mostani rendelet tehát nem az égből pottyant, volt előzménye, ezzel együtt elmondható, hogy az új rendelkezés egy újabb lépcsőfok a demokratikus jogállam maradványainak felszámolása felé vezető úton.
Mostantól ugyanis az sem kizárt, hogy – idézünk a rendelet szövegéből – aki „az ilyen intézkedést 365 napon belül második alkalommal megsérti, a rendőrség kijelölheti azt a területet, amelyet nem hagyhat el, és ennek eredményességét elektronikus eszköz segítségével ellenőrizheti”. (A szemérmesen elektronikus eszköznek nevezett szerkezet a gyakorlatban a végtagra szerelt nyomkövető – a szerk.)
A módosításra egyébként azért van szükség, mert – ismét a rendelet szövege következik - „a nemzetközileg védett személyek védelmével kapcsolatos rendőrségi feladatok megfelelő szakmai színvonalon megvalósuló, eredményes ellátása hazánk nemzetközi megítélése mellett, az állam nemzetközi célkitűzéseinek a megvalósítására, valamint a gazdasági kapcsolatok alakulására is kimutatható hatással lehet”. Lefordítjuk magyarra: a múltban több alkalommal is előfordult, hogy a kormány számára valamilyen okból fontos személy látogatása ellen többen tüntettek, s ezt az illető nem vette jónéven, mi több, barátságtalan gesztusnak tekintette.
Nem volt mindig ilyen szigorú, a sokak szemében nemkívánatos külföldi vendégekkel kapcsolatos kormányzati magatartás. Nem sokkal a második Orbán-kormány és a NER megalakulása után, 2011 júniusában például egy igen különös felhívás jelent meg egy ELTE-közeli weboldalon. Jó magaviseletű diákokat vártak június 24-re, az ELTE Bölcsészkarára, ahol az akkor ideiglenesen hazánkban tartózkodó Wen Jiabao kínai miniszterelnök tiszteletére rendeztek gálaműsort. A míves és informatív szöveg szerint nemcsak egyetemistákat vártak, hanem – mint írták – a megjelenők „egyetemistának kinéző, viselkedni tudó és hajlandó barátokat is hívhatnak”.
Az, hogy miért csak viselkedni tudókat és hajlandókat vártak az ELTE rendezvényére a Konfucius terembe, nagyjából érthető: rosszul vette volna ki magát, ha a demokrácia őshazájából – lásd még Tienanmen tér, a Tibettel való harmonikus, kölcsönös előnyökön és egymás tiszteletben tartásán alapuló kapcsolat stb. – érkező magas rangú vendég helytelen magatartásokkal találkozik, és emiatt rossz benyomásokkal kénytelen hazatérni.
A meghívóból egyébként más érdekesség is kiderült. Idézzük: „mind az ELTE BTK, mind a Távol-keleti Intézet, mind a Konfucius Intézet, mind a Kínai Tanszék számára rendkívül fontos, hogy a látogatás jól sikerüljön, többek között hallgatóinknak adható ösztöndíj-lehetőségek ezen múlhatnak”. Vagyis, már akkor sem a tőlünk megszokott és elvárt magyaros vendégszeretetről volt szó, nem a hozzánk látogató idegennek alapból kijáró szíves fogadtatásról. Rideg üzleti számítás húzódott meg a gálaműsor hátterében: ha a vendégnek tetszik a produkció, akkor van esély arra, hogy a jövőben több jó magaviseletű magyar egyetemista mehet Kínába, mint korábban.
Két évvel ezelőtt, 2023 szeptemberében egy Bán Tamás nevű honfitársunk beintett az Orbán Viktort meglátogató török elnöknek, mire féltucatnyi török testőr a férfira rohant, leteperték, hátába és veséjébe térdeltek, majd a heréjét markolászták. Az incidensnek a TEK közbelépése vetett véget, miután – rendőri segédlettel – megvédték a magyar férfit. Ki tudja, mi lett volna, ha nem lépnek közbe? Bán Tamást ugyanis Erdoğan testőrei állítólag megpróbálták elhurcolni, feltehetőleg azért, hogy a tömegtől távol folytassák az átnevelését.
Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek kívánják elejét venni a július 29-én életbe lépő rendelettel. Merthogy, mint minden, amit a kormány tesz, ez is értünk történik és nem ellenünk. Nem kell tiltakozni, tüntetni és arcoskodni, ahogy Orbán Viktor tíz évvel ezelőtt egy tapolcai kampányeseményen megfogalmazta: nix ugribugri!
